Tisztelt szakértő!A Kérdésem, hogy abban az esetben kell-e termékdíjat bevallani és fizetni, ha az unió egyik országából vásárolt árut változatlan formában egy másik tagországban adom el. Jelen esetben Spanyolországból vásárolok árut és Romániában fogom eladni.
Alvállalkozónk szerint a tárgyi adómentes építés-szerelés biztosítás (építőiparban a kivitelezés alatt álló műtárgy) továbbszámlázása csak áfásan történhet, de eddig a gyakorlatban mi tárgyi adómentesen számláztuk tovább és nekünk is így számlázták tovább a megrendelőink. Önök szerint hogyan kell kiszámlázni a tárgyi adómentes közvetített szolgáltatást?
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Kereskedelemmel foglalkozó cég, ha készpénzes számlát állít ki, azt az online pénztárgépek használatánál is be kell-e ütni a pénztárgépbe az adott tétel. Ehhez kapcsolódik, hogy ha nyugtát használ, mert áramszünet van vagy éppen piacon értékesít, akkor utána be kell-e ütni a pénztárgépbe. Köszönöm a választ: Zsuzsa
Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének eredményeképpen 2013. január 1-jétől jelentősen módosultak az áfatörvény számlázásra vonatkozó rendelkezései. Fontos újdonság, hogy egységesültek a papíralapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények, melyek kapcsán az adóhatóság a napokban tájékoztatót tett közzé. A tájékoztatóban rávilágít az új szabályok helyes értelmezésére, meghatározva a megőrzési kötelezettség teljesítésének feltételéül támasztott “eredet hitelességének” és az „adattartalom sértetlenségének” mibenlétét és az azt biztosítani hivatott „üzleti ellenőrzési eljárás” fogalmát.
03.28-i teljesítéssel egy egyéni vállalkozó kiállít egy számlát. 03.31-én megszűnik az egyéni vállalkozás. A számlát a cég, akinek kiszámlázta 04.10-én fizeti ki. Kérdésünk ebben az esetben van-e a cégnek járulék-, szja- és bejelentési kötelezettsége (1041) és mikor?
Hogy kell szabályos számlát kiállítani fordított adózásnál, ha a teljesítést a számlázás előtt 50 nappal igazolták le. Így vsszamenőleges teljesítési időpontot kellene írni erre azonban az ÁFA törvény szerint nincs lehetőség.
A cég társasági szerződésben megadott rövid neve karakterszámban hosszú és a partnerek a számlázó programban nem tudják teljes tartalmában kiírni akkor szabályos –e a rövidítés vagy ragaszkodni kell a cégjegyzékben szereplő név feltüntetéséhez.Befogadhatóak –e azok a számlák ahol eltér a megnevezés a rövidítés miatt. Kötelező tartalmi eleme a számlának a vevő neve és címe [Áfa tv. 169. § e) pont]. A számlán cégnévként alkalmazható a cégkivonatban szereplő rövidített cégnév.Mi a helyes eljárás abban az esetben ha a partner a számlázó programjában nem tudja feltüntetni a cégünk rövid nevét mert az karakterszámban hosszabb mint amit ő fel tud vinni a számlázó programba?
A jogban való jártasság nem mentesít a törvények, az adózási szabályok betartása alól, és nem véd meg azok megsértésének következményeitől - ez bizonyosodott be nemrégiben abban a peres eljárásban is, amelyet olyan ügyvédek indítottak a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben, akik adóhatósági bírságot kaptak, mivel jogi tevékenységük után nem állítottak ki számlát.
Milyen speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha magánszemélyként külföldi illetőségű magánszemélynek kívánom lakásomat haszon-bérbeadni ? Jól tudom-e ( Art.22. & ), hogy adószámot kell kiváltani, ha a bérbevevő az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany?Egyáltalán pontosan ki minősül annak?Ebben az esetben kell-e számlatömböt használni, és mi a helyzet az ÁFÁ-val?A másik kérdésem, hogy belföldi magánszemélynek történő bérbeadás esetén számlatömb hiányában pontosan milyen adatoknak kell szerepelnie az általam kibocsátott számviteli bizonylaton a nevemen és az adóazonosító jelemen kívül?
Magánszemély bérbeadó vagyok cégnek ill. egyéni vállakozónak adok bérbe. Kérdéseim a következők:1) A bérbeadásról köteles vagyok számlát kiállítani vagy elég egy bevételi pénztárbizonylat?2) Ha számlát állítok ki akkor mi a számla helyes tartalma? 2)A) Elég ha a szerződésben meghatározott bérleti díj van benne és készpénzes számla esetén a fizetendő összeg egyenlő a szerződés szerinti bérleti díj összegével?2)B) A számlán ki kell mutatni a levont SZJA-t esetleg EHO-t?3) Bérbeadás esetén ha cégnek adok bérbe akkor a cég a bérleti díj összegéről, és az SZJA-ról, esetleges EHO-ról ő évvégén ad egy igazolást?4) Ha a cég a rezsiköltséget is megtéríti akkor az után i sa bérbeadás szabályai szerint kell adóznom?Köszönöm gyors válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Belföldi KFT szakmai konferenciára utazáshoz Budapest-Párizs-Budapest útvonalra repülőjegyet vásárolt olyan francia cégtől, amelynek kereskedelmi képviselete van Magyarországon. A számlán a repülőjegy összege mellett"az áfa törvény területi hatályán kívül" megjegyzés van feltüntetve. Kérdésem, hogy ebben az esetben a rep.jegy vásárlása igénybe vett külföldi szolgáltatásnak minősül-e? A fordított áfa elszámolása alkalmazható-e? Válaszát megköszönöm.
Géppel kiállított számlánál, amelynél a fizetés módja átutalás, kötelező-e aláírni , a cég bélyegzőjével ellátni. Készpénzfizetési számla esetében vannak-e ilyen megkötések?Előre is köszönöm szíves válaszukat!
Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésben. Ügyfelem benzinkutat és mellette autómosót üzemeltet. Az autómosó működik a benzinkút pénztáránál vásárolhatózsetonnal és az autómosónál felszerelt "bedobós" automatával is. A zsetonos eljárásnál a zseton vásárlásakor számla ill. nyugta kerül kibocsátásra. A pénzbedobós automata azonban nem adsem számlát sem nyugtát a bedobott pénzről és nem regisztráljaa forgalmat sem. T. Szakértő véleménye szerint milyen módonlehet eleget tenni ebben az esetben a nyugtaadási kötelezettségnek?Várom válaszát, üdvözlettel:Merckléné Pósa Judit
Tisztelt Szakértő! A visszaküldött selejtes termékről az eladó által kiállított jóváíró számla korrekciós számla-e, ennek megfelelően kötelező-e az eredeti számlára hivatkozás az Áfa Tv.előírásai alapján? Amennyiben ez nem hehetséges (pl folyamatos a beszállítás) állíthat-e ki számlát a vevő a visszaküldendő hibás termékekről az eladó felé, aki igy a terméket visszavásárolja?Válaszukat megköszönöm.
Társasház (szerződés alapján) bérbe ad helyiséget egy 4-es adószámmal rendelkező egyéni vállalkozónak. A megelőző években a közös képviselők a bérbeadás összegéből a számlán (külön soron) azonnal levontak 16 % szja-t.Az idei évtől a számlát én állítom ki, viszont a 16% szja-t nem vonom le a számlán, mert véleményem szerint azt nem szabad levonni. A bérbevevő vállalkozó sajnos ezt nem fogadja el, nem hajlandó fizetni a számlán feltüntett (szja levonás nélküli) összeget.Kérem szíves állásfoglalásukat - törvényi hivatkozással - az ügyben!Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték