Tisztelt Adózóna! Az alábbi számviteli kérdésben kérjük a segítségüket: cégünk bérleti díjat fizet ki természetes személynek. A kérdés az, hogy ez személyi jellegű egyéb kifizetés vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Szintén ehhez kapcsolódva, ha egy adószámos magánszemélynek fizetünk ki díjakat megbízási szerződés alapján, számla ellenében, az igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű kifizetés?
Tisztelt Adózóna! Kérem kérdésemet szíveskedjenek egy számviteli szakértőhöz továbbítani. Cégünk az egyik hazai erőműben végez speciális takarítási, karbantartási tevékenységet. A munkavállalóinkat az erőmű saját buszjáratán szállítja be az objektum területére, ennek ellenértékét ki is számlázza felénk. A kérdés az, hogy ezt a szolgáltatást az igénybe vett szolgáltatások között az 52-es számlaosztályban kell lekönyvelni, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként az 55-ös számlaosztályban mint munkába járással kapcsolatos költségtérítést? A kérdés eldöntése számomra azért nehézkes, mert a SZt. konkrétan nevesíti, hogy a munkába járási költségtérítés a személyi jellegű kifizetések része. Ugyanakkor itt nem történik meg a költségek megtérítése a dolgozók felé, hanem a tevékenység elvégzése érdekében egy szolgáltatás igénybevétele történik. Melyik álláspont a helyes?
A kiva-törvény 20. § 3/a pontja szerint a tagra jutó minimális személyi jellegű kifizetést a Tbj. 4. § S/2 pontja szerinti minimálbér 112,5%-a mértékben kell számolni. Ez az én értelmezésemben azt jelenti, hogy amennyiben legalább középfokú szakképzettséget, vagy középiskolát igénylő a feladat, amit ellát, akkor a garantált minimálbér, egyébként a minimálbér az irányadó összeg. Ezzel szemben a NAV-tájékoztató a kiváról, és a 13KIVA kitöltési útmutató is azt írja, hogy minimálbérként (a 112,5% alapja) a garantált minimálbért kell tekinteni mindenféle feltétel nélkül! Kérdésem, melyiknek higgyek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték