Alkotmányellenes a hétfőn megszavazott családi pótlék?

A családi pótlék - ha rábólintanak a végszavazáson - nem szeptembertől, csak jövő januártól alakul át adóterhet nem viselő járandósággá oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százaléka számít bele a jövedelembe. A változás következtében a családi pótlék nem válik adókötelessé, ha azonban a családi pótlékkal rendelkező magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni. 


Ha mondjuk valaki január és április között 1,9 millió forint jövedelmet szerez, és májustól nincs jövedelme, csak havonta 20 ezer forint családi pótlékot kap, jövedelme után erre az időszakra 18 százalékos adót fizetne. A 2009. szeptember 1-jétől esedékes változtatás miatt viszont éves adóalapját növelné a 4 x 20 vagyis 80 ezer forint családi pótlék. Ezután nem 18 százalékot, hanem pont a dupláját, vagyis 36 százalék szja-t kellene fizetni. Ez a törvénymódosítás kihirdetése előtt megszerzett jövedelemre jelentene 14 400 forint plusz kötelezettséget. Visszamenőlegessége miatt ez alkotmányellenes, ugyanakkor része a Országgyűlés hétfői ülésén megszavazott, a márciusban kibocsátott, azonban a kormány elképzeléseinek megfelelően többszörösen módosított T/9179. számú törvényjavaslatnak. Az új szabályok érintik a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatárát, ami január 1-jére visszamenőlegesen a jelenlegi 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedik.

Az Alkotmánybíróság több döntésében is kifejtette, hogy a Jogalkotásról szóló törvény (Jat.) 12.§ (2) bekezdése kimondja: jogszabály kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint ez a szabály az Alkotmány 2.§ (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság egyik kritériuma, s mint ilyen alkotmányos jellegű szabályozásnak tekintendő - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, hozzátéve: erre a várható jogalkotási hibára több kommentárjában is felhívta már a figyelmet. Ugyanakkor a végszavazásnál koherencia zavarra való hivatkozással még kijavítható ez a hiba, ha a hatálybalépés napját 2010. január 1-re módosítják - hangsúlyozta.

Amennyiben az elfogadott  törvényszöveg csak ennyit mond, az bizony aggályos, a  szeptember és december közötti családi pótlék adómentessé tétele ugyanis feljebb tolja az adótáblán az első 8 hónapban keresett jövedelmet (is), ez pedig "visszamenőleges" - mondta az Adózónának Vámosi-Nagy Szabolcs,, az Ernst&Young adószakértője.

A hatályba lépő szabályozás szerint - áll a PricewaterHouseCoopers hírlevelében - az áfakulcs a jelenlegi 20-ról 25 százalékra emelkedik,ezt azonban kiegészíti egy 18 százalékos „középső” kulcs is, mely júliustól egyes alapvető élelmiszereket, várhatóan augusztustól pedig a távhőszolgáltatást is terheli. A könyveket,napilapokat valamint gyógyszereket terhelő 5 százalékos áfakulcs továbbra is hatályban marad. A jövedéki adó emellett átlagosan 5-6 százalékkal nő. A parlamenti pártok konszenzusának megfelelően a jövő évre vonatkozó módosításokat a későbbiekben külön csomag keretében fogadják el.

Nyáron lép életbe a munkáltatókat terhelő járulék csökkentésével kapcsolatos új szabályozás is, mely szerint a minimálbér duplájáig a munkáltatók a jelenlegi 32 százalék (29% tb-járulék+ 3 százalék munkaadói járulék) helyett 27 százalékos (26% tb-járulék + 1% munkaadói járulék) járulék fizetésére lesznek kötelezettek. Az elfogadott javaslat rendelkezik a táppénz mértékének egységes, 10 százalékos csökkentéséről is. Ennek megfelelően 2009. augusztusától legalább két éves biztosítási jogviszony esetén a táppénz összege a munkabér 70 százalékáról 60 százalékára, két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a bér 60 százalékáról 50 százalékára, a baleseti táppénzmértéke pedig 100 ól 90 százalékra csökken.