Miközben a cégek nagy része visszatáncol a járvány alatt elterjedt home office-tól, Ausztria a munkaerő-megtartás felé tesz lépéseket: nyugati szomszédunkban jövőre már törvény adta jog lesz a nyaralóból vagy a kávéházból végzett távmunka. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint ez alapvetően bizalmi és nem gazdasági kérdés, amely meghálálja magát a termelékenységben – írja az economx.hu.
Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.
A Magyar Közlöny 2024. évi 66. számában 4 új törvényt, az Alaptörvény 13. módosítását, továbbá 7 rendeletet és 12 határozatot hirdettek ki június 18-án.
Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 21. §, a 22. § (2) bekezdése, 15. alcím e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A 8. alcím 2024. június 1. napján lép hatályba.
Az 1. alcím, a 3. § (5) bekezdése, a 4-5. §, a 3-7. alcím, a 10-12. alcím, a 16-18. alcím, a 20. alcím 2024. július 1. napján lép hatályba.
A 22. § (1) bekezdése, a 19. alcím 2024. október 1. napján lép hatályba.
A 3. § (1), (2) és (4) bekezdé...
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (2)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani."
A harmadik országbe...
Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szem...
Nyolc törvény, három rendelet és három AB határozat jelent meg a legfrissebb, 2024/53. számú Magyar Közlönyben.
Nyolc törvény – közöttük az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény, valamint a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény –, továbbá tizenhárom rendelet – közöttük a a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2024. kormányrendelet – és tizennyolc határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában.
Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 5. §, a 11. § és a 12. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
A 18. § és a 20. § a) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A 23. § és a 31. § az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai...
A Kult. tv.
lép.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
lép.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
lép.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
...
A Magyar Közlöny 2024. évi 51. számában május 7-én jelent meg a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény.
Az Országgyűlés a pénzügyi eszközök és pénzügyi szektor termékeinek innovatív fejlesztésére, átláthatóságára és szabályozottságára irányuló társadalmi érdek figyelembevételével, valamint a pénzügyi fogyasztóvédelem minél magasabb szintű megvalósulásának érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény hatálya kiterjed
a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére,
a Magyarország területén végze...
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték