A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja címmel új adózási kérdés-választ közölt honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság leszögezi: a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó taxis főállású kata adózási módot választott 2018-ban. Székhelye Pest megyében van, míg a droszt engedélye miatt Budapesten telephelyet kellett bejelenteni. 2019-re mindkét városban tételes kata alapján 50-50 ezer forint IPA-t fizet, éves bevétele kb. 8 millió forint. A Pest megyei község adóelőadója szerint ez butaság, javasolja náluk a 2 százalék adó választását, megosztással. Eszközarányos megosztás nem lenne célszerű, mert az egyetlen értéke az autója, ez a Pest megyei címhez kötné a teljes bevételt. Kérdésem: miként kell értelmezni kata adózási módban a személyi jellegű ráfordítás összegét? A kata összege lenne, azaz 12 x 50 ezer forint, vagy az összes árbevétel 60, amit a NAV jövedelemnek tekint? Köszönöm válaszát! K.Katalin - Budapest
Tisztelt Surányi Imréné ! Nagy érdeklődéssel olvastam Ön válaszát autó térítésmentes juttatásával kapcsolatban. URL Cím: https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Auto_juttatasa_teritesmentes_vagy_kedvezmen_A9TYGF Én egy kata adózást választó bt. ügyvezetője vagyok, három éve vásároltunk egy személygépkocsit, amikor még a tao alá tartoztunk. Azóta is fizetjük a cégautóadót. Ha mint a bt. ügyvezetője térítésmentes juttatásként tulajdonomba kapnám a bt.-től az autót, akkor az értéke személyi jellegű kifizetésnek számítana, és az adózása a havi kata összeggel le lenne tudva? Válaszát várva üdvözlettel: Tóth Gábor
Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábbi években ruhautalványt (mint egyes meghatározott juttatást) adott a dolgozóknak (évente egyszeri alkalommal). Idén is szeretne hasonló juttatást biztosítani a dolgozók részére. Lehetséges ezt készpénzben teljesíteni (a keretből a cég levonja a munkavállalót terhelő adókat, és megfizeti a munkáltatót terhelő adót)? Ha igen, az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy bérköltségbe tartozik?
A kisvállalati adó szabályai sokat egyszerűsödtek az adónem 2013-as bevezetése óta, azonban továbbra is gondosan kell elhatárolni az adóalapba (személyi jellegű ráfordítások körébe) tartozó tételeket az adóalapot nem képező tételektől.
Tisztelt Szakértő! Az egyes meghatározott juttatások személyi jellegű kifizetésnek minősülnek a szochotörvény szerint, így meg kell fizetni utánuk a kivát. Kérdésem, hogy egyéb adó fizetési kötelezettség keletkezik-e még? Válaszát köszönöm.
A kivás cégek adóalapjának meghatározásánál sokaknál okoztak fejtörést a 2019. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítások, hiszen helyes értelmezésükhöz több törvény rendelkezéseit kell összefésülni.
Tisztelt Szakértő, egy bt. 2019-től kiva alá jelentkezett be. Mind a beltag, mind a kültag biztosított 40 órás munkaviszony keretében egy másik társaságban. A bt. képviselője (a beltag) jövedelmet nem vesz fel, más munkavállaló részére sincs személyi jellegű kifizetés. (Osztalékkifizetés sem lesz várhatóan.)Elképzelhető ez esetben, hogy a személyi jellegű kifizetések alapján nem keletkezik kivaalap? Ha jól értelmezem a jogszabályt, amennyiben a tulajdonos társas vállalkozók biztosítása rendezett, csak a tényleges jövedelem kifizetés szolgáltat kivaalapot. Előre is köszönöm a segítségüket!
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Adott egy kivás gazdasági társaság, ahol a tárgyévben nincs személyi jellegű ráfordítás. Ez esetben mi lesz a kiva alapja, ha feltételezzük, hogy nem merül fel egyéb növelő, csökkentő és korrekciós tétel? Kell-e a vezető tisztségviselő mint társas vállalkozó után havonta számolni a minimálbér 112,5 százalékával mint adóalappal abban az esetben, ha az említett magánszemély jövedelemben, egyéb juttatásban nem részesül, illetve a magánszemély más társaságban 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik? Köszönettel.
Egy elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy a perselypénzből fizet takarítási díjat. Ez után a perselypénzből fizetett takarítási díj után kell-e szja-t és járulékokat fizetni, illetve kifizetőként levonni?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: kft. az OEP-től fizetési meghagyást kapott balesettel összefüggő egészségbiztosítási ellátás megtérítésével kapcsolatban egy adott dolgozójára vonatkozóan. A kérdés az, hogy a határozatban szereplő összeg személyi jellegű egyéb kifizetésre könyvelhető-e? Valamint ha a szóban forgó időszak 2016. év, de a fizetési meghagyás 2017.12. havi, lehet-e 2017. évi költség a megtérítendő összeg?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., 3 személyesen közreműködő tulajdonossal (ebből 1 fő ügyvezető). A személyesen közreműködő tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy tagi jogviszonya, a kft.-ben nem vesznek ki jövedelmet. A havi 08-as járulékbevallás nullásan megy be mind a 3 tulajdonosra vonatkozóan. Ha ez a kft. a kiva adózást választja, mi lesz a kiva alapja? Hiszen itt nem lesz Tbj. szerinti jövedelem. Ez esetben jön be az alábbi szabály? "A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb." Vagy a fenti esetben a kivaalap és ezáltal az iparűzésiadó-alap is lehet nulla? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték