Az adómegállapítás után külön rendelkezést igényel az adó egy-egy százalékának felajánlása civil szervezetek, illetve egyházak részére azoknak, akiknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)készíti el a személyijövedelemadó-bevallást (szja-bevallás) – hívta fel a figyelmet több kormánypárti politikus a napokban.
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy van egy egyéni vállalkozóm, aki oktatási tevékenységet is végez. Az oktatási díjon felül a megbízótól utazási költségtérítést is kap, melyről a vállalkozó állít ki számlát. Ilyen esetben ez a költségtérítés az adóalapba beszámít vagy a bevallásban költségtérítésként elég szerepeltetni? A költségtérítés összege nem a NAV által meghatározott üzemanyagnorma alapján kerül megállapításra. Válaszát előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértők! Segítségüket kérem az alábbi személyi jövedelemadózási kérdésben: Szerb-magyar kettős állampolgárságú magánszemély jövedelmet kap grafikai munkák elvégzéséért magyar székhelyű kifizetőtől, kft.-től. A magánszemélynek Szerbiában és Magyarországon is van bejelentett állandó lakcíme, azonban a létérdek központja Szerbiában van: folyamatosan ott él, ott működtet vállalkozást, ott van biztosítási jogviszonya. A munkát is Szerbiában végezte el, függetlenül attól, hogy belföldi megbízója volt. A két ország közötti kettős adóztatásról szóló 2003. évi XXV. törvény mely rendelkezését kell alapul venni a jövedelemszerzés helyének és egyúttal az adófizetés helyének meghatározásánál? 1) A létérdek központja alapján vagy 2) ha mindkét államban állampolgár, az államok adóhatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést? Ha ez utóbbi, akkor a kölcsönös egyetértés hogyan intézendő? Kérelmezni kell valamely adóhatóságnál ebben az egyedi esetben az erről szóló határozat meghozatalát? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A 2 napja feltett kérdésemet, annyiban módosítanám (ugyanezzel a címmel feltett kérdésem), hogy a szóban forgó számla kelte 2016.12.31-ei dátumú és nem 2017 januári. A módosításra való tekintettel várnám a válaszát. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Külföldi munkavállalók is kaphatnak mobilitási célú lakhatási támogatást, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Nyugdíjasként egy orosz cég nemzetközi pénzügyi tranzakciójához nyújtottam tanácsadói segítséget, amelyért – szerződésben rögzített módon – jutalék illet meg. Ennek nagyságrendje a tranzakcióhoz képest elenyésző, annak volumene (több száz millió euró) miatt mégis óriási, forintra átszámítva meghaladja az egymilliárdot. Kérdés: mekkora szja-, egyéb adó- és járulékteher megfizetése hárul rám? A pénzt egyösszegben a cég ciprusi – az orosz adóhatóságnak bejelentett – számlájáról utalják az én magyarországi magánszámlámra. A NAV ügyfélszolgálaton azt a tájékoztatást adták, hogy a 10 százalék átalánnyal csökkentett összegből 15 százalék szja-n kívül csak 4+3 százalék ehót kell fizetnem, egy szakértő szerint azonban szochót és akár helyi adót is. Szerintem ilyesmi mással is előfordulhat, kérem mielőbbi válaszukat. Köszönettel: Nagy Gábor
Különangol, matek-korrepetálás vagy zongoralecke – ki ne vett volna már igénybe magántanárt saját vagy gyermeke tudásszintjének javítására? De hogyan számláz egy magánszemély egy másik magánszemélynek? Erről érdeklődött egyik olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2005-ben kötött tartási szerződés, a szerződés alanyai: eltartott, eltartó és állagjogosult. A szerződés alapján az állagjogosult 1/1 arányú tulajdonjogot szerez a "kivett hétvégi ház és udvar" minősítésű ingatlanon. Az állagtulajdonjog értéke 4,5 millió forint. A kiszabott illeték 450 ezer forint, melyet 300 ezer forintra mérsékel a NAV, és 24 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez egy 2007-es határozat alapján. Az ingatlant 2016-ban átminősítik. Majd ugyanabban az évben (2016) értékesítik 12,6 millió forintért, akkor már mint "beépítetlen terület" minősítésű ingatlant. Az adó megállapításához a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó 5 éves vagy az ingatlanra vonatkozó 15 éves "figyelési" időt kell alkalmazni, tekintettel az átminősítésre? Utóbbi esetén jól gondolom, hogy az adó (12,6 millió forint - 4,5 millió forint - 300 ezer forint) = 7,8 millió forint, 60 százalékos mértékű csökkentés mellett, 468 eezer forint? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Aggódnak a szja 1 százalékára váró szervezetek, hogy ha a NAV által elkészített adóbevallási tervezet automatikusan adóbevallásnak minősülhet, sok adózó megfeledkezik rendelkezni az 1+1 százalékról, sőt vannak, akik azt hiszik, hogy ezt a „kényelmi” adóbevallást választóknak erre nincs is lehetőségük.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulja alkamából tartott rendezvényen, 155 ezer forint értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől az ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Válaszukat köszönöm.
Szja-ban tételes egyéni vállalkozói költségelszámolás mellett van-e lehetőség egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemből (megbízási díj) 10%-os átalányköltség-elszámolásra a 2016. évi szja-bevallásban?
Tisztelt Szakértő, Szeretném megkérdezni, hogy a Németországból és Nagy-Britanniából, munkaviszonyból származó jövedelmet fel kell-e tüntetni az szja-bevallásban, ha a magánszemélynek csak az adott országból származott jövedelme (magyarországi lakcímmel rendelkezik)? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 2008. évben vásárolt egy lakást 12 millió forintért, amiből 10 millió 800 ezer forintra svájci alapú hitelt vett fel. Sajnos azonban a hitelt nem tudták fizetni, így a hitel összege kamatokkal együtt 23 millió forintra nőtt. A tulajdonosok és a bank közös nyilatkozata alapján a tulajdonjog átszállt a magyar államra, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lett a tulajdonos, akitől a vagyonkezelés jogát a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. átvette. A szerződésben szerepelt, hogy a tulajdonosok a későbbiekben élhetnek visszavásárlási jogukkal. 2016. októberében a házaspár visszavásárolta a lakást a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től 6 millió forintért. A házaspár 2017. február 10-én a lakást eladta 16 millió 500 ezer forintért. Kérdésem: hogyan és mennyit kell adóznia a házaspárnak? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A párommal 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok 3 lakás vonatkozásában. Egy lakást ő ad bérbe, egyet én (adószámos magánszemélyenként, havonta számlázva, tulajdonosi „lemondó nyilatkozattal a másik fél javára ”, tételes költségelszámolással), de a harmadik lakást közösen szeretnénk bérbe adni, tehát most osztozni szeretnénk a bevételen és ezáltal az szjafizetésen is. Ez viszont megbonyolítja, hogy ki adjon számlát (főleg, ha cégnek/kifzetőnek kell kiállítani és a kifizető vonná le és fizetné be az szja-t). Elegendő csak valamelyikünknek számlát adni? Vagy megfelezve az összeget, mindketten állitsunk ki számlát? Utóbbi esetben ki vonná le az értékcsökkenést, ki tenné hozzá a rezsiköltségeket? Köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték