79 találat a(z) sztornó számla cimkére
Készpénzfizetési számla, pénztárgépes nyugta: együtt vagy külön?
Cikk
Nehéz elszakadni a jól megszokott gyakorlattól: a számlamásolat és a pénztárgépes nyugta összetűzése. Szabályszerű ez így? Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Online számla: NAV online 2.0 adatszolgáltatás
Cikk
A koronavírus-járvány az adózás területét sem hagyta érintetlenül. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az eredetileg 2020. április 1-jei hatályba lépéssel tervezett 2.0 online adatszolgáltatást július 1-jétől teszi kötelezően alkalmazandóvá. A 2.0 adatszolgáltatás főleg technikai jellegű változást jelent, cikksorozatunk – jelen – második része ennek részleteit ismerteti.
Előleg áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előlegszámlát kellett kiállítanom márciusban. A normál számlákat a partnerünk önszámlázás keretében végzi. A számlákat áprilisban állította ki, márciusi teljesítéssel. A különbözet kifizetése áprilisban történt. Az általa önszámlázás keretében kiállított számlákból nem tudja levonni az előleg összegét, nekem kell helyesbítő vagy sztornó (?) számlát kiállítanom az előleg visszavételéről. Mivel ez egy jóváíró számla, ezt már csak áprilisban vonhatom le? Itt is érvényes, hogy akkor vonhatom le, ha a vevő megkapja a számlát, vagy márciusban beállíthatom levonásba? Köszönöm!
Eltérő üzleti évet érintő javítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tévesen 2019-re lett kiállítva egy számlánk a nem megfelelő alvállalkozói elszámolás következtében, amelyet a vevő megreklamált, és ő kéri annak javítását (2019.09.05-ei dátummal) és a számlázást, 2018-as dátummal. Kérdésem, hogy ilyen esetben mi a helyes megoldás, ha sztornózzuk a számlát? Áfa önellenőrzése, könyvelési tételek (árbevétel, áfa), milyen teendők vannak? A számla összege nem éri el a mérlegfőösszeg 2 százalékát, így az nem minősül jelentős hibának számviteli politikánk szerint sem. Szakértő válaszát várva, tisztelettel!
Teljesítési dátum
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tájékoztatást szeretnénk kérni számla befogadásával kapcsolatban. Amennyiben egy számlát (bármilyen okból kifolyólag) javítani kell, a partner gyakran számla sztornózásával és új számla kiállításával teszi. Többször előfordul azonban, hogy az új számlán a teljesítés időpontja az új számla keltével egyezik meg, és nem az eredeti teljesítés időpontjával. Ezekben az esetekben kérjük a partnert, esetenként többször is, hogy a hibás teljesítési dátumot javítsa, ezt azonban nem teszi meg arra hivatkozva, hogy a számlázóprogram nem tudja kezelni ezt a fajta módosítást. Befogadható-e a számla ebben az esetben, tekintve, hogy a teljesítés megtörtént? Büntethetőek vagyunk-e, ha befogadunk ilyen számlát?
Számlamódosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számlamódosítás/-sztornózás esetén mi lesz a módosító számla/számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja? Az eredeti számla teljesítési időpontját kell szerepeltetni a módosító számlán/számlával egy tekintet alá eső okiraton? Hogyan kell eljárni az áfabevallás és az áfafizetés tekintetében abban esetben, ha a számla összege és így az áfatartalma változik (csökken vagy nő), és az eredeti számla már egy lezárt/bevallott áfaidőszakra esik? Ha nő az adó és az adóalap, akkor önellenőrzés szükséges, vagy akkor kell figyelembe venni a módosítást, amely időszakban kiállítom a módosító számlát? Ugyanez a kérdésem arra vonatkozóan is, ha az eredeti számla összege csökken a módosítást követően. Válaszát előre is köszönöm!
Áfa önellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017. március hónapban kiállításra került építési munkáról egy számla egyenes adózással. Most, 2019-ben kiderült, hogy ezt a számlát – mivel építésiengedély-köteles volt a munka – fordított áfásan kellett volna kiállítani. 2019. február hónapban az eredeti számla sztornózásra került, és kiállítottuk a fordított áfás számlát. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a sztornó számlát és a fordított áfás számlát melyik időszaki áfabevallásban – 2017.03. hó vagy 2019. február hó – kellene szerepeltetni mind a vevő, mind a szállító oldaláról? Köszönettel.
Ingatlannal együtt eladott ingóság garanciájának érvényesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingóságot (például egy beépített klímát) az ingatlannal együtt értékesít egy cég, akkor az ingatlan vásárlója hogyan tudja érvényesíteni a garanciális jogait az ingóságokra? Garanciális jogokat tudtommal csak eredeti számla alapján lehet érvényesíteni. Jelen esetben az eredeti számlának az ingatlant eladó cég könyveiben kell maradnia (egyrészt számviteli előírások, másrészt az áfa levonásának érvényesítése miatt). Megoldás lehet-e, ha az ingatlant eladó az ingóságról kiállított számla mellé fénymásolatban átadja a vevő számára az ingóság vásárlásáról készült számlát? Vagy az ingatlant vevőnek vissza kell adnia az ingatlan eladójának az ilyen ingóságot, amelyről ő sztornó számlát állít ki a vevő felé, visszautalja az ellenértéket, majd a garanciát az eladó érvényesíti, és ha a vevő még mindig kéri az ingóságot, akkor a garanciális javítás után újból eladja a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Számla elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egy kft. közösségi tagállamból rendelt terméket, a termék vételárát bankon keresztül elutalta a külföldi cégnek. Azonban a terméket nem tudták szállítani valamilyen ok miatt, így a megrendelés törlésre került. A vételárat visszautalták. A megrendeléskor elutalt összeg után kapott a kft. egy számlát, ami bekerült a könyvelésbe, de a rendelés törlése (és a vételár visszautalása) után sztornó számlát nem küldtek ígéretük ellenére sem, többszöri felszólításra sem. Ilyen esetben hogyan könyvelem le azt a bevételt, amely a bankszámlán megjelent ugyan (mint visszautalt összeg), de nincs alátámasztó bizonylat? Válaszát előre is köszönöm!
Felvásárlási jegy javítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két őstermelő a homoktövis gyümölcsét egy raktárban tárolja. Az 1. számú őstermelő alkalmazottja tévedésből a 2. számú őstermelő gyümölcsét adta el, és az 1. számú őstermelő felvásárlási jegyét állította ki. Az áru visszaszállítására nincs mód, mivel azt a vevő már továbbértékesítette. Milyen módon lehet javítani a felvásárlási jegyet? Milyen dátummal kell sztornózni a tévesen kiállított jegyet? És a valós értékesítőnek ki kell állítani az új felvásárlási jegyet? Válaszát előre is köszönöm: Krisztiánné
Sztornó és új számla áfabevallási időszaka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha egy kiállított számlát hónapokkal később valamely hibás adat miatt sztornóznak (nem tud helyesbítő számlát a program) például rossz cím szerepel vagy rossz cégnév, és egy új számlát állítanak ki a korábbi teljesítési időponttal (és minden másban szintén megegyezően), akkor ebben az esetben a sztornó számlát (csökken az áfa) abban az időszakban kell szerepeltetni, amelyikben a vevő rendelkezésére áll a bizonylat. Mi a helyzet az új számlával? Amiatt önellenőrzés nem szükséges? Azt is lehet szerepeltetni abban az időszakban, amelyikben átadják a vevő számára? Furcsa lenne, hogy egy adatmódosítás miatt az új számlát vissza kellene tenni eredeti teljesítési időpontra (és duplán lenne ott), a sztornó pedig csak később kerülhetne be. Köszönöm.
Hibás számlák javítása: amit lehet, és amit nem
Cikk
Hogyan lehet javítani a rossz teljesítési dátummal, illetve hiányos adattartalmú számlákat? – kérdezték olvasóink. Dr. Kelemen László adószakértő válaszolt.
Előlegáfa kulcsa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy mi a helyes eljárás a bizonylatolás során akkor, amikor valaki úgy ad előleget, hogy az előlegfizetés pillanatában még senki nem tudja eldöntetni (sem a vásárló, sem az értékesítést végző társaság), hogy a megrendelt szolgáltatás végül milyen áfakulcs alá fog esni? Kérdésem például az egészségügyi szolgáltatásoknál lehet érdekes, amikor egy páciens fizet egy bizonyos szolgáltatásért, tárgyi mentes szolgáltatást remélve, de az elvégzett beavatkozás során dől el végérvényesen, hogy ez államilag támogatott szolgáltatás-e vagy sem, tehát tárgyi mentes adózás alá lehet vonni vagy sem. Ha a páciens előleget fizet, és azt gondolják a felek, hogy tárgyi mentes szolgáltatást fog vásárolni, de a végszámla kiállításakor (tehát a beavatkozást követően) már lehet tudni, hogy nem így lesz, akkor le kell sztornózni az előlegszámlát hogy áfásra módosítsák? Vagy köteles kétes esetben áfás előleget fizetni a leendő vásárló? Válaszát előre is köszönöm.
Pénztárgép napi bevételének módosító tételei
Kérdés
Tisztet Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. Adott egy ajándéküzlet, ahol 5 és 27 százalékos áfával értékesítenek termékeket. 1.) Ha napi záráskor az üzletvezető az eladóval az aznap eladott termékeket egyeztetve észleli, hogy az eladó rossz áfakulccsal értékesített egy terméket (tehát például a vevő nyugtáján 27 százalékkal szerepel a termék, nem pedig 5 százalékkal), akkor utólag, a nap végén ennek a bevételnek az adókulcsát módosíthatja-e egy feljegyzéssel a "pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei" tömbben? 2.) Ha a fenti eset eladás közben történik, és az eladó észleli, hogy a vevőnek rossz adókulccsal adta ki a nyugtát, helyes-e az a megoldás, ha a nyugtát nem sztornózza le, hanem a módosító tételek tömbben ír egy bejegyzést, hogy ez a bevétel nem 27 százalékos volt, hanem csak 5 százalékos adótartalmú? Vagy le kell sztornózni, és a megfelelő adótartalommal kiállítani a nyugtát a vevő felé? 3.) Kell-e sztornózni vagy módosító tételt írni abban az esetben, ha az eladó a fizetés módját készpénz helyett bankkártyaként üti be? 4.) Egy értékesítési napon csak bankkártyás fizetés volt. Az eladó sajnos diszlexiás, és néha számokat cserél fel. Az aznapi bevétel a pénztárgépben 29 600 forint, de a banki terminált csak 26 900 forinttal zárja. Tehát a számok felcserélése miatt a pénztárgépben többletbevétel van, ami valójában nem folyt be. Helyes-e, ha a különbözetet "sztornózza" a pénztármódosító tétel tömbben, vagy ez nem elfogadható, és a pénztárgép bevétele szerint fog adózni? Válaszát előre is köszönöm!
Üdülő lakássá minősítése
Kérdés
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
