Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Cégünk fontolóra vette 2018. január 1-jétől a kivára való áttérést, azonban van pár kérdés, amelyekre, ha választ kaphatnánk, megkönnyíthetné a döntésünket. 1.) A kiva minimumadó alapját a személyi jellegű kifizetések képezik. Kérdés: beletartozik-e például a reprezentációra kifizetett összeg és a hozzá kapcsolódó szja és eho, a szemüveg költsége a cégtelefon után kifizetett szja és eho? 2.) A kft. 2012. 11. 08-án aktivált ingatlanát 2018-ban tervezi értékesíteni, ennek a kiva hatálya alatt van-e valami adóvonzata?
Tisztelt Szakértő! Az adóbevallásban a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelemként meg kell-e jelölni az olyan jövedelmet, mely az adózó családi bevallásában szerepel az EU másik tagállamában az alábbiak szerint: A másik országban családi jövedelemként adóztatható összeg kizárólag a házastárs jövedelme, tekintve, hogy a magyar adóalany külföldi egyéni vállalkozói tevékenysége folytán veszteséget realizált. Azonban erre vonatkozó egyéni bevallás nem, csak családi bevallást nyújtottak be a másik tagállamban. A bevallásban a nem magyar adóalany házastárs másik tagállamban munkaviszonyból származó jövedelme közös adóalapként szerepel. Ezen összeg vonatkozásában keletkezik-e a magyar adóalanynak bevallási kötelezettsége, tekintve, hogy a jövedelem a házastársa jövedelme a valóságban? Válaszukat előre is megköszönve maradok tisztelettel olvasójuk.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató ajándék Erzsébet-utalványt fog adni a dolgozóknak decemberben, de nem az összes megrendelt értékben. A kérdésem az lenne, hogy a kimaradt utalványt 2018-ban felhasználhatja-e, és milyen mértékű szja és eho terheli? Tisztelettel.
Nemrégiben sokkolt a hír sok fiatal gazdát, hogy vissza kell fizetniük a támogatást, mivel nem érték el a pályázatukban vállalt üzemméretet. Feltételezhetően azért tévedtek sokan a gazdák közül, mivel a támogatás összege költségek fedezetére szolgáló támogatásnak minősül ugyan, de annak célszerinti felhasználása még nem jelenti az üzemméret elérését.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy egészségpénztártól kapott e-mailben az szerepel, hogy életmódjavító termék/szolgáltatás vásárlása miatt szja kötelezettség keletkezett. Ezt jövedelemként kell feltüntetni az szja bevallásban, és megfizetni utána az adót. Az ehotörvény 3. § (1) a, ugyanakkor előírja, hogy összevont adóalapba tartozó jövedelem után százalékos ehót kell fizetni. Ugyanezen törvény 5. § (1) szerint nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C §-ában meghatározott szolgáltatás után. Ez utóbbi törvény 51/C az életmódjavító szolgáltatások körét tartalmazza. Mivel az e-mailben egyértelműen közlik, hogy a vásárlás életmódjavító termék/szolgáltatás megvásárlása miatt keletkezett jól értelmezem, hogy a vásárlás bár szja köteles, de mentesül az ehofizetési kötelezettség alól az ehotörvény 5. § (1) e) pontja alapján?
Ügyfelem 2018. január 1-jével tér át kivára. A 2017. évi bevallást, mérleget elkészítem, megfizeti a társasági adót. Ezen kivül van-e még valamilyen adó, amit az áttérés kapcsán fizetni kell? Továbbá, ha a kivás időszak alatt osztalékot vesz fel, ugyanúgy meg kell fizetni a 15% szja-t és a 14% ehót? Válaszukat köszönöm.
A kft. alkalmazottja, egyben 50%-os tulajdonos ügyvezetője tiszta életbiztosítást kötött (nincs lejárat, csak baleseti halál vagy baleseti rokkantság esetén fizet a biztosítottnak, illetve halál esetén a feleségnek mint kedvezményezettnek). Az éves 204 ezer forint biztosítási díjat a munkáltató kft. fizette meg, és számolta el költségként. Kérdésünk: van-e ennek a kft. szempontjából adófizetési kötelezettsége? Most ezt a biztosítást átdolgozva a magánszemély fizetné tovább. A másik kérdésünk az, hogy az átdolgozás miatt (ami kvázi megszűnést jelent a kft. szempontjából) jelentkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adószámos őstermelő szeretné termőföldjét (külterületi) eladni. Ilyen esetben az szja-törvény 2. számú melléklete azt írja, hogy őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételnek minősül. Van-e lehetőség arra, hogy 2017. december 31-ével megszünteti az őstermelői tevékenységét, és 2018-ban mint magánszemély értékesíti a termőföldet? Ebben az esetben tudomásom szerint csak a jövedelemtartalom után kell a 15% szja-t megfizetni, és eho nincs. Köszönettel: Dominek Aranka
A beolvadás főbb ismérvei: Beolvadó kft. jelentős negatív saját tőkével és jelentős tagi kölcsönnel rendelkezik. Az átvevő cégnél a beolvadó negatív saját tőkéje miatt vagyonvesztés keletkezik, de a tőkeelemek pozitívak maradnak. A beolvadás után a beolvadó cég tulajdonosa részére a tagi kölcsön kifizetésre kerül. Kérdésem: az ügyletből eredően keletkezhet-e szja (eho) fizetési kötelezettség valamelyik félnél?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
A Tbj. 5. paragrafusa szerint külön ponton van nevesítve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy. A biztosítási jogviszony a kisadózóként való bejelentkezéssel jön létre, míg a szja-s adózású egyéni vállalkozónak a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni a biztosítási jogviszonyát. Kisadózó lehet egyéni vállalkozó és társas vállalkozás tagja is. Kérdésem az lenne, hogy egy katásként bejelentett egyéni vállalkozó, ha áttér a szja-törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozásra, akkor magát a katás egyéni vállalkozást is meg kell szüntetni a webes ügysegéden és egy új egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt kell kezdeményezni? Tehát katásként meg kell szüntetni a válallkozást, és nem katásként létre kell hozni egy másik egyéni vállalkozást? Tb szempontjából pénzbeli ellátások igénylésénél külön jogviszonyként kezelik.Az igények beadásánál külön jogviszonykódokon szerepelnek.
Tisztelt Szakértő! A nyugdíjban részesülő tag külső szolgáltatás nyújtásában személyes közreműködik. A feladat otthon végezhető bedolgozás, mely egyébként kizárólag teljesítménybéres munkaviszonynak minősül. Kérdésem, hogy ez esetben a nyugdíjas tagnál elszámolható-e az adómentes, igazolás nélküli 30 százalékos költség az szja-törvény 3. számú melléklet II, 1. pont alapján? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket más magánszemély tulajdonosoknak. Az üzletrészüket alacsonyabb értéken adják el. A régi tulajdonos az 1,5 millió forint összegű üzletrészt 500 ezer forint értékben adja el. Az új tulajdonosoknak kell-e adót fizetniük amiatt, hogy 1,5 milliós üzletrészt 500 ezer forintért vásároltak meg? Tehát 1 millió forint vagyoni előnyhöz jutottak fejenként az új tulajdonosok. Mikor és hogyan kell ezt leadózniuk?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték