Tisztelt Szakértő! A kft. korábban apportként személygépjárművet vitt be, melynek értéke 8 millió forint volt. Időközben értékesítették, majd pótolták egy másik gépjárművel, aminek az értéke 8 599 000 forint. Kérdésem az, mivel az új apport értéke 599 000 forinttal magasabb, kell-e törzstőkét emelni, vagy maradhat az eredetileg meghatározott összeg? Köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! A kft. tagja sajnos nem tudja feltölteni a 3 millió forint összegű törzstőkét. Milyen szankcióval jár, ha 500 ezer forint törzstőkével működik tovább? Milyen lépéseket tesz a cégbíróság? Amennyiben átalakul bt.-vé egy újabb tag bevonásával, akkor a kft.-ben felhalmozódott eredménytartalékot le kell-e adóznia az átalakulás pillanatában, vagy az a bt. eredménytartalékaként tovább vihető? Köszönettel: Reményi Gyné
Kérdésem: a kft. végelszámolásánál a 3 millió forint törzstőkét a tulajdonosok adómentesen kivehetik a cégből? A cégnek eszközei nincsenek.
Tisztelt Szakértő! Kft. a törzstőke leszállításával egy időben a tőketartalék kivezetését is tervezi. Az ügyvédi okirat szerkesztésekor elegendő csak a törzstőke leszállításról határozatot hozni, vagy a tőketartalék teljes kivonását, pénzbeni kifizetését is határozatba kell foglalni? Jogi képviselőnk véleménye szerint a tőketartalék kivonása "csak" könyvelési kérdés, szükségtelen arról határozatot hozni. Mi más lehet az alapbizonylata a könyvelési tételnek? Köszönettel: rendszeres olvasójuk
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 3000 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik. A jegyzett tőkéből 1500 ezer forint két magánszemélyé, a másik 1500 ezer forint jegyzett tőke a kft. tulajdona. A kft. az 1500 ezer forint jegyzett tőkéhez úgy jutott, hogy 2007 évben visszavásárolta magánszemély tagjától 50 000 ezer forintért a 1500 ezer forint névértékű jegyzett tőkéjét. A kft. a megszerzett üzletrészt egy éven belül nem adta el és a törzstőkéjét sem szállította le. A kft. saját tőkéje a visszavásárláskor és jelenleg is meghaladja a jegyzett tőke összegét. Kérdésem, hogy milyen módon tudja rendezni ezt a problémát, és a rendezés során milyen adóvonzat van a cégre és a magánszemély tagokra vonatkozóan?
Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs
Egy kft. törzstőkén felüli vagyonából visszavásárolja a törzstőkéje felének megfelelő névértékű üzletrészét (a maradék üzletrész összege megfelel a törvényi minimumnak). A vásárlási összeg jelentősen meghaladja a névértéket. Később le szeretné szállítani a törzstőkéjét a megvásárolt névértéknek megfelelő összeggel. Ekkor kivezeti a vásárlási összeget. Az akció eredménye jelentős árfolyamveszteség lesz. Az lenne a kérdésem, hogy társasági adó szempontjából ez az árfolyamveszteség keletkeztet-e valamilyen adóalap-korrekciós tételt? Köszönettel: Ferenczi Zsolt
A 2016. március 1-jén elfogadott törvénymódosítás haladékot ad a kft.-k egy részének, hogy a Ptk.-hoz igazítsák létesítő okiratukat, ám nem mindenkinek…
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi témához. A veszteségesen működő kft.-ből kilépett egy tag, akinek 2 millió forint tagi kölcsöne bennragadt a cégben. A kilépett tag ingyen engedményezné a bennmaradt tagi hitelt a bennlévő tagra törzstőkeemelés céljából, de szeretné tudni, hogy őt, az engedményezőt terheli-e illeték vagy egyéb adófizetési kötelezettség és bármilyen felelősség. Tudomásom szerint ebben az esetben (ingyenesség) még a céget sem terheli illeték, nemhogy a kilépett tagot, mint engedményezőt. Várom szíves szakmai tanácsát. Köszönettel.
Az Országgyűlés március 1-jén szavazott Gulyás Gergely fideszes törvénymódosító indítványáról, amelynek egyik fontos eleme, hogy egy év haladékot ad a korlátolt felelősségű társaságoknak arra, hogy törzstőkéjüket minimum 3 millió forintra emeljék.
Az Országgyűlés megszavazta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselőnek a kötelező törzstőke emelést elhalasztásáról szóló, a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító indítványát.
Máris zárószavazás lesz Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselőnek a kötelező törzstőke emelést elhalasztani engedő, a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító indítványáról.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: bt. végelszámolásakor a pénztárban több millió forint készpénz van. A bel- és kültagok (magánszemélyek) milyen adóvonzattal juthatnak hozzá? Vagy felosztható a befizetett törzstőke arányában adózás nélkül? Köszönöm válaszát.
Mintegy 130 ezer kft.-nek kell még 3 millió forintra emelnie a törzstőkéjét március 15-éig, különben a cégbíróság komoly pénzbüntetéssel sújtja azokat a cégeket, amelyek elmulasztják az emelést. A törvényi kötelezettség teljesítésére többféle lehetősége is van az érintetteknek, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt – közölte Eperjesi Zoltán, a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának vezetőhelyettese.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték