Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltag 2014.11.01-től rokkantsági ellátást kap. A társaságban személyesen közreműlödik, jövedelmet nem vesz ki. A minimálbér után azonban megfizette addig a járukékokat, szochót. Mit kell fizetnie a bt.-nek november 1 után? Köszönöm válaszát.
2014. november 12.
2014. november 12.
Tisztelt Szakértő! Egyik kft.-nek két tulajdonosa van 50-50 százalékban tulajdonosok. Induló vállalkozásként a két tulajdonos dolgozhat-e heti 20 órás munkaviszonyban a társaságban, máshol nincs jogviszonyuk. Milyen járulékfizetési kötelezettségeik keletkeznek? Meg kell-e ebben az esetben fizetniük az emelt járulékokat, illetve a dupla szociális hozzájárulási adót?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a véleményét kérni abban, hogy számvitelileg mi a helyes elszámolása az osztrák BUAK-ba történő befizetéseknek. Van erre bármilyen szabály jelenleg? A BUAK-ba történő befizetés oka, hogy a magyar kft. Ausztriában kapott munkát, és mivel kint lejelentették az alkalmazottaikat, hogy dolgoznak (a ZKO nyomtatványon), így a kinti hatóságok megállapítják számukra a fizetési kötelezettséget. A BUAK-ba befizetett összegeket pedig egy idő elteltével (kb. fél év) a magyar munkavállaló, a magyar bankszámlájára kapja meg, miután levonta a BUAK az szja-t és az eho-t. Én személyi jellegű egyéb kifizetésnek saccolom, de a kérdés az, hogy ezután keletkezik-e szochofizetési kötelezettség? Vagy tekintsük egyszerűen valamiféle illetéknek, kinti adóhatóságnak fizetett adónak?
Október 13.
Október 13.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy kétgyermekes anyuka (4 és 8 évesek) elkezdett dolgozni XY minisztériumban 2013 novemberében. Itt a munkáltató érvényesítette után a szocho kedvezményt (gyes folyósítása okán), azonban 2014. 5. 15-én felmondták a munkaviszonyát. Munkanélkülin volt, majd 2014. 7. 10-től elkezdett dolgozni egy kft.-nél. A kérdésem, hogy a jelenlegi munkáltató kft. igénybe veheti e a szocho kedvezményt a dolgozó után, így is, hogy kvázi nem első munkáltató a gyes után? Ha igen, akkor mettől meddig jár a kedvezmény (2+1év)? Köszönöm a segítséget.
2014. szeptember 12.
Adószámos, 55 év feletti magánszemély adminisztrációs munkát vállal több vállalkozásnál, és nincs máshol biztosítási jogviszonya, fizeti a 6 810 forintot. A kifizetett díj a minimálbér 30 százalékánál minden esetben kevesebb. A költségelszámolást választotta, nem a 10 százalékos költséghányadot. Kérdésem: 1.) Hány százalékos szociális hozzájárulási adó fizetendő utána, ez esetben a foglalkoztatót megilleti-e a kedvezmény? 2.) Kötelező-e levonni a szja-t tőle, vagy nyilatkozhat, hogy azt saját maga fizeti meg? 3.) Abban az esetben, hogy nem éri el a kifizetés a minimálbér 30 százalékát, kell a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu
Egy kft. végelszámolása kezdődött 2014. 07. 01-jével. A korábbi ügyvezetőt – aki eddig munkaviszonyban látta el e tevékenységét -– kijelentettem, mint munkaviszonyost. Kérdésem, hogy be kell-e őt jelenteni, mint tisztségviselőt a 1041-es nyomtatványon, mivel a végelszámoló ő lesz? A végelszámolói tisztség elfogadásakor úgy nyilatkozott, hogy e tevékenységéért jövedelmet nem kér. Tehát be kell-e őt jelenteni, illetve mit kell utána, mint végelszámoló után fizetni (szocho, jáulékok), mivel nincs másutt sem munkaviszonyban, sem más viszonyban. Amennyiben fizetni kell utána, abban az esetben a nyugdíjjárulék (10 %) és az egészségbiztositási, valamint a munkaerő-piaci járulékot hogyan könyveljük, költségként a cégnek, vagy kötelezettségként a végelszámolóval, mint magánszeméllyel szemben? Köszönöm szíves válaszukat!
2014. július 12. (július 14.)
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték