160 találat a(z) saját tőke cimkére
Osztalék-visszafizetési kötelezettség
Kérdés
Kft. taggyűlése 2014-ben a 2013. üzleti évi egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalék kifizetéséről döntött. A 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A 2014. évben a kft. az osztalékról szóló döntés időpontjában a 2006. évi IV. törvény előírásait kellett, hogy alkalmazza. Ott a törvényi előírás, hogy a jogszabályi feltételeknek meg nem felelően kifizetett osztalékot csak akkor kell a tagoknak visszafizetni, ha rosszhiszeműen jártak el. A feltárás időpontjában hatályos 2013. évi V. törvény vonatkozó előírása szerint kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújtott fedezetet. Kérdés: A tagok kötelesek-e visszafizetni a részükre 2014. évben kifizetett osztalékot, a 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként?
Negatív saját tőke kft.-nél
Kérdés
Egyszemélyes kft.-ről van szó, 3,2 milliós jegyzett tőkével. Sajnos 2016-2017. évben negatív a cég saját tőkéje ( -1,5 millió, illetve -1,2 millió forint). A társasági szerződésben nem szerepel a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettség. A 2017. évi beszámoló elfogadásánál taghatározatban határozta a pótbefizetést. Nem láttam még a 2018. évről beszámolóját, hogy rendezte volna. De úgy tudom, hogy ha társasági szerződéseben nem rögzítették a pótbefizetést, akkor NAV nem fogadja el ezt a rendezési formát? Van-e lehetőség 2019. évben a jegyzett tőke emelésére? Várható-e a cégbírósági kényszertörlés? Így az új ügyvezető nyakára venné az 5 évre vezetői tisztségviselőtől való eltiltást is. Köszönöm!
Saját tőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket. Kft. saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőkét. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a tulajdonos egy szellemi termékét bocsássa a vállalkozás rendelkezésére? Van-e lehetőség esetleg pótbefizetésre szellemi termékkel, vagy a saját tőke valamilyen módon történő helyreállítására ilyen formában? Ez a szellemi termék egy szoftver. Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Követelés apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alfa cég 90 százalékos tulajdonos Béta cégben. Alfának rövid lejáratú követelése van Bétával szemben. Béta saját tőkéje negatív, amit rendezni kell, bár még a jogszabályi kötelezettség miatt nem sürgős. Alfa a követelésének egy részét apportálja Béta jegyzett tőkéjébe (megemelik a tőkét). Erről a taggyűlés 2018-ban határozatot hozott, továbbá könyvvizsgálói jelentés is készült hozzá. A cégbírósági bejegyzés azonban 2019-ben lesz csak meg, így jegyzett tőkeként csak a bejegyzés napjával szerepeltethető a könyvekben. A taggyűlési határozat napjával, tehát a döntéssel egyidejűleg szerepeltethető a saját tőke bármely elemében az emelés a bejegyzés napjáig, annak érdekében, hogy a 2018. évi zárással a saját tőke már rendeződjön? Válaszát előre is köszönöm!
Saját tőke védelmével kapcsolatos jogi, számviteli, adózási szabályok
Cikk
A saját tőke védelmére vonatkozó törvényi előírásokban alapvetően nem történt változás az elmúlt években, mégis rendkívül fontos foglalkozni vele, mert egyrészt a saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, másrészt olyan sajátos szabályokat kell betartani, melyek elhagyása vagy rossz gyakorlata komoly problémákat vethet fel sok vállalkozás életében.
Saját tőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 2016. évben negatív volt, amely 2017-re már pozitív lett, de még így sem érte el a jegyzett tőke felét. A társaságban 2017. év végével tagi kölcsön is volt, amely a rövid lejáratú kötelezettségek között lett kimutatva. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönnel megemeli a társaság a saját tőkéjét, akkor ehhez milyen dokumentumok kellenek, szükséges-e a cégbírósághoz bejelenteni az emelést, illetve elég-e tőketartalékban kimutatni az emelést, vagy mindenképpen szükséges a jegyzett tőke emelése is? 2. Milyen lehetőségei vannak a társaságnak úgy megemelni a saját tőkéjét, hogy az ne járjon cégbírósági bejegyzéssel? (Ez majd csak a 2018-as beszámolóban lesz kimutatva.) 3. Abban az esetben, ha tagi kölcsön nélkül, pénzbeli hozzájárulás formájában rendezi sajáttőke-helyzetét a tag, akkor tőketartalékba könyvelendő az összeg vagy lekötött tartalékba? Ebben az esetben szükséges-e a cégbírósági bejegyzés? 4. Akkor, ha a 2018-as év akkora pozitív eredménnyel zárul, amelynek következtében a saját tőke/jegyzett tőke aránya a törvényi feltételeknek megfelelően helyre áll, akkor a saját tőke fent említett rendezési lehetőségei elhagyhatóak-e? Elegendő lesz-e így a tőkerendezés és ezáltal nem fog a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a 2018. évi beszámoló közzétételéig? Köszönettel!
Bt. tőkeemelése tagi kölcsönből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek már huzamosabb ideje – több mint két éve – negatív a saját tőkéje. A cégbíróság még nem indított törvényességi felügyeleti eljárást? A bt.-nek jelentős tagikölcsön-állománya van, amelyet apportként használnánk fel tőkeemelésként. A kérdésem, az lenne, hogy bt.-nél lehet-e tőketartalékba apportálni a tagi kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm. Lengyelné Zsuzsa
Vételi opciós jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves álláspontját. Egyszemélyes kft. tárgyév elején 6 millió forintos saját tőkével rendelkezett, mikor két magánszemély vételi opciós jogot vásárolt a cég 1/3-1/3 tulajdoni részére 2-2 millió forint készpénzért. A vételi opció érvényesítésére 3 év áll rendelkezésre. Tárgyév végére a kft. saját tőkéje lényegesen megnőtt, a következő évre további sajáttőke-növekedés várható. Ezért a kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy visszavásárolná a két vételi opciós jogot. Ezért közbenső mérleget készít, s majd az abban szereplő saját tőke és kalkulált adózott eredmény 1/3-1/3-ának megfelelő összeget jelölné meg visszavásárlási árnak. Az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket. Ha a kifizetésre az idei évben sor kerül, az a magánszemélyeknél milyen jellegű jövedelem lesz? Helyes-e az az álláspontom, hogy a vételi opciós jogról ellenérték fejében történő lemondás egyéb jövedelemnek minősül a jövedelmet megszerző magánszemélynél, és az egyéb jövedelmet 15 százalékos szja és 19,5 százalék eho megfizetése mellett lehet megszerezni? Valamint, ha helyes az egyéb jövedelem besorolás, jól értelmezem-e az ehotörvény 3. paragrafusát, miszerint a teljes kifizetett összeget terheli az egészségügyi hozzájárulás? Ha a magánszemélyek egy éven belül a befektetett pénzük sokszorosát kapják meg ezáltal, könyvelőként van-e bejelentési kötelezettség a pénzmosásról szóló törvény alapján? Mi a fenti események helyes könyvelési módja? Köszönettel: Domján M.
Katából vissza taóba – teendők lépésről lépésre
Cikk
Jelenleg kata hatálya alatt lévő bt. 2018. december 31-ével szeretne visszatérni a tao alá, milyen teendői vannak a cégnek ezzel kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: Mi történik a pótbefizetéssel (tulajdonosok fizették be tulajdoni hányaduknak megfelelően a sajáttőke rendezésére), ha" A" cég beolvad "B" cégbe, és "A" cégnél volt pótbefizetés, és a beolvadás előtt nem tudják visszafizetni a tulajdonosoknak, akik berakták ezt az összeget. 2. kérdés: Mi lesz a pótbefizetéssel, ha "A" cég nem beolvad, hanem eladják? Válaszukat előre is köszönöm.
Veszteséges cég – osztalék
Kérdés
Veszteséges cég végelszámolást indított. A saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőke. Ha jól tudom, ebben az esetben nincs semmilyen osztalék. Érdeklődnék, hogy igazam van-e. Köszönöm!
Tagi kölcsön rendezése végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megszünhet-e egy kft. végelszámolással, ha negatív a saját tőkéje és van tagi kölcsöne? Milyen módon rendezheti a tagikölcsön-tartozását? Milyen járulékos kiadásokkal kell számolnia a rendezés során?
Üzletrészek cseréje: hogyan kell megállapítani az adót?
Cikk
Keletkezik-e adókötelezettség üzletrészek cseréjénél? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Mögöttes felelősség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagját mint magánszemélyt mögöttes felelősség jogcímén a nyugdíja több mint 50 százaléka terhére kötelezte a NAV adótartozásainak megfizetésére, amelyet csekken fizet be. Kérdésem: hogyan könyveljem le a csekken befizetett összegeket, melyeket a nyugdíjából finanszíroz? Tagi kölcsönként? Ez a megoldás megszűnés esetén nem jó. Hogyan kerülhető el, hogy tagi kölcsönként kerüljön a könyvelésbe? A saját tőke már jóval a jegyzett tőke alatt van, több milliós tagi kölcsön halmozódott fel. Ebben az estben választható-e hogy a tagi kölcsönből tőkét emel, hogy a veszteségeit eltüntesse és ne kelljen még társasági adót is fizetnie esetleg az elengedett tagi kölcsön után, hiszen előbb vagy utóbb rendezni kell a helyzetét a társaságna? A bt. veszteséges, tulajdonképpen már nem is működhetne a jogszabályok szerint. A tulajdonos azonban nem akarja megszüntetni. Jelenleg is tagi kölcsönként könyveltem le a hiányzó veszteséget, mivel egyéb forrás nem áll rendelkezésre. Milyen megoldást javasol? Előre is köszönöm a válaszát: Molnár Ilona.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
