Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy cég a saját munkavállalójával köt tanulmányi szerződést, van-e utána szja- és ehofizetési kötelezettsége. Egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni (összeghatár nélkül)? A munkavállaló már munkaviszonyba állása előtt egyetemi hallgató volt, levelezőn. A következő félévtől szólna a szerződés. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Belső ellenőrünk az egész ország területén végez ellenőrzéseket. Van eset, amikor az adott városban alszik éjszaka, és másnap folytatja az ellenőrzést. Ezek az ellenőrzések több közvetítő irodát érintenek. A kérdésem a következő lenne: a szálloda számláján szereplő szállásköltség után a munkáltatónak van-e adó- és ehofizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy magánszemély 2014-ben eladott egy ingatlant, a fizetendő szja-t befizette. Most 2017-ben a vele egy háztartásban élő gyermeke vásárol egy ingatlant. A kérdésünk az, hogy a befizetett adóból visszaigényelhető-e az 5 éven belül családtag által vásárolt ingatlan adója? Köszönettel: Reiter Tiborné
Egy kft. magánszemélytől bérelte irodáját 2008-2009-ben. A havi adó- és járulékbevallásába a magánszemély bérleti díját és a kapcsolódó adókat beállította a magánszemély számlája alapján, annak ellenére, hogy a számlázott bérleti díjat a mai napig nem fizette ki. A bevallás önellenőrzésére nem került sor. A kft. könyveiben a kifizetetlen bérleti díjat kötelezettségként mutatja ki. Kérdésem az, hogy kifizethető-e ez a bérleti díj 2017-ben adómentesen?
Tisztelt Szakértő! Egy társasház a tetőteret értékesíteni kívánja. A vevő a vételár körülbelül 10 százalékát fizeti ki készpénzben, a fennmaradó összegből elvégzi a a társasház felújítását és a lift beépítését. Kérdésem, hogy a társasház magánszemély tulajdonosainak milyen szja-kötelezettségük keletkezik abban az esetben, ha osztatlan közös tulajdonként, illetve, ha albetétesítést követően történik az értékesítés? (Az albetétesítés az új ingatlanszerzésnek minősül-e?) A vevő által végzett felújítási munka csökkentheti a magánszemélyek ingatlanértékesítésének bevételét a személyi jövedelemadó megállapításakor? Véleményem szerint a felújítás a vételár természetben teljesített része. A vevő részéről a felújítás egy számlázandó összeg áfa felszámításával a társasház felé. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély külföldi cégnek (holland) segített magyarországi gépeladásaiban, így a külföldi cég a magánszemély számlájára – szóbeli megállapodásuk alapján – jutalékot utalt. Ez a tevékenysége nem rendszeres, adószámot nem kért hozzá. A megállapodásról semmilyen irat nincs a birtokában, és valószínűleg nem is fog kapni. Kérdésem, hogy ez a jutalék milyen jövedelemnek számít, illetve a magánszemélynek adózni kell-e utána, amennyiben igen, milyen adók és járulékok terhelik a jövedelmet, illetve mikor kell bevallani, megfizetni? Köszönöm válaszát.
Június 30-án befejezte tevékenységét egy kft., ezt a cégbíróságnak is bejelentette, beadta a bevallásait, és elkészítette a zárómérlegét. A mérlegben a jegyzett tőkén kívül még van eredménytartalékban pénze, amit osztalékként ki tudna fizetni. A pénz nem áll rendelkezésére, mert a NAV-nál van túlfizetésként. Kifizetni csak akkor tudja, ha visszakapta a pénzét. Ha ez megvalósul, az osztalék utáni szja-t mint magánszemély fizeti be az adóhivatalnak, vagy a kft.-nek kell leadni pótlólag egy 1708-ast, és a vállalkozás utalja az adót? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Tudomásunk szerint a végelszámolás során – amit vagyonfelosztási javaslattal megkap a két tag – a bt.-ben lévő ingatlant piaci értéken kell szerepeltetni. Az ingatlan könyv szerinti értéke 7 millió forint, a piaci értéke (értékbecsléssel) 18 millió forint. A kettő közötti különbözetet a T12 Ingatlan - K417 Értékelési tartalék könyvelési tétellel rögzítjük. 1.) Ez a 11 millió forint eredményez-e társaságiadó-kötelezettséget, vagyis át kell-e könyvelnünk az értékelési tartalékból az egyéb bevételek közé? Ha igen, van-e esetleg adózás előtti eredményt csökkentő tétel, ami módosítja ezt, vagy mindenképpen ez a bevételekhez hasonló módon fog adózni. 2.) A tagoknak jutó ingatlan után szja- (15%) és eho- (450 ezer forintig) fizetési kötelezettség keletkezik, de ha nincsen pénzlevonási lehetőség (csak az ingatlan áll rendelkezésre) az adóra, mivel nem kerül értékesítésre az ingatlan, akkor a magánszemély tagoknak be kell fizetniük a saját pénzükből az adó összegét, hogy azt el lehessen utalni a NAV felé? El lehet valamelyik adótól tekinteni úgy, hogy nem kerül levonásra, hanem a végelszámolás lezárása után a magánszemély rendezi azt a NAV felé? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel Nagy Szabolcs
A jogosulatlanul igénybe vett családi kedvezmény súlyos következménnyel járhat, ezért nem árt a jogosultságra vonatkozó előírások felidézése, különösen azok számára, akik élettársi kapcsolatban vagy elvált szülőként nevelnek saját, közös, vagy nem közös gyermekeket.
Tisztelt Szakértők! Ingatlant ad bérbe magánszemély, kifizető részére. A magánszemély úgy állította ki a számlát, hogy azon nem tüntette fel a levont szja-t, és nyilatkozatot sem adott a kifizetőnek a költségelszámolás mértékéről. A kifizető az első időszakban ezért ki is fizette a teljes számla végösszegét (a 08-asban nem tüntette fel). Megtehetik-e a felek, hogy a korábbi számlákat nem módosítják aszerint, hogy azok tartalmazzák az szja mértékét, ezáltal csökken a kifizetendő összeg, illetve nem vonja le a kifizető az első időszak számláiban feltüntetett szja-t a következő számla nettójából?! Ha megtehetik, akkor a magánszemély a saját szja-bevallásban rendezné a megfizetendő szja-t.
Tisztelt Szakértő! Igen, tudom, hogy a munkavállaló szempontjából ez adómentes, nem is arra gondoltam, hanem a bérbeadó oldaláról nekem, mint kifizetőnek van-e valami teendőm? Csak kifizetem a pénztárból az ágybérleti szerződésre kifizetett összeget és részemről ennyi, majd ő leadózza, a saját bejelentkezése szerint, vagy nekem ezt bérleti díjként kell kezelnem és mivel nincs adószáma, én az szja levonásával fizethettem volna ki részére ezt az összeget? (Ágybérleti szerződés címmel tettem fel kérdést, ahhoz kapcsolódóan szeretnék pontosítást kérni).
Pontosítani szeretném a kérdést. Olyan építési telket adok el (ingatlan-nyilvántartásban telek), melyre jelentős ráépítés történt, az adásvételi szerződésben is szerepel a ráépítés ténye. A telekvásárlás 5 évvel ezelőtt történt. Kérdésem, hogy ez esetben alkalmazható-e az szja-törvény ingatlanra vonatkozó 5. évet követő 0 százaléka, vagyis nem kell szja-t fizetni az ingatlan eladási ára után, vagy az eladási árból levonom a ráépítés költségét és az az adóalap? A pontosított kérdésre adott válaszukat mielőbb köszönettel várom.
Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a munkavállalónak nincs más lehetősége anyagi gondjai enyhítésére, mint előleget kérni a munkáltatótól a jövőbeni bére terhére. A nyári szabadság előtt is sokan élnek ezzel a lehetőséggel.
Tisztelt Szakértő! Milyen módon és költségek mellett térítheti meg egy vállalkozás a munkavállalójának, illetve tagjának a gyermeke magániskolai vagy magánóvodai költségeit? Van rá mód, hogy a kft. elszámolja azt juttatásként (munkavállalóra és tagra egyaránt érdekel a válasz), és ha igen, milyen adó- vagy járulékvonzata van a térítésnek? Előre is köszönöm a válaszát!
Kérdésem, hogy ha olyan épitési telket adok el amelyen egy félkész ház áll (az ingatlan-nyilvántartásban telekként van nyilvántartva), helyesen értelmezem-e az szja-törvényt, hogy az eladási ár 75 százalékával csökkentett összege lesz az adóalap, mivel a szerzéskori érték és a ráépítési költség ráforditása nem igazolható pontosan számlákkal (saját munka az építkezésen stb.)? Segítő válaszukat várom, és előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték