Szinte az egész ország figyelemmel kíséri a jótékonysági célból az elmúlt hetekben szerveződött internetes adománygyűjtést, melynek köszönhetően a társadalmi összefogás eredményeképpen több kisgyermek esélyt kap egészségi állapotának javítására. Az alábbiakban összefoglaltuk az internetes adománygyűjtésre vonatkozó adózási tudnivalókat.
Egy magyar állampolgár a magyar N cégnél dolgozott. Aztán megkapta a brazil N igazgatói pozícióját, amit viszont a svájci N teljes munkaidős munkavállalójaként látott el jó pár évig. Viszont brazil adóilletőségű is lett ehhez a személy. Tavaly nyugdíjba ment (elég szép végkielégítéssel), aztán idén nyár előtt hazaköltözött Magyarországra (házat is vett), szóval magyar adóilletőségű most. Mivel letelt az egy év, és nem ment konkurenciához (nyugdíjas, és nincs már sehol munkaviszonya), ezért megkapta nemrég a versenytilalmi pénzt (kb. 300 ezer eurót), ami amúgy töredéke a nyugdíjbamenéskor kapott végkielégítésének). A svájciak levonták belőle az ottani munkavállalói járulékokat, erről van papírja, de az ottani szja-t nem. Kérdése, hogy most a magyar szja mellett (ami után ugyebár az előleg egy hónapon belül, azaz október 12-éig esedékes), be kell-e fizetnie (október 12-éig vagy bármikor) a magyar munkavállalói járulékokat is?
A „nyári adócsomag” megszavazásával véglegessé vált, hogy 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó. A pillanatnyilag az eva hatálya alatt működő kisvállalkozásoknak legkésőbb év végéig kell dönteniük, hogy a továbbiakban milyen adózási módra térnek át. Számolja ki legújabb kalkulátorainkkal, hogy az ön számára mely adózási forma lenne a legkedvezőbb!
Magyar cég egy olasz magánszemélynek fizetne év közben osztalékelőleget. Szükség van-e elhatárolásra, kell-e szja-t, szochót levonni a kifzetésből – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Üdvözletem! A kérdésem az lenne, hogy egy, ugyanabban az évben, lakáscélra 20 millió forintért vásárolt és 40 millió forintért eladott ingatlan esetében, ha az egész összeget egy új lakóingatlan megvásárlására fordítom, abban az esetben is adóköteles a kettő közötti különbözet? Illetve az első esetben vásárolt ingatlanhoz igénybe vett (még nem visszatörlesztett) kölcsön összege csökkenti-e az adó alapját?
A cég által üzemeltetett kisteherautók (5 darab) menetleveleiről havonta készül egy kimutatás, melyből megállapitható a megtett kilométer, azon belül a magáncélú használat. A havi magánhasználat a megtett kilométer nagyjából 40 százaléka, dolgozónként és gépkocsinként eltérő. Több megválaszolt kérdésben olvastam, hogy a magáncélú utak költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adó- és járulékköteles, ha azt nem térítik meg a dolgozók. A cégvezető viszont megkérdezett egy másik kollégát, aki szerint ez esetben nem kell fizetni szja-t, járulékot az szja-törvény 4. § (2a) bekezdésének nem bevételre vonatkozó szabályai miatt. Melyik a jogszerű megoldás?
Tiszteletdíj esetén mikor merül fel a biztosítási jogviszony, lehet-e a jövedelemből költséghányadot érvényesíteni? Olvasói kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3 500 ezer Ft volt, ami szerepelt 1553 bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárba szereplő áruk egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. Kérdésem, hogy a megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e a leértékelni, illetve selejtezni. Köszönöm a választ.
A 2018. évi éves szja-bevallásom helyes kitöltéséhez, illetve önellenőrzéséhez kérnék segítséget. 2 kiskorú gyermekem van, családi pótlékot folyósítottak részemre 2018 teljes évben és egyedülállóként nevelem őket. Munkaviszonyom 2018. 09. 01-jén kezdődött. Jövedelmi adataim a következők voltak havonta. Munkabér: 283.946,-/hó Levont szja: 7.591,-/hó Megállapított eg.bizt. és nyj.: 48.271,-/hó Levont eg.bizt. és nyj.: 48.271,-/hó Ezt a bért 2018.09.-2018.12. hónapok között kaptam. Kérdésem mennyi szja-t, illetve járulékot tudok visszaigényelni? Köszönöm előre is segítségüket.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató szeretné támogatni a munkavállalói sportolási lehetőségét. Ennek keretében a munkáltató szerződést kötne egy szolgáltatóval (például fitneszterem) a munkavállalói javára sportolási lehetőség kedvezményes igénybevételére. Eszerint a munkáltató bármely dolgozója által a szolgáltatónál megváltott bérlet, illetve egyszeri díj árából sportolási alkalmanként 500 forint kedvezményt adna a szolgáltató. A munkavállalóknak adott kedvezmény összegéről személyenkénti bontásban havonta utólag egy összesített számlát bocsátana ki a szolgáltató. Hogyan adózik ebben az esetben az így biztosított juttatás? Személyenként és havonta le kell vonnunk az adott dolgozó által érvényesített kedvezmény mint adóköteles juttatás szja-előlegét és egyéni járulékait az adott munkavállaló munkabéréből, továbbá szochót is kell fizetnünk a havi juttatási összeg után a szolgáltató számlája alapján? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel B.Gy.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lengyel társaság 100 százalékos tulajdonában van. A anyacég lengyel ügyvezetőt is választott a magyar mellé, aki megbízási díj ellenében látja el a tisztségét. Az ügyvezető hazájában rendelkezik biztosítással, ételvitelszerűen kint él. Kérdésünk, hogy az őt megillető díjazás után kell-e bárminemű levonást eszközölnünk (szja, nyugdíjjárulék stb.), illetve kell-e utána szakképzési és szociális hozzájárulást fizetnünk? Köszönettel.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén, ha a minimálbéres óradíjban állapodnak meg a felek, de a pótlékok miatt napi 9000 forintra jön ki a bér (esti munkavégzés), akkor szja-fizetési kötelezettség fennáll? Ha igen, akkor van rá mód, hogy ezt a munkáltató vonja le? Vagy ezt mindenképp a munkavállaló rendezi az éves szja-bevallásában?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben magánszemélyként 14 millió forintért vásároltam egy panellakást, amit 2019-ben 29 millió forintért eladtam. 2015-ben – a vásárlást követően – a bejárati ajtót biztonsági ajtóra cseréltettem, amelynek költsége 140 ezer forint plusz áfa = 177 800 forint volt. Négy év telt el a vásárlás és az eladás között, tehát a 30 százalékát kell a jövedelemnek megfizetni. Jövedelem: 29-14-0,177800 = 14.8222 Fizetendő szja: 14.8222 * 0.15 * 0.3 = 666 999 forint Kérdésem, hogy az ingatlaneladás után mennyi szja-t kell a jövő évi adóbevallásban megfizetnem? A vásárláskor 280 000 Ft illetéket (2%) kellett fizetni. Tehát akkor Jövedelem: 29-14-0,177800-0.28 = 14.8222 Fizetendő szja: 14.5422 * 0.15 * 0.3 = 654 399 forint. Jól számolok?
Tisztelt Adózóna! Az alábbi ügyben kérem szíves állásfoglalásukat: Terheli-e illeték vagy személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség (vagy bármi más adónem) az alábbi vagyont és jövedelmet? Magyarországi illetőségű ügyfelem Szerbiából a II. világháborúban elkobzott vagyon visszaszármaztatása révén vagyonhoz és jövedelemhez jut (nagyszülő és nagyszülő testvéreinek elkobzott földjei, háza után). Földet kapna kártalanításként, amit azonnal értékesít Szerbiában. Terheli-e a vagyonszerzést (föld) öröklési vagy visszterhes vagyonátruházási illeték Magyarországon? A földértékesítésből származó jövedelem után keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség?
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték