Személyi jövedelemnek nem minősülő kifizetések, értékcsökkenés, tárgyi eszközök és osztalék elszámolása: megannyi kérdés, amely a kiva alá belépőket, illetve a társasági adózásra visszatérőket foglalkoztatja.
Cégünk fontolóra vette 2018. január 1-jétől a kivára való áttérést, azonban van pár kérdés, amelyekre, ha választ kaphatnánk, megkönnyíthetné a döntésünket. 1.) A kiva minimumadó alapját a személyi jellegű kifizetések képezik. Kérdés: beletartozik-e például a reprezentációra kifizetett összeg és a hozzá kapcsolódó szja és eho, a szemüveg költsége a cégtelefon után kifizetett szja és eho? 2.) A kft. 2012. 11. 08-án aktivált ingatlanát 2018-ban tervezi értékesíteni, ennek a kiva hatálya alatt van-e valami adóvonzata?
Tisztelt Pölöskei Pálné! A közeli hozzátartozó repülőjegye kérdésemre adott válaszát köszönöm. Most abban kérném segítségét, hogy személyi jellegű egyéb kifizetésként pontosan milyen jogcímen történhet az elszámolás, amely alapján tao szempontjából elismert költségnek minősíthető a repülőjegy? A számviteli törvényt tanulmányozva nem találok olyan jogcímet, amely az említett gazdasági esemény kapcsán alkalmazható lenne. A számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja hosszasan sorolja, nevesíti, hogy mit számolhatunk el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Ugyan természetes személy részére juttatott kifizetésekről rendelkezik, de a felsorolás – értelmezésem szerint – arra enged következtetni, hogy munkaviszonnyal kapcsolatos juttatásokról van szó. Hivatkozik a KSH-előírások szerinti egyéb munkajövedelemre, szociális költségre. A KSH foglalkoztatottakkal kapcsolatban kér adatszolgáltatást. Az állományba nem tartozók részére adott juttatásoknál a munkáltatónál egyszeri, eseti megbízási szerződéssel munkát végzőkről, segítő családtagról, egyéni vállalkozóról, társas vállalkozás egyéb foglalkoztatottnak minősített dolgozó tulajdonosáról kell adatot szolgáltatni. Az szja-törvény közeli hozzátartozó részére nyújtott juttatásoknál is munkáltató-munkavállaló viszonylatban rendelkezik. A taotörvény adománnyal, segéllyel kapcsolatban említi a közeli hozzátartozót. Előre is köszönöm a segítségét. Tisztelettel: Fülöp Borbála
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egész életre szóló befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötött 2014-ben az alábbi paraméterekkel: szerződő: kft.; biztosított: ügyvezető (aki egyébként a cég tulajdonosa is). A szerződés haláleseti kedvezményezettje a kft. A biztosítás tartama: élethosszig tartó. A díjfizetés havonta történik. A díj összege: 1 millió forint/hó Kérdés: jól értelmezem, hogy ez a típusú biztosítás 2017.12.31-éig adómentes, majd 2018.01.01-jétől egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni, és adókötelessé válik? Illetőleg 2017-ben ezt 53-ra (egyéb szolgáltatásra) vagy 55-re (egyéb személyi jellegű kifizetésre) kell könyvelni?
Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. a tulajdonos-ügyvezető részére bérleti díjat fizet ki, amelyből természetesen az szja-t levonja kifizetéskor. A kérdésem az lenne, hogy ez a kifizetés beleszámít-e a kiva számításánál a személyi jellegű kifizetésekbe, amivel a kiva alapját növelni kellene? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóinkat egy egészségügyi központ szűrővizsgálatára küldtük el, ahol ultrahang, szív és érrendszeri szűrés, labor, röntgen vizsgálat történt. Számlát kértünk, a vizsgálatról értéke 46 ezer forint/fő volt. Kérdésem, hogy személyi jellegű kifizetésként vagy egyéb szolgáltatásként számoljam el az összeget, illetve ennek milyen járulékvonzata van? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Lendvainé
Tisztelt Szakértő! A kiva törvény 20. §-ával kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni: (3)a, (4)a: jól értelmezem, hogy csak a cégbíróságon jegyzett tőkeváltozások jelentenek módosító tételt, aminek saját tőke módosító hatása is van? Tehát a lekötött tartalékba könyvelt pótbefizetés nem lesz csökkentő tétel? A jegyzett tőke leszállítása eredménytartalék javára sem lesz növelő tétel, hiszen a saját tőke nem csökken? (6): jól értelmezem, hogy ha 2016-ban, mint utolsó társasági adós évben van 1000 ezer Ft negatív tao-alapom, de az elvárt társasági adót megfizetem, és 2017-ben van 10 000 ezer Ft személyi jellegű kifizetésem és 1500 ezer Ft pénzügyileg rendezett új tárgyi eszköz beszerzésem, akkor a 14%-os 20. § b) szerinti kiva-adómból 2017 végén 1000 ezer Ft kedvezményt vonhatok le? Szintén ehhez a ponthoz: ha 2017 ben leszek kivaalany, és nincsen elhatárolt veszteségem, de van 3000 ezer Ft jegyzett tőke emelésem 2017-ben, ami a saját tőkét is növelte, illetve 3000 ezer Ft új tárgyi eszköz beszerzésem, akkor ha egyéb módosító tételem nincsen, és a személyi jellegű kifizetések alapján fizetendő kiva-adóm ezt meghaladja, akkor a 3000 ezer Ft-ot levonhatom teljes egészében már a 2017-es kiva-adómból? Szintén ide: Hogy kell kezelni a nyílt- és zárt végű pénzügyi lízinget? Az adott évi tőketörlesztések összege vonható le mindig az adot évi kiva-adóból, ha egyéb feltételek fennállnak? Az új tárgyi eszköz beszerzés a negyedéves kiva-előlegből nem vonható le, csak év végén számolható el?
Tisztelt Szakértő! Köztestület anyagilag támogat nemzetközi szakmai versenyen induló magánszemélyeket, illetve a díjazottakat pénzjutalomban részesíti. Bérköltségként vagy személyi jellegű juttatásként kell könyvelni ezeket a kifizetéseket? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Profi labdarúgókat foglalkoztató sportvállalkozásban, ha a mérkőzések nem hazai pályán zajlanak szállást és étkezést biztosítanak a labdarúgók részére. Az erről kiállított számlák a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kerülnek könyvelésre. Kérdésem az lenne, hogy ezek után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség? Másik kérdésem az lenne, hogy egy labdarúgó utánpótlás neveléssel foglalkozó közhasznú egyesület adhat-e támogatást ennek a profi sportvállalkozásnak? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy szociális tevékenységet végző közhasznú alapítvány (idősek, tartós bentlakásos gondozó otthona) ingatlant vásárolt a Balatonnál (tárgyi eszközként van nyilvántartva, az ingatlan nyilvántartásban nyaralóként szerepel). A vásárlás célja az volt (a valóságban is ez valósul meg), hogy az otthonban dolgozó munkavállalók a szabadságuk ideje alatt azt ingyenesen igénybe vehessék pihenés céljából. Az alkalmazottak feliratkoznak egy listára, hogy ki, mikor szeretné ott tölteni a szabadságát, és annak megfelelően veszik igénybe az ingatlant. Erről dokumentumot nem kap a könyvelés, nyilvántartást nem vezetnek róla. Ezen kívül olyan eset is előfordul, hogy a tiszta tudatú gondozottakat viszik le egy-két napra pihenni az alapítvány ezen ingatlanába. Kérdésem: a munkavállalóknak ingyenesen használatra adott ingatlan nem minősül nem pénzbeli személyi jellegű kifizetésnek? Ha igen, milyen nyilvántartási kötelezettségük van és milyen adóvonzata? És mi a helyzet, ha az ingatlant a gondozottak veszik igénybe? Ebben az esetben szintén van nyilvántartási kötelezettsége az alapítványnak? Köszönettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Nem találtam egyértelmű választ arra a kérdésemre, hogy egy iskolai közhasznú alapítványnak kell-e beadni a bevallásokat kiváltó (08.01) NY nyilatkozatot, ha nem volt és jelenleg nincs semmi személyi jellegű kifizetése. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság, egyszemélyes kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetője adómentes lakáscélú támogatást vett igénybe, amelynek folyósítása egy bankon keresztül megtörtént. A bank igazolását is megkaptuk. Ezt az adómentes támogatást a vállalkozás könyvelésében személyi jellegű kifizetésként tartom nyilván. Év végén társaságiadó-alapot módosító tételként kell kezelnem, vagy elszámolhatom a vállalkozás érdekében felmerült költségként? Erre vonatkozóan nem találtam semmilyen ide vágó jogszabályt, vagy egyéb hivatkozást. Köszönettel. Szederkényiné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7, valamint a 9.3 pontja alapján az alkalmazottnak adható munkáltatói támogatás a számviteli törvény alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül-e? A tao-törvény alapján a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak lehet-e tekinteni, és így csökkenthető-e a tao-alap? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kivás cég esetén, ha a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, csak járulékot fizet maga után, bele kell-e kalkulálni a járulék alapját a kiva-bevallás személyi jellegű kifizetések sorába? Ha nem, akkor tényleg meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást? A 08-as bevallás nem fogja hibaként kezelni, mivel kivás cégről van szó? Köszönöm a válaszát!
Egy kiva-adóalany egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz munkavállalókat. Utánuk a napi közterhet megfizeti. Kérdés: kivaalapot képez-e az alkalmi munkabér személyi jellegű kifizetés jogcímén? Kérem, válaszában a jogszabályi hivatkozást is tüntesse fel. Köszönettel: Majoros Enikő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték