Lehet-e gyes alatt egyéni vállalkozást folytatni? Kérdés
Gyes alatt milyen formában folytathatok egyéni vállalkozást? És mik a járulékvonzatok (kata, egyéni vállalkozó szja szerint, álalányadózás).
Gyes alatt milyen formában folytathatok egyéni vállalkozást? És mik a járulékvonzatok (kata, egyéni vállalkozó szja szerint, álalányadózás).
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy Magyarországon értékesített saját tulajdonú ingatlan eladásából származó vételárat milyen formában lehet külföldre vinni? Az eladó életvitelszerűen külföldön él, nem áll szándékában hazajönni, de az itteni lakásának árát felhasználná kint egy ingatlanvásárláshoz. Milyen adó- és illetékvonzata lehet ennek, illetve milyen esetleges bejelentési kötelezettsége lehet? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Marketingtevékenységet folytató kft. elvállalja egy kisáruház vásárláshoz kötött, sorsolásos nyereményjátékának lebonyolítását, ahol a vásárlók között tárgynyereményt (autót) sorsolnak ki. A nyereményt a vásárló a marketingtevékenységet folytató kft.-től veszi át. Kérdésem, hogy milyen adózási vonzata van ennek 2016-ban? 1.) Egyes meghatározott juttatás, a kifizető a szokásos piaci érték 1,19-szerese után megfizeti a 15 százalék szja-t és a 27százalék ehót? 2.) Vagy a tárgynyereményt átvevő magánszemély egyéb jövedelmének számít? Ha így van átvállalhatja ennek adóvonzatát a kifizető?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár magánszemély a 2016. évben előfoglalási szerződéssel 1db, Csehország területén található ingatlant foglalt le Csehországban úgy, hogy nem lépett tulajdonviszonyba. Erről a jogról bizonyos különbözet fizetése fejében lemondott egy másik személy részére. A foglalási díj az ingatlan értékének 15%-a, melyet kifizetett a magánszemély, majd családi okok miatt lemondott róla magasabb díj fejében. A nevet a beruházó átírta a saját nyilvántartásában. A magyar magánszemély így ingatlantulajdont nem szerzett, bevétele azonban keletkezett. Kérdés, hogy az említett bevétel adóköteles-e Magyarországon, be kell-e vallani a 2016. évi 16SZJA személyi jövedelemadó bevallásában? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan kell értelmezni a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontját az 5. §-t is figyelembe véve? Azaz a 4. § (1) bekezdés szerint, ha a munkavállaló csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közigazgatási határon belül történő közösségi közlekedést, akkor a személygépkocsival történő munkába járás minősíthető-e munkába járás költségének? Illetve az Szja törv. 25. § (4) bekezdése kizárja-e azt, hogy a jövedelem kiszámításánál ezt nem kell figyelembe venni [Szja törv. 25. § (2)]?.Röviden: a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontja szerint elszámolt költségtérítés számíthat-e az Szja törv. 25. § (2) bekezdése szerint elszámolt, nem adózó költségtérítésnek?
Ha egy munkáltató által forgalmazott termékekből a dolgozók kedvezményesen vásárolhatnak, akkor milyen adót kell fizetnie a munkáltatónak? A kedvezmény mértéke eltérhet-e, vagy egységesnek kell lennie? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A 2014-ben tulajdonomba került ingatlant 2016. 11. 04-én értékesítettem (nem tudom, hogy a földhivatal bejegyezte-e még 2016-ban – van ennek jelentősége, mert az adásvétel 11. 04-ei volt? és ha 2017-ben jegyezte be?) 14 millió Ft-ért, melynek szerzéskori értéke 8 millió Ft volt. Ebben az esetben a bevétel 14 millió Ft, a költség 8 millió Ft, a jövedelem 90% – 5 400 000 Ft, melynek 15%-a az adó, vagyis 810 ezer Ft. Jól gondolom? Ha a földhivatali bejegyzés nem 2016, akkor a 2017. évben kell bevallani?
T. Szerkesztők! Az egyik ügyfelem 2017. 01-től katáról visszatért az szja alapján adózó egyéni vállalkozói létre. Ebben az esetben a 2016. 12. 30-án teljesített és kiállított számla bevétele – ami 2017. 01. hóban érkezett be – katás bevétel vagy már nem? Az áttérés miatt nekem nem egyértelmű. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk személygépkocsikat bérel. A bérlet célja azon munkavállalók részére személygépkocsi biztosítása, akiknek munkakörükből fakadóan folyamatosan járniuk kell az országot. Az üzletkötők a személygépkocsit munkába járáshoz is használják. A cégautóadót a bérbeadó fizeti meg, és üzembentartóként mi bérlők nem kerültük bejegyzésre. Milyen mértékben vagyunk jogosultak a havonta leszámlázásra kerülő bérleti díj áfáját visszaigényelni? Az útnyilvántartás vezetése elegendő-e, ahhoz, hogy a bérleti díj áfáját visszaigényelhető és nem visszaigényelhető részre osszuk fel? Az útnyilvántartásból jól kivehető, hogy mikor használta a munkavállaló munkába járásra a gépjárművet, ez a rész határozná meg a nem visszaigényelhető áfát (azaz a fizetendő áfát) minden hónapban. Ebben az esetben milyen lehetőségeink vannak a munkába járás költségeinek szabályszerű elszámolására? Esetleg lehet-e olyan köztes megoldás (melyet szabályzatban rögzítenénk), hogy a munkavállaló részére kiszámlázásra kerülne a havi üzemanyagköltségek közül a magáncélú használat arányos része az útnyilvántartás alapján? Ugyanezen útnyilvántartás alapján a bérleti díj le nem vonható áfa-részét (mely 100%-ban a tárgyhóban mindig levonásba kerülne) a tárgyhót követő áfabevallásban fizetendő áfaként megfizetnénk. Majd a munkavállaló részére az útnyilvántartás alapján, a munkába járás napjaira (lakóhelye és társaságunk székhelye közti távolságra) leszámfejtenénk és megfizetnénk a 15 Ft-ot munkába járás jogcímen?
A munkáltató vagy éppen bármely (például megbízási) jogviszonyban a foglalkoztató számos juttatást adhat adókötelezettség keletkezése nélkül a munkavállalói, a tevékenységében közreműködő magánszemélyek részére. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
Számos ponton kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályok. Ugyanakkor bővült a költségként le nem vonható adófizetési kötelezettségek köre – olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett tájékoztatóból.
A kft. tévesen számolta el a bérleti díjat (kevesebbet) a tulajdonos részére. Szeretné, ha önellenőriznénk visszamenőlegesen a 2013., 2014., 2015. éveket. Tudjuk, hogy ez késedelmi pótlékkal jár, valamint az 53-as, 08-as bevallások javításával. Mire kell odafigyelni, milyen buktatója lehet a dolognak? Szíves válaszukat köszönöm! Tóthné Ica
Tisztelt Szakértő! A "Köztestület anyagilag támogat nemzetközi szakmai versenyen induló magánszemélyeket. Milyen adó terheli a kifizetőt, illetve a magánszemélyt?" kérdésre két szakértő eltérően válaszolt, 27 % eho-, illetve 27 % szochofizetési kötelezettség keletkezését. http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_19_Maganszemely_tamogatasa_kmq http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_6_Maganszemely_tamogatasa_tqq Szeretném megkérdezni, hogy ha szochót kell fizetni, akkor a magánszemélynél az egyéni járulékokat is le kell vonni? Válaszát előre is köszönöm!
Egy harmadik országból (Szíria) származó természetes személy nyújtott kölcsönt kamat ellenében egy magyarországi kft.-nek. Kérdésem: a kft. által kifizetett kamat Magyarországon adózik-e (szja, eho)?
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy magánszemélynek kötelező-e, hogy a NAV készítse el a 2016. évi bevallását, vagy a munkáltatói adatok alapján elkészítheti, és beküldheti saját maga ugyanúgy, mint a 2015-ös bevallását? Lehetőség az, hogy a NAV készíti el a bevallást, vagy kötelező mindenki számára, ha nem vállalkozó, őstermelő stb.?
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől