Tisztelt Szakértő! Kérdésem a saját tőke elemeivel kapcsolatos. Tagi hitel átsorolásával lenne egy kis problémám. Ha a tagi hitelt nem jegyzett tőke emelésére szeretnénk fordítani hanem például lekötött tartalékra, az lehetséges-e, illetve ehhez kell-e alapító okiratot módosítani, ha a jegyzett tőkét nem érinti? Üdvözlettel: Agent Kft.
Z cég üzletrésze értékesítésre kerül. X vevő cég 33%-ban tulajdonos Y eladó cégében. Eladó-vevő így nem kapcsolt. X vevő 51%-ban tulajdonos Z cégben. Az értékesítésre kerülő Z üzletrész így X vevő kapcsolt vállalkozása. Kérdés: ha kapcsolt vállalkozás üzletrésze kerül megvásárlásra, nem kapcsolt eladótól, a piaci ár szabadon határozható-e meg, vagy meg kell határozni a piaci árat, és csak azon szabad értékesíteni? Ha meg kell határozni, akkor az lehet-e a saját tőke?
Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozástól (mindkét cég kisvállalkozás) kap a cég 2016. 12. 05-én kölcsönt, 50 millió 700 ezer forintot. Az időarányos kamat (3%) 108 ezer forint, a saját tőke: 2 millió 378 ezer forint. Meg kell-e növelni a tao-alapot alultőkésítés miatt? Ehhez hogy számolom ki a forrásnapi átlagos állományának szintjét, valamint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosát?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves segítségüket. Ügyfelünk, egy kft. saját tőkéje nem felel meg azon elvárásnak hogy elérje legalább a jegyzett tőke felét. Szeretnék megoldani ezt a problémát. A társaság 100 százalékos tulajdonosa (külföldi társaság) nagy összegű kölcsönt nyújtott a múltban a kft.-nek. Felmerült a kölcsön tőketartalékba helyezése, kérdésünk ezzel kapcsolatos. Lehetséges, illetve szabályos-e, hogy a tulajdonos tőkeemelés keretében, illetve azzal egy időben tőketartalékba helyezi az említett kölcsönt? Tudomásunk szerint erre a számviteli törvény lehetőséget nyújt: 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Tisztelt Szakértő! Próbáltam megkeresni az új Ptk.-bank azt a részt, ami a kft.-knél olyan szépen meg van fogalmazva: ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken.....akkor mi a teendő. Én egy zrt.-nél dolgozom, ahol sajnos a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent az elmúlt évek veszteségei miatt. A zrt.-nél mi az a határ, amikor már sürgősen tenni kell valamit, ugyanúgy van, mint a kft.-knél, ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken két egymást követő évben, vagy sokkal szigorúbbak a szabályok? Nagyon szépen kérem segítségüket, mert a 2016. év is veszteséggel zárult sajnos, vagyis a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent. Ilyenkor mit kell tenni? Egyáltalán szabad-e a zrt.-nél a jegyzett tőke alá csökkennie a saját tőkének? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik Istvánné
Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.
Milyen adókötelezettség terhelné a kft.-t, ha tagi kölcsönből emelné meg a saját tőkéjét? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetőjeként lenne kérdésem a 8 millió forint tagi kölcsönünkkel kapcsolatban. A törzstőkénket megemeltük tavaly 3 millió forintra tagi kölcsönből. Maradt még 8 millió forint tagi kölcsön. Ha megemelnénk a saját tőkénket a 8 millió forint tagi kölcsönnel, milyen egyéb kötelezettségünk keletkezne? Így szeretnénk megszüntetni a tagikölcsön-állományt, és a negatív saját tőkét pozitívvá tenni. Ha el kívánnánk adni a céget a későbbiekben, tehát más lenne a tulajdonos, akkor kellene illetéket vagy adót fizetni az értékesítés miatt? Köszönöm válaszát!
Következő kérdésem lenne. A saját tőkét szeretnénk rendbe tenni, ingatlan átértékelésével. Ennek szeretném kérdezni a gyakorlati megvalósítását. A piaci érték meghatározásához kire van szükségem? Elég az ügyvezetőnek átértékelnie és könyvvizsgáltatnia, vagy szükséges-e értékbecslő vagy más ingatlanos szakember? A további években szükséges-e újra (minden évben) a felülvizsgálat? Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel:Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos
Tisztelt Szakértő! A társaság tulajdonosa osztalék vagy osztalékelőleg kifizetésén gondolkodik. A 2016. 08. 31-ei közbenső mérlegben a saját tőke összege 118 000 eFt, a jegyzett tőke összege 3000 eFt., az eredménytartalék összege 2015. 12. 31-ig 64 000 eFt, lekötött tartaléka és értékelési tartaléka nincs. A tulajdonos 12 000 e forintot szeretne kifizetni magának. Kérdésem az lenne, hogy ezt osztalékként is kifizetheti vagy csak osztalékelőlegként? Köszönettel: Bognárné
2016.05.31-vel X Kft. beolvadt Y Kft.-be, a beolvadás során Y Kft. -4 millió forint negatív eredménytartalékát és a 2016.01-05. havi veszteségét, -1,3 millió forintot X Kft. 200 millió forint tőketartalékából (TT) rendeztük, így a jogutódban az eredménytartalék 0 forint, a tőketartalék 194,7 millió forint. Y Kft. 2016. 09. hónapban visszavásárolná az egyik tulajdonos 1 millió forint névértékű üzletrészét 1 millió forintért. Ennek feltétele, hogy a közbenső, 2016. 08. 31-ei mérlegben kimutatott adózott eredmény (AE) és szabad eredménytartalék (ET) összege fedezetet nyújtson erre, azaz minimum 1 millió forint legyen. Y Kft. 2016. 06-08. havi adózott eredmény 1,1 millió forint, 2016. 01-08. havi adózott eredmény -0,2 millió forint. Korábbi kérdésemre adott válaszuk (melyet ezúton is köszönök): Ha a végleges vagyonmérlegben az ET és a negatív AE negatív értéke a saját tőke átrendezésével 0-ra módosult, akkor a 2016. 08. 31. napjára készített közbenső mérlegben kimutatott AE azonos lesz az átalakulást követően keletkezett (a kérdésben foglaltak szerint 1,1 millió forint) AE-vel, és ez vehető figyelembe a visszavásárlás fedezeteként. Kérdésem: a 2016. 08. 31.napjára készített mérleg a fenti számokkal így helyes? Adatok millió forintban Végleges vagyonmérlegben 2016.05.31. Közbenső mérleg 2016.08.31. ST 198,7 199,8 JT 4 4 JT , de be nem fiz. T 0 0 TT 194,7 194,7 ET 0 0 LT 0 0 ÉT 0 0 AE (06-08.hó) 0 1,1 Kérdésem még: A 12. 31-én a mérlegben kimutatott AE összege meg kell hogy egyezzen az eredménykimutatásban szereplő AE 2016.01-12. havi összegével. Milyen soron kell szerepeltetni a 12.31-én a mérlegben, a végleges vagyonmérlegben a TT összegével 0-ra módosított 2016. 01-05. havi AE -1,3 millió forint összegét?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-t a tagok végelszámolással szeretnének megszüntetni. Semmilyen tartozása, sem tagi kölcsöne nincs. Korábban árbevétel hiánya miatt veszteséges volt. Azért, hogy a saját tőke ne menjen a jegyzett tőke alá, a tagok pótbefizetést teljesítettek. Sajnos készpénzhiány miatt a pótbefizetés egy részét a tagok nem kapták vissza. A társaságnak vagyona nincs. A mérleg eszközoldalán csak követelés van, ami adótúlfizetésből adódik, és a forrásoldalon ugyanilyen összegű saját tőke áll. Kérdésünk a következő: megszűnhet-e végelszámolással a cég, ha a pótbefizetést nem tudja visszafizetni, vagy ilyen esetben a tagok elvesztik a befizetett összeget? Szerintünk a pótbefizetés nem egyenlő a tagi kölcsönnel adójogi szempontból. Sajnos a pótbefizetést taggyűlési határozat alapján fizették be, de a társasági szerződésben nem vezették át. Ennek milyen következménye lehet? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy társaság évekkel ezelőtt határozott osztalék kifizetéséről. Azóta sem tudta kivenni. Most már csak vegetál. A saját tőkéje a negatív eredmények miatt a törzstőkéje alá ment. Átvezetheti-e az osztalékát – amit már soha nem tud kivenni – az eredménytartalékba, hogy ezzel a saját tőkéjét rendbe tegye? Köszönettel Reiter Tiborné
Tisztelt Szakértő! Egy partnerünknek a 2015. évi beszámolójában a jegyzett tőke 500 ezer forint, míg a saját tőkéje -163 ezer forint. Kft.-ről van szó, mely 2016. 02. 29-én társaságiszerződés-módosítással 03. 07-ei cégbírósági bejegyzéssel megemelte a jegyzett tőkéjét a minimális 3 millió forintra. Ezzel év közben a saját tőke 2 millió 237 ezer forintra változott. Csak a 2015-ös évben merült fel a probléma, hogy a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent. Van-e külön teendője a kft.-nek a saját tőke rendezésére a fentieket figyelembe véve? Válaszát előre is köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték