9 törvényt, 13 egyéb jogszabályt hirdettek ki a legfrissebb Magyar Közlönyben Cikk
Kilenc törvény és 13 más jogszabály jelent meg az április 17-ei 2024/45. számú Magyar Közlönyben.
Kilenc törvény és 13 más jogszabály jelent meg az április 17-ei 2024/45. számú Magyar Közlönyben.
A BH2024.17. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy amennyiben a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége miatt a munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt helyre kell állítani jelentősége van-e annak a körülménynek, hogy a köztes időben a munkavállaló alkalmatlan lett volna munkaköri feladatainak az elvégzésére. Cikkünkben az ügy tanulságait ismertetjük.
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő, jellemzően pénz- és tőkepiaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről;
támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint biztosítsa azt, hogy a jogi szabályozás összhangban legyen az Európai Unióban hatályba...
Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 29-31. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
Az 1-28. §, a 35. § és a 43-47. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 34. § és a 38-40. § 2024. július 2-án lép hatályba.
A 25. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A 26-28. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A 43. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdés...
Hatályát veszti az Öpt.
A Mavtv.
lép.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
Hatályát veszti
Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdé...
Alaptörvény-ellenes a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontja – tartalmazza az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján pénteken közzétett határozat, közölte az MTI.
A jogi személyek szétválására vonatkozó szabályozást a 2023. évi XXXIX. törvény és 2023. évi CIX. törvény 2024. január 1-jével megváltoztatta, bevezette a leválást mint új jogintézményt a jogi személy szétválására vonatkozóan. Cikkünkben a legfontosabb változásokat és szabályokat ismertetjük.
Módosult többek között a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, a villamosenergia rendszerhasználati díjakról szóló törvény, több egészségügyi minisztériumi rendelet, a számviteli szabályokról szóló kormányrendelet, a kis- és középvállalkozásokkal összefüggő egyes intézkedésekről szóló kormányrendelet – derül ki az összesen több mint 70 rendeletet tartalmazó december 28-án éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 191. és 192. számából.
Hatályát veszti az Fttv.
Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 12. § d) pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 2. §, a 4. §, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése és a 12. § e), f), h) és i) pontja 2024. március 1-jén lép hatályba.
Az 5. §, a 6. §, a 8. §, 9. § (1) bekezdése, a 10. §, a 11. §, valamint a 12. § a)-c) és g) pontja 2024. március 25-én lép hatályba.
A 13. § és a 4-6. alcím 2025. január 15-én lép hatá...
A Kbt.
lép.
Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. február 1-jén lép hatályba.
A 20. § a kihirdetést követő hatvanadik napon lép hatályba.
A 4. §, a 9. §, a 11. §, valamint a 22. § 1. és 10. pontja 2024. április 1-jén lép hatályba.
A 2. alcím
az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási ren...
Hatályát veszti az Mvt.
Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 12. § d) pontja 2024. március 1-jén lép hatályba.
Ez a törvény
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockáza...
Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával az a célja, hogy Magyarország a fokozott éghajlatvédelmi szándékainkból és vállalásainkból fakadóan elősegítse a klímasemlegességet, előmozdítsa az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését és a dekarbonizáció folyamatát azáltal, hogy részt vesz az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó Európai Unió által kötelezően előírt mechanizmusban.
E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed az importáruk karbonintenzitását ellensú...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől