Ki végez kiegészítő tevékenységet és mi jár neki?

Megosztás Tetszik

Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosul a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

Amennyiben felütjük a társadalombiztosításról szóló törvényt /Tbj-t (5. § (1) bekezdését)/ az látjuk, hogy az egyéni és társas vállalkozóra abban az esetben terjed ki a biztosítás, amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. E szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított. Ennek megfelelően az őt megillető ellátások is szerényebbek: baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.

Az egyéni és társas vállalkozót akkor nevezzük kiegészítő tevékenységet folytatónak – és ezt a fogalmat csak rájuk vonatkozóan alkalmazzuk – amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként már a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Persze rögtön szembesülünk egy másik problémával: a saját jogú nyugdíj fogalmával. Saját jogú nyugdíjasnak tekintendő, aki:

• öregségi nyugdíjban (korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban), vagy
•  rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékban) rehabilitációs járadékban;
• bármely EGT tagállamtól nyugdíjban
részesül.

Rögtön hozzá is kell tennünk, hogy amennyiben a vállalkozó nyugdíjának a folyósítása szünetel (mert például jövedelme meghaladta a kereseti korlát összegét) ettől még kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinthető. (Nem igaz ez a rokkantsági nyugdíjas vállalkozóra, aki a kereseti korlát túllépése esetén nyugdíjjogosultságát veszíti el, és így főfoglalkozású vállalkozóra módosul státusza.)

Ahogy utaltunk rá a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, ami alapvetően a járulékfizetés területén bír jelentőséggel. (Például a nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozó biztosított, de ez a tény a tb. ellátások tekintetében számára semmilyen többlet ellátást sem jelent.)

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (illetve társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak) havi 5100 forint nap 170 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó:

• keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
• egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

Több vállalkozási jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni, mégpedig:

• ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
• ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Ettől eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.

Ezen túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett, melynek alapja:

• egyéni vállalkozó esetében a tényleges kivét,
• EVA szerinti adózást választó egyéni vállalkozó esetében az EVA alap 10 százaléka,
• társas vállalkozó esetében pedig a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem (személyes közreműködői díj.)

A nyugdíjas vállalkozókra vonatkozó kereseti korlát meghatározásánál csak a nyugdíjjárulék köteles jövedelmet kell figyelembe venni. 

Széles Imre