Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    86 találat a(z) sztornó számla cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egy kft. közösségi tagállamból rendelt terméket, a termék vételárát bankon keresztül elutalta a külföldi cégnek. Azonban a terméket nem tudták szállítani valamilyen ok miatt, így a megrendelés törlésre került. A vételárat visszautalták. A megrendeléskor elutalt összeg után kapott a kft. egy számlát, ami bekerült a könyvelésbe, de a rendelés törlése (és a vételár visszautalása) után sztornó számlát nem küldtek ígéretük ellenére sem, többszöri felszólításra sem. Ilyen esetben hogyan könyvelem le azt a bevételt, amely a bankszámlán megjelent ugyan (mint visszautalt összeg), de nincs alátámasztó bizonylat? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két őstermelő a homoktövis gyümölcsét egy raktárban tárolja. Az 1. számú őstermelő alkalmazottja tévedésből a 2. számú őstermelő gyümölcsét adta el, és az 1. számú őstermelő felvásárlási jegyét állította ki. Az áru visszaszállítására nincs mód, mivel azt a vevő már továbbértékesítette. Milyen módon lehet javítani a felvásárlási jegyet? Milyen dátummal kell sztornózni a tévesen kiállított jegyet? És a valós értékesítőnek ki kell állítani az új felvásárlási jegyet? Válaszát előre is köszönöm: Krisztiánné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha egy kiállított számlát hónapokkal később valamely hibás adat miatt sztornóznak (nem tud helyesbítő számlát a program) például rossz cím szerepel vagy rossz cégnév, és egy új számlát állítanak ki a korábbi teljesítési időponttal (és minden másban szintén megegyezően), akkor ebben az esetben a sztornó számlát (csökken az áfa) abban az időszakban kell szerepeltetni, amelyikben a vevő rendelkezésére áll a bizonylat. Mi a helyzet az új számlával? Amiatt önellenőrzés nem szükséges? Azt is lehet szerepeltetni abban az időszakban, amelyikben átadják a vevő számára? Furcsa lenne, hogy egy adatmódosítás miatt az új számlát vissza kellene tenni eredeti teljesítési időpontra (és duplán lenne ott), a sztornó pedig csak később kerülhetne be. Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy mi a helyes eljárás a bizonylatolás során akkor, amikor valaki úgy ad előleget, hogy az előlegfizetés pillanatában még senki nem tudja eldöntetni (sem a vásárló, sem az értékesítést végző társaság), hogy a megrendelt szolgáltatás végül milyen áfakulcs alá fog esni? Kérdésem például az egészségügyi szolgáltatásoknál lehet érdekes, amikor egy páciens fizet egy bizonyos szolgáltatásért, tárgyi mentes szolgáltatást remélve, de az elvégzett beavatkozás során dől el végérvényesen, hogy ez államilag támogatott szolgáltatás-e vagy sem, tehát tárgyi mentes adózás alá lehet vonni vagy sem. Ha a páciens előleget fizet, és azt gondolják a felek, hogy tárgyi mentes szolgáltatást fog vásárolni, de a végszámla kiállításakor (tehát a beavatkozást követően) már lehet tudni, hogy nem így lesz, akkor le kell sztornózni az előlegszámlát hogy áfásra módosítsák? Vagy köteles kétes esetben áfás előleget fizetni a leendő vásárló? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztet Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. Adott egy ajándéküzlet, ahol 5 és 27 százalékos áfával értékesítenek termékeket. 1.) Ha napi záráskor az üzletvezető az eladóval az aznap eladott termékeket egyeztetve észleli, hogy az eladó rossz áfakulccsal értékesített egy terméket (tehát például a vevő nyugtáján 27 százalékkal szerepel a termék, nem pedig 5 százalékkal), akkor utólag, a nap végén ennek a bevételnek az adókulcsát módosíthatja-e egy feljegyzéssel a "pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei" tömbben? 2.) Ha a fenti eset eladás közben történik, és az eladó észleli, hogy a vevőnek rossz adókulccsal adta ki a nyugtát, helyes-e az a megoldás, ha a nyugtát nem sztornózza le, hanem a módosító tételek tömbben ír egy bejegyzést, hogy ez a bevétel nem 27 százalékos volt, hanem csak 5 százalékos adótartalmú? Vagy le kell sztornózni, és a megfelelő adótartalommal kiállítani a nyugtát a vevő felé? 3.) Kell-e sztornózni vagy módosító tételt írni abban az esetben, ha az eladó a fizetés módját készpénz helyett bankkártyaként üti be? 4.) Egy értékesítési napon csak bankkártyás fizetés volt. Az eladó sajnos diszlexiás, és néha számokat cserél fel. Az aznapi bevétel a pénztárgépben 29 600 forint, de a banki terminált csak 26 900 forinttal zárja. Tehát a számok felcserélése miatt a pénztárgépben többletbevétel van, ami valójában nem folyt be. Helyes-e, ha a különbözetet "sztornózza" a pénztármódosító tétel tömbben, vagy ez nem elfogadható, és a pénztárgép bevétele szerint fog adózni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Április havi számviteli teljesítésű, időszakos elszámolású ügyletnél, számlahelyesbítés esetén a fizetési határidő, és az áfateljesítés időpontja változik-e abban az esetben, ha a helyesbítő okirat kiállítása novemberben történik? Fordított adózás alá tartozó (áfaalany partnerek közötti) ügylet, szerződés szerint havonta kerül elszámolásra az adott időszakra vonatkozó teljesítés. A számla kiállítása hibásan történt, hiányzik a vevő adószáma, és a számla áfateljesítési időpontja nem az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti. A javítás úgy történne, hogy A eset: az eredeti, hibás számlát sztornózza a szolgáltató cég, és helyette új számlát állít ki. Az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti teljesítés esetében az új számlát milyen dátumokkal (áfateljesítés időpontja, fizetési határidő) kell kiállítani, ha a helyesbítő számla novemberben kerül kibocsátásra? Az eredeti adatok: számviteli teljesítés: 2016. április; áfateljesítés: 2016.04.30.; számla kelte: 2016.05.06.; fizetési határidő: 2016.05.20. B eset: ugyanazon áprilisi számviteli teljesítésű számla esetében számlával egy tekintet alá eső okiratot bocsát ki (2016. novemberében) a szolgáltató cég. Ebben az esetben mik lesznek a helyes dátumok? A számlával egy tekintet alá eső okirat kelte adott (a mindenkori kibocsátás dátuma). Milyen áfateljesítési időpont és milyen fizetési határidő szerepeljen az okiraton? A segítséget előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégként minden számlát határidőben fizetek, de történt a közelmúltban, hogy az általam határidőben kifizetett számla összegét valamilyen okból visszautalták, és ezzel egyidejűleg a számlát lesztornózták. Röviddel ezután ismét kaptam egy csekket, vagyis, hogy a korábban visszautalt pénzt mégis fizessem be. Ez utóbbi esetben felszámolhat-e a fél késedelem miatt költségtérítést, mert ezt a számlát már egy félreértés miatt valóban késve fizettem be? Az eredeti számla összegét határidőben, az utólag módosított számla összegét pedig határidőn túl fizettem be. Úgy gondolom, hogy mivel eredeti számlát határidőben, az utólag mégis jónak titulált számlát viszont nem határidőben fizettem be, nem jogos a költségátalány. Vagy egy ilyen esetben akár egy számlára vonatkozóan többször is felszámító költségátalány? Előre is köszönöm a válaszát..

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy számlát már helyesbítettünk, de az ügyfél mégsem fogadja be, akkor sztornózni lehet csak, vagy helyesbítővel is lehet mínuszolni? Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Fordított adózás alá tartozó, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég és áfaalany partnere között havonta kerül elszámolásra az adott időszakra vonatkozó teljesítés. A számla kiállítása hibásan történt, hiányzik a vevő adószáma, és az áfateljesítési időpont nem az áfatörvény 58. §-a szerinti. A javítás úgy történne, hogy az eredeti, hibás számlát sztornózza a kölcsönző cég, és helyette új számlát állít ki. Az áfatörvény 58. §-a szerint teljesítés esetében az új számlát milyen dátumokkal kell kiállítani? Az eredeti adatok: számviteli teljesítés: 2016. április; áfateljesítés: 2016.04.30.; számla kelte: 2016.05.06., fizetési határidő: 2016.05.20. A segítséget előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vevő terméket rendelt, a raktár kiszámlázta azt, de menet közben mégsem mehetett ki az áru a telepről, azóta is raktáron van, az értékesítés meghiúsult, viszont a számlát nem érvénytelenítették (ez a 06. hó volt). Amikor ezt észrevették, elkészült a sztornószámla az eredeti számla teljesítési dátumával. Jól gondolom-e, hogy ez az utólagos adócsökkentésnek az az esete, amikor az érintett hónapot önrevíziózni szükséges az utólagos áfacsökkenés miatt? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk kereskedelmi tevékenységet végez. Az egyik vásárló azzal hozta vissza az április havi számláját, hogy azt másik névre kéri kiállítani. Nem arról van szó, hogy elírás történt a névben vagy a címben, hanem egy teljesen új adóalany (cég) nevére kellene kiállítani a számlát. Szerintem ez felveti a fiktív számlázás gyanúját, mert az eredeti ügylet, az eredeti időpontban, a megadott felek között létrejött. Amennyiben nem jól gondolom, hogyan kell javítani, sztornózni, illetve helyesbíteni a számlát? Köszönöm!

    Kérdés

    A társaság a Google AdWords felületén hirdet. A hirdetés megrendelése közvetlenül a Google-nél történik, s a társaság előleget fizet a feladáskor. A felületet egy magyar társaság kezeli, amely a tevékenységéért szerződés alapján megbízási díjat kap. Ők kérik le a Google-tól a társaság nevére szóló számlát is. Sajnos az egyik számlamegkérés során tévedésből a saját nevük került a társaság neve helyett a számlára. Kértem, hogy a Google-nál intézzék a számla helyesbítését, s a társaság nevére szóló számla kiállítását. A válasz az volt, hogy a Google nem helyesbít. Hogyan lehetne ezt rendezni? A megbízott társaság továbbszámlázná a nevére szóló számlát, ami a mi társaságunkat illeti, de közösségi szolgáltatás továbbszámlázása címszóval áfamentesen megteheti-e? Vagy fel kell számítania a magyar áfát? A Google-nak fizetett előleg és ennek a számlának a fizetési rendezése összevezethető-e (most itt az áfától eltekintve), ha nem szabályos, mivel ebben az esetben csak a két cég állapodna meg ebben? A legegyszerűbb lenne a számla módosítása. Valóban megteheti a Google, hogy nem módosítja a számlát? Válaszukat köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media