Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3238 találat a(z) szja cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szociális intézményt (értelmi sérültek lakóotthonát) fenntartó egyesület a saját tulajdonában álló épületben szeretne 1 vagy 2 minigarzont kialakítani. Ebben tudná elhelyezni azokat a munkavállalóit, akiknek a napi bejárás gondot okoz. Egy lakásban egy munkavállaló lakna, aki havonta bérleti díjat fizetne. Kérdésem: béren kívüli juttatásnak minősül-e a szolgálati lakás biztosítása? Keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége a munkavállalónak? A munkáltatót milyen adó- és járulékfizetés terheli?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk szeretne lakhatási támogatást/albérleti hozzájárulást fizetni az egyik munkavállalónak, aki a munkahelyétől 100 kilométerre lakik. Az ingázás elkerülése miatt kibérelt egy kis lakást a munkavállaló, a cég pedig havi 50 ezer forintot fizetne neki. Sajnos az ingatlantulajdonos nem köt szerződést sem a céggel, sem a munkavállalóval. Milyen módon lehet neki fizetni ebben a formában, hogy ne bérként adózzon a juttatás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1. A munkáltató nyújthat-e lakásfelújítási kölcsönt az alkalmazottjának, illetve milyen feltételekkel, és ha igen, van-e ennek valamilyen adóvonzata akár az alkalmazott, akár a dolgozó oldaláról? Ezt a dolgozó fizetéséből le lehet vonni törlesztésként, és ha igen, milyen mértékkel? Ehhez milyen megállapodás kell? 2. Vagy nyújhat-e ilyen célból a munkáltató támogatást a dolgozónak, amit nem kell visszafizetnie a munkáltatójának? Ebben az esetben van-e valamilyen adóvonzat a munkáltató vagy a dolgozó oldalán? Ehhez milyen megállapodás kell? Kérem, a törvényi hivatkozást is írják meg!

    Kérdés

    Kérdésem a következő. Hogyan adózik szja szempontjából a felosztható cégvagyon a végelszámolás végén, ha a jegyzett tőke magasabb, mint a felosztható vagyon értéke. Magyarul például az alapításkori jegyzett tőke összege 10 millió forint, de a végelszámolás után maradt felosztható vagyon összege 4 millió forint. Ebben az esetben kell-e szja-t fizetni a tagoknak? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kurucz Antalné Kurucz-Kontír Bt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni azt, hogy a főállású egyéni vállalkozó milyen feltételek fennállása esetén mentesülhet az szja-előleg megfizetése alól? A jogszabály szerint a járulékoktól eltérően a személyi jövedelemadó alapját minden esetben a ténylegesen felvett összeg képezi. Tehát adódik a kérdés, hogy mikor lehet ezt figyelembe venni, milyen feltételek megléte mellett, hogy a főállású egyéni vállalkozó nem vesz ki jövedelmet és így szja-előleget sem fizeti meg? Található-e erre jogszabályi előírás, vagy az egyéni vállalkozó maga eldöntheti ezt a kérdést egyoldalúan, hogy nem vesz ki jövedelmet, mert mondjuk veszteséges a vállalkozása, vagy nem akar annyi adót fizetni? Köszönöm válaszukat

    Cikk

    Egyszemélyes kft. tulajdonosa 2008-ban mint magánszemély, kölcsönszerződést kötött egy másik magánszeméllyel. Fizetési probléma miatt szerződésmódosításra kerül sor, ahol a kft. készfizető kezességet vállal a magánszemély helyett, és a kft. fizeti tovább a kölcsön részleteit. Helyes-e ez a fajta eljárási mód, és ha igen, milyen adóvonzata lehet a magánszemély tulajdonosnak, illetve a kft.-nek? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné, adószakértő válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk a havi rendszerességgel tartott vezetői meetinget évente egy alkalommal egy szállodában tartaná 2-3 napos szervezett program keretében. A program délelőtt a munkáról szólna, délután és este viszont szabadidős tevékenységgel töltenénk az időt, csapatépítő jelleggel. A szálloda ellátása félpanziót is tartalmaz. Ezen a 2-3 napos programon a vezetőket párjukkal együtt látnánk vendégül. Véleménye szerint a rendezvény egyes elemeinek adózásakor az szja-, illetve a társaságiadó-törvény mely paragrafusai vehetők figyelembe? A rendezvény valamely része tekinthető hivatali, üzleti utazásnak vagy reprezentációként elszámolható-e, abban az esetben, ha a teljes költséget a cég viseli illetve ha csak a vele munkaviszonyban, szerződéses jogviszonyban állókét fizeti?

    Kérdés

    Egy társasház takarítására van egy főállású alkalmazott. A helyettesítésére szeretnénk valakit felkérni, akit nem szeretnénk alkalmazni, mivel csak a szabadság, illetve betegség ideje alatti, esetleg hétvégi pár órás munkavégzésről van szó. Lehet-e vállalkozási jellegű jogviszonyban foglalkoztatni, illetve ennek mi az adózása. Egy tanfolyamon azt a tájékoztatást kaptam, hogy ugyanaz, mint a megbízásí díjnak, de nem lehet a 10% költséghányadot alkalmazni. Ezzel kapcsolatosan pedig az a problémám, hogy ha kiadjuk a jövedelemigazolást, akkor ha jól gondolom, önálló tevékenységhez kell beírni, és ha az szja-bevallását más végzi, akkor teljesen jogosan figyelembe veszi a 10 százalék költséghányadot, és visszaigényli jogtalanul az adót.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőben kérem szíves állásfoglalását: Egy társasház alsó szintjén uszoda üzemel, melynek használati díját a lakók által fizetendő közös költség tartalmazza. A közös költség összege nincs megbontva, tehát nem derül ki belőle, hogy mekkora összeget fizetnek a lakók az uszoda használatáért havonta. A házban lakó egyik magánszemély által fizetett közös költség 70 ezer forint/hó, ezért cserében a lakáshoz 4 uszodabelépő tartozik. Ügyfelem, mivel nem használja mindet, 3 belépőt – mint magánszemély – szeretne egy másik magánszemélynek értékesíteni 10 ezer forint/hó/darab áron, folyamatosan, akár éveken keresztül. Kérdésem, hogy ez alapján keletkezik-e adó- és vagy járulékfizetési kötelezettsége az ügyfelemnek, ha igen akkor annak mi lesz az alapja, tekintettel arra, hogy a közös költségben nincs tételesen kimutatva az uszoda használat díja. Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk kapott pénzjutalommal járó díjazást (Junior príma díj). A pénzdíjazást egy közhasznú nonprofit alapítványtól kapta. Semmilyen adózást érintő papírt nem kapott ügyfelünk. Lehetséges hogy adómentes juttatásnak minősül ez a kifizetés? Ha igen, ebben az esetben az szja-bevallásában kell-e szerepeltetni? Köszönöm.

    Kérdés

    Egy áfakörbe tartozó bolti értékesítést végző egyéni vállalkozó szeretné szüneteltetni egyéni vállalkozását. Mi a speciális teendő áfabevallást illetően (pl. meglévő készletérték)? Milyen "különös" szabályt ír elő szüneteltetés esetén a szja-törvény? Én úgy gondolom, hogy mivel nem megszűnésről van szó, az arra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni (pl. megfizetni a készlet áfáját, növelni a készletértékkel a bevételt stb.) Ha ez tényleg így van, csak az zavar, hogy a szüneteltetés időpontjában meglévő készlet – ami élelmiszer – a szüneteltetés max. 5 éve alatt életvitelszerűen is megromlik, selejtezni kell. Ha a vállalkozó úgy járna el, hogy megszünteti az egyéni vállalkozást, a fenti korrigált adóalap után fizetési kötelezettsége keletkezik áfa, szja tekintetében? Ha azonban ezeket a szabályokat valóban nem kell alkalmazni szüneteltetés esetén, és lehetőség van a megromlott készlet selejtezésére, ezen kötelezettségeit kikerülheti?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kínai magánszemélyt szeretnénk ügynökként foglalkoztatni. Magyarországra nem jönne, Kínában dolgozna, megbízási szerződést szeretnénk vele kötni. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint Kínában kell ez esetben adózni a magánszemélynek. A kérdésem, hogy van-e a magyar cégnek bejelentési kötelezettsége bármelyik hatóság felé, ha igen, azt milyen nyomtatványon kell megtenni? Valóban jól értelmezem-e az egyezményt, és bármilyen adó- és járulékfizetési teher nélkül a magyar cég átutalhatja a kínai magánszemélynek a megbízási szerződésben szereplő összeget? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás a használatában lévő termőföld után több éve nem fizetett bérleti díjat a földtulajdonosoknak. Most lehetősége lenne több évre visszamenőleg kifizetni az elmaradt földbérleti díjakat. Elszámolható-e a kifizetendő bérleti díj költségként, illetve a magánszemélyek adózása hogyan alakul? Öt évnél hosszabb a bérleti szerződés.

    Kérdés

    Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkába járás személygépkocsival

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Lakás adás-vétel SZJA bevallása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Ingatlaneladás utáni adózás

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media