Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó új üzleti célú ingatlan vásárlást tervez. Kérdésem: ha az ingatlanra számla ellenében előleget fizet 2015. évben, de az ingatlan végső adásvétele 2016-ban fog megtörténni, akkor az előlegként kifizetett vételárrész figyelembe vehető-e a 2015. évi szja-bevallásban adózás utáni vállalkozóijövedelem-csökkentésként, gondolok itt az szja-törvény 49/C § 6.d) pontra? Köszönöm.
Nem kis fejtörést okozhat a magánszemélyeknek az, hogy hogyan kell bevallani a jövedelmüket, ha megszüntették az őstermelői tevékenységüket. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mit és hogyan kell elszámolni a bevételek között, hogyan kell számba venni a tárgyi eszközöket, a tevékenység megszüntetését követően szerzett bevételt, kapott támogatást, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni, ha valaki nem megszünteti, hanem másnak átadja a gazdaságot.
Tisztelt Szakértő! 2010 augusztusában egy ismerősöm vett egy házat 11 millióért, a tulajdonrész 1/1. Majd 2010 októberében változott a tulajdonrész 1/2-re. Majd 2012 júliusában megállapodtak, hogy az 1/2 az 73/100-ad inkább (de ezt nem jegyezték be a földhivatalban). 2014 áprilisában megvásárolta a maradék 27/100-ad részt is, és 2014 májusában eladta a házat 15 millió forintért. 2014 augusztusában pedig vásárolt egy lakást 6 millióért. Ingatlaneladásra hogyan számolja ki a szja-t?
Tisztelt Adózóna! Az ahóról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének értelmezését kérném Önöktől. Eszerint „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Egy magyar állampolgár évek óta Bécsben lakik, és egy osztrák cég alkalmazottjaként ott dolgozik (van magyarországi lakcíme is). Tehát egy másik EGT-tagállamban minősül biztosítottnak, és ezt igazolni is tudja (A1 lappal). Ez a személy Magyarországon alapított egy céget, ahonnan részére rendszeres jövedelmet, valamint osztalékot fizettek. Kérdésem: kell-e az osztalék után százalékos ehót fizetnie, illetve a magyarországi más jövedelme után van-e eho-fizetési kötelezettség? Ha nincsen, akkor a kifizetett osztalék után a cég által levont ehót a magánszemély az szja-bevallásában kérheti-e vissza, vagy a cégnek kell-e ezt önellenőrzéssel visszaigényelnie? (Az szja-bevallás jelenlegi formája, tartalma, mintha csak a 450 000 forintos felső határon túlvont eho visszatérítésére szolgálna, arra nem utal a bevallás, hogy a nulla eho kötelezettségű osztalékból levont eho is visszaigényelhető lenne...) Válaszukat köszönöm: Várkonyi Györgyi
Ajándékozási szerződéssel 13 millió forintért lakást kaptam 2011-ben. Ezt a lakást 2014-ben értékesítettem 12,3 millió forintért. Kérdésem, hogy az szja-bevallásban hogyan kell szerepeltetnem az értékesítést?
Osztatlan közös tulajdonú földrész értékesítésekor 118 000 forint jövedelmem keletkezett. Be kell-e vallani a 1453 -on?
Tisztelt Szakértő! Áfás mezőgazdasági őstermelő eladta az egyik ültetvényét egy kft.-nek (amiben ő az egyik tulajdonos). Az ehhez tartozó földet azonban nem lehet a kft.-nek eladni, ezért azt bérbeadja a kft.-nek. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a bérbeadásnál, mivel magánszemély a bérbeadó elég-e egy bérleti szerződés, mint bizonylat, vagy mivel áfás őstermelőként használta a földet, nullás áfás számlát kell kiállítani? A szerződés 5 éves, tehát szja-mentes, de az sem világos, hogy ezt a bevételt az őstermelői könyvelésben, pénztárkönyvben ki kell-e mutatni, vagy ez sehol nem kell, hogy szerepeljen, mivel a magánszemély jövedelme szja-mentes?
Kérdésem bevallásra vonatkozik. Ha az egyéni vállalkozó április 1-jétől katás lett, az első negyedévről kell-e bevallást leadni, vagy elég majd 2016 februárjában az 53-as nyomtatványon az első negyedévről, a 2015. április 1-jétől kezdődő időszakról pedig a katás nyomtatványon?
Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.
Tisztelt Adózóna! Kolléga visszaváltotta a részvényét. Ilyen papírt kapott: "Összevont Igazolás, Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemigazolás", 2015. 02. 09-én állították ki (2014.01.01-től 2014.12.31-ig tartó időszakra). Nyereség összesen: 69.687,- Adóalapot csökkentő járulékos költségek: 4.560,- Számított adóalap: 65.127,- Normál, 8 órás munkahelye van, beosztott. (Munkáltatótól megkapta az M30-as igazolást.) Hogyan kell kitölteni az adóbevallását, melyik sorba, mit kell írni? Kell-e szja-n kívül ehót is fizetni? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e bevallási kötelezettsége annak a magyar állampolgárnak, aki 2014-ben végig Angliában dolgozott? Köszönettel: Nyugdíjas
Tisztelt Szakértő Egy magyar munkavállaló 2014-ben Magyarországon és Ausztriában is dolgozott, Magyarországon 183 napot meghaladóan. Ha a kinti keresete adómentes Ausztriában, akkor azt a magyar bevallásában hogyan kell szerepeltetni? Itthon kell utána adót fizetni? Előre is köszönöm a segítséget! Gács Józsefné
Házasságban 3 kiskorú közös gyermeket nevelünk, mindhárom után a férjem nevén igényeljük a családi pótlékot. A családi kedvezmény éves kerete 3x206 250x12 hónap=7 425 000 forint. A családi kedvezményt megosztjuk, így a férjem kettő gyermekre tekintettel éves szinten 4 950 000 froint után veszi igénybe a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt. Én pedig egy gyermekre tekintettel veszem igénybe 2 475 000 forint után a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt. A férjem keresete havonta 200 000 forint, az enyém havonta 100 000 forint. Így ő 2 400.000 forintos keresett a munkahelyen éves szinten, valamint 408 000 forint családi járulékkedvezményt vett igénybe. Én 1 200 000 forintot kerestem éves szinten és 204 000 forint családi járulékkedvezményt vettem igénybe. Ami gondot okoz: A férjem önálló tevékenység címen (adószámmal rendelkezik) ingatlan-bérbeadás jogcímen éves szinten 490 000 forint bevételt szerzett, amelyből a 10 százalékos költséghányad levonása után 441 000 forint jövedelme keletkezett éves szinten, ehhez kapcsolódóan a kifizetők év közben a 16 százalékos szja-előleget le is vonták összesen 74 400 forint összegben. Mivel ez a jövedelem is összevonandó jövedelem, így felborul az szja-bevallás kitöltése. A 2 400 000 forinttal és az önálló tevékenységből származó 441 000 forinttal számolva összesen 2 841 000 forintot kkalkulál a bevallás a családi kedvezménybe, és mindenáron a levont adót 74 400 forintot visszaigénylendőnek hozza fel. A férjem az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemből az szja-t megfizette, és nem is akarja visszaigényelni.
2014. évben egy magánszemély 4 darab festményt értékesitett, 3 darabot veszteséggel, 1 darabot nyereséggel. Összeségében veszteséges volt a 2014. évi ingó értékesités. A jövedelemadó-bevallásban kell-e szerepeltetni a bevételt és a beszerzésre forditott összegeket? Az értékesitéseket össze lehet vonni? Vagy csak azt a képeladást kell feltüntetni, amelyik pozitív eredménnyel járt? Van-e annak jelentősége, hogy egyidőben vagy különböző időpontokban történt az értékesités? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló kapott egy járulékigazolást, amely tartalmazza az éves levont, illetve megfizetett járulékokat, s azon százalékos eho címén nulla szerepel. A munkáltató elvileg a cafetériakereten felül adott a munkavállalónak x forint magánnyugdíj-pénztári hozzájárulást, ami a magánnyugdíj-pénztár igazolása szerint ez munkáltatói befizetés és nem adomány. Ebben az esetben a munkavállalónak be kell-e vallania azt az szja-bevallásban? Illetve jól gondolom, hogy a munkáltatónak ez szja- és ehokötelezettséget eredményez, vagy van olyan lehetőség, mely szerint a munkavállalónak kell megfizetnie az szja-t és az ehót (az adomány lehetőségén kívül)? Várom mielőbbi válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték