A mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatott, védett korban lévő telepvezető után jár-e, és milyen jogcímen szochokedvezmény? Az előző mezőgazdasági munkahelyi igazoláson szocho nem szerepelt. Nem volt köztisztviselő, csak a járulékigazolásán látszik, hogy szochót nem fizettek a diplomás mezőgazdasági vezető után. Ezért kérdezem, hogy milyen jogcímen vehető igénybe a szochokedvezmény utána?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy munkavállalónkat betanított munkás munkakörre vettük fel. (FEOR 9329). Utána az igénybevehető szoc.ho kedvezményt figyelembe vesszük. Időközben munkavállalónk elvégezte a targoncavezetői képzést és alkalmaznánk targoncavezetőként is, osztott munkakörben (FEOR 8425). Az T1041 bejelentést a 9329 FEOR számra tettük a NAV felé. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben, amikor két munkakört is betölt a munkavállaló, továbbra is igénybe vehető-e a teljes szochokedvezmény, vagy sem? Továbbá több munkakör esetén melyik FEOR számot kell jelenteni a NAV felé? A munkavállaló felváltva végzi a két munkakört, annak megfelelően, ahogy a munka igényli. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az, hogy egy siketnéma munkavállaló után jelenleg igénybe tudjuk-e venni a megváltozott munkaképességű személyek utáni szochokedvezményt. Jelenleg fogyatékossági támogatásban részesül, az ennek elbírálásakor hozott határozat szerint súlyos fogyatékosnak minősül, felülvizsgálata nem javasolt. Korábban igényelt rehabilitációs ellátást, akkori komplex minősítés alapján egészségi állapota 50%, C1 kategória. Az összefoglaló vélemény és határozat dátuma: 2015. 04. 07., a rehabilitáció időtartama 36 hónap. Kérdésem az, hogy ezt a komplex minősítést figyelembe lehet-e venni a kedvezmény igénybevételéhez, mivel a 36 hónap letelt, és újabb minősítéssel nem rendelkezik, pedig ez egy olyan fogyatékosság amiben javulás nem várható. Vagy esetleg kell újabb minősítést kérnie, mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm!
Cégünk megváltozott munkaképességű munkavállaló után szochokedvezményt érvényesít a 2020. évben, a 2018. évi LII. tv. 13. § alapján. A munkavállaló rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, egészségi állapota 60%. Az általunk használt bérszámfejtési program a 2020. évtől szochokedvezményt érvényesít a megváltozott munkaképességű dolgozó bruttó bére, illetve a dolgozónak juttatott SZÉP-kártya után is, az alábbiak szerint: A munkavállaló 01. havi adatai: – bruttó bér: 246 000 Ft – SZÉP-kártya: 25 826 Ft, összesen 271 826 Ft. A munkavállaló után fizetendő szocho 01. hó levezetése: Szochoalap: 271 826 Ft, megváltozott munkaképességű szochoalap-kedvezmény bér + SZÉP-kártya után: 271 826 Ft, fizetendő szocho: 0 Ft. A SZÉP-kártya juttatás után a program – helyesen – számítja a fizetendő szja-t: 25 826 Ft után 3874 Ft. A 2019. évi bérprogram – szerintünk helyesen – csak a bruttó bér után vette figyelembe a szochokedvezményt. Kérdésünk: Mi számít a 2018. évi LII. tv. 13. § (1) a) szerint a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adónak, illetve a (4) bekezdés szerinti, a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalapnak: a bruttó bér és a béren kívüli, illetve az egyes meghatározott juttatás adója (szochoja)? A fenti munkavállaló részére adott SZÉP-kártya juttatás után is jogosult-e cégünk szochokedvezmény igénybevételére?
Tisztelt Szakértő! Adott egy közalkalmazott, aki 8 órás munkaviszonyban alkalmazott. Vállalhat-e egy másik munkaviszonyt, napi 2 órában? Amennyiben napi plusz 2 órában munkaviszonyt nem vállalhat, lehet-e a közalkalmazott egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély? Amennyiben a közalkalmazott megváltozott munkaképességű, úgy a szochokedvezményt csak az egyik munkaviszonyában érvényesítheti a munkáltató? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy munkavállalót mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják (FEOR:6121) például november 03-ától, akkor a kedvezményt csak december 01-jétől vehetik figyelembe? [Szocho tv. 10. § (3)] Köszönöm válaszát.
A közfoglalkoztatási jogviszonyban állóknak munkanapra és munkaszüneti napra kifizetett betegszabadság összegét figyelembe lehet-e venni szochokedvezmény érvényesítésénél?
Írásunk a szociális hozzájárulási adóból K+F jogcímeken érvényesíthető adókedvezmény kapcsolódását, összefüggéseit elemzi a társaságiadóalap- és az iparűzésiadóalap-kedvezménnyel.
Írásunk a szociális hozzájárulási adóból K+F jogcímeken érvényesíthető adókedvezmény kapcsolódását, összefüggéseit elemzi a társaságiadóalap- és az iparűzésiadóalap-kedvezménnyel, segítve a vállalkozásokat döntésük meghozatalában.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 2015-ben gyet közben visszament a munkahelyére dolgozni. A munkáltató igénybe vette utána a szochokedvezményt, most már a 4. év van folyamatban. 2019-től változott a kedvezmény alapja 100 ezer forintról a minimálbér összegére. Az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Ennél a munkavállalónál is lehet-e a minimálbért alkalmazni, mint kifutó kedvezményben résztvevőnél, vagy mivel ő nem 2019-ben tért vissza a munkaerőpiacra, ezért nála marad a 100 ezer forint szochokedvezmény-alap? 2.) 2019.07.01-től a 1908M-12 lap XVI. vagy XVII. blokkjában szerepeltetem a kedvezményt? Az adókedvezmény jogcíme 10 vagy 21? 3.) Amennyiben a munkavállaló munkahelyet vált, tud-e élni az új munkavállaló a még fennálló kb. 1 évnyi kedvezménnyel? Milyen igazolás kell ehhez? Válaszát köszönöm! Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! A szocho 07. 01-el történő csökkenése kapcsán,ill. az abból lehetséges kedvezmény érvényesítése vonatkozásában szeretnék tanácsot kérni. Január 1-jétől a szochokedvezmény esetében, az átmeneti rendelkezésekben a 2018.12.31.én meglévő kedvezményesek után az lejárati határidőig érvényesíthetők a kedvezmények. Konkrétan, az egy- és a kétgyermekes szülő, aki gyesről, gyedről, gyetről tér vissza dolgozni. Persze csak 100 ezer forintig. Ez idáig rendben volt. A NAV 08. 09-én módosította a 1908-as bevallást. Továbbra is beírtam a 10-es kódot, hogy érvényesítsem a kedvezményt. A NAV program nem engedélyezi, és kiírta, hogy 07.01. után nem lehet. Különböző bérprogramot gyártó cégek úgy értelmezik a változást, hogy továbbra is lehet, de csak a 19,5%-os sorba. Mi az igazság? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves válaszukat: Társaságunk pályakezdő munkavállalót alkalmaz, aki után járna szochokedvezmény. Az alkalmazásához a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályától bérköltségtámogatást igényeltünk és kaptunk is. Ez alapján a bruttó bér és a hozzá kapcsolódó szocho kifizetését támogatják. Az a kérdésem, hogy ilyen foglalkoztatás esetén is jár a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezmény, vagy két támogatás egyszerre nem vehető igénybe? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében mekkora a kedvezmény összege a kivaalap számításakor? Ha jól tudom, a 2018. évi LII. tv. 10. § és 13. § és a 2012 évi CXLVII. tv. 19. § (a)+(d) és 20§ (a)+(d) szerint a kedvezmény mértéke megváltozott munkaképességűnél a törvények szerint a mindenkori minimálbér kétszerese, azaz 298 000 Ft idén és a szakképzetlen dolgozónál a törvények szerint a mindenkori minimálbér fele, azaz 74 500 Ft idén. Ha ezt a megváltozott munkaképességű személyt csak 4 órában foglalkoztatják, akkor is 298 ezer Ft kedvezmény jár neki, vagy csak a 149 ezer Ft, az arányos rész (napi 4 óra/napi 8 óra)? Ha ezt a szakképzetlen dolgozót csak 4 órában foglalkoztatják, akkor is 74 500 Ft kedvezmény jár neki, vagy csak 37 250 Ft, az arányos rész (napi 4 óra/napi 8 óra)? Számszerűsítve, ha a megváltozott munkaképességű napi 4 órában keres bruttó 152 000 Ft-ot, akkor neki a kiva alapja 152 000 Ft vagy 149 000 Ft, illetve, ha a szakképzetlen dolgozó napi 4 órában keres bruttó 152 000 Ft-ot, akkor neki a kiva alapja 74 500 Ft vagy 37 250 Ft? Ezen kívül szeretném még megkérdezni, hogy kivaalapnak minősül-e az ingó- és ingatlan-bérbeadás utáni jövedelem? Segítő válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni. Tavaly májusban felvettünk valakit heti 40 órás munkaviszonyban, aki akkor tartósan álláskeresőnek számított. A tavaly hatályos törvény szerint 2 évig jár utána szochokedvezmény, mely maximum 100 ezer forint 19,5%-a, azaz 19 500 forint volt. Idén eddig ezt a kedvezményt tovább vittük, ahogy arra a törvény szintén lehetőséget adott, és a munkavállaló bruttó bére után a fizetendő szochóból jóváírtuk a 19 500 forint kedvezményt. Hogy változik ez, már ha egyáltalán változik, 2019.07.01-től? Ebben kérném szíves segítségét.
Tisztelt Szakértő! A szocho júliusi csökkenése hogyan befolyásolja a munkáltató által igénybe vehető adókedvezményt szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték