Egy társaság évekkel ezelőtt határozott osztalék kifizetéséről. Azóta sem tudta kivenni. Most már csak vegetál. A saját tőkéje a negatív eredmények miatt a törzstőkéje alá ment. Átvezetheti-e az osztalékát – amit már soha nem tud kivenni – az eredménytartalékba, hogy ezzel a saját tőkéjét rendbe tegye? Köszönettel Reiter Tiborné
Tisztelt Szakértő! Egy partnerünknek a 2015. évi beszámolójában a jegyzett tőke 500 ezer forint, míg a saját tőkéje -163 ezer forint. Kft.-ről van szó, mely 2016. 02. 29-én társaságiszerződés-módosítással 03. 07-ei cégbírósági bejegyzéssel megemelte a jegyzett tőkéjét a minimális 3 millió forintra. Ezzel év közben a saját tőke 2 millió 237 ezer forintra változott. Csak a 2015-ös évben merült fel a probléma, hogy a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent. Van-e külön teendője a kft.-nek a saját tőke rendezésére a fentieket figyelembe véve? Válaszát előre is köszönöm.
Kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent; bt. beltagja elhunyt, és nem tudja aláríni a beszámolót, mi a teendő? – kérdezték olvasóink. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. 2015-ben a saját tőke 1 576 000 forint. 2015-ben az eredménye 2 millió forint veszteség. Bekönyvelem 2016. évben nyitó tételen az eredménytartalékba a veszteséget, akkor a saját tőke negatív lesz. Mi a teendő az új Ptk. szerint ebben az esetben? Ez az első év, amikor negatív a saját tőke. A jegyzett tőke fele alá csökken a saját tőke 2016-ban. Meg kell-e szüntetni a kft.-t 2016-ban? (Bt.-vé alakulás a tevékenysége miatt nem lehetséges.) Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. eredménytartalék terhére hajtott végre a 2014. üzleti évben törzstőkeemelést. A jelenlegi tulajdonos értékesítené az üzletrészét egy magánszemélynek 3 millió forint értékben. Jegyzett-tőke-emelés előtt 500 ezer forint, emelés után 3 millió forint. Az szja-törvény 67. § (9) ac) pontja szerint úgy értelmezzük, hogy az értékpapír megszerzésére fordított érték "...az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is ). Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben – bár eredménytartalékból történt az emelés –, de a megszerzésre fordított érték mégis 3 millió forint? Amennyiben igen, véleményünk szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem a vevőnél, sem az eladónál. Illetve, az értékesítés során figyelemmel kell lenni adózási szempontból a saját tőke összegére? A saját tőke jelen pillanatban kevesebb, mint a jegyzett tőke. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát: Szabóné Sós Ildikó
Egyik ügyfelem évek óta veszteséggel működteti a kft.-t. Nagyobb büntetést is fizet a NAV-nak havonta. A jegyzett tőkéje 3 millió forint, de az eredménytartaléka már -11 millió forintot mutat. A cégnek indulása óta összegyűlt 15 millió forint tagi kölcsöne. Kérdésem az, hogy ha a cég lemond a tagi kölcsönről eredménytartaléka rendezése érdekében, követ-e el valamilyen vétséget? Kell-e ezután valamit fizetnie bármelyiküknek? Sajnos más megoldást nem látok a cég megmentése érdekében.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 2014-ben 500 ezer forint volt. Saját tőke 2014. évi záráskor negatív lett. (Ez az első év, amikor negatív lett a saját tőke.) 2015-ben felemelte a jegyzett tőkét 3 millió forintra. A 2015. évi mérlegben a saját tőke ennek eredményeként 1,5 millió forint lett (pozitív). Kérdésem: a saját tőke eredményét az 500 ezer forintos vagy a 3 millió forintos jegyzett tőkéhez kell figyelni a 2015-ös évre vonatkozóan? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a saját tőkém negatív, ilyen esetben a tagi kölcsönből képezhetünk-e lekötött tartalékot? Vagy milyen lehetőségek lennének a saját tőkém helyreállítására? Válaszát előre is köszönöm.
Szeretném kérdezni: a cég megemeli a jegyzett tőkét és a tőketartalékot úgy, hogy a jegyzett tőke 1 millió forinttal, a tőketartalék 19 millió forinttal fog növekedni, mindezt tagihitelapporttal. A tagi hitel eredete igazolt. Ez szabályos út-e? Adózásügyileg a NAV elfogadja-e, s a cégbíróság előtt szabályos-e? Valamint miután a cégbíróság bejegyzi a jegyzett-tőke-emelést, jól gondolom, hogy a tőketartalék nem cégbírósági ügylet, és ezt csak a könyvelésben, a bizonylatok alapján kell szerepeltetni? Összegezve: szabályosan járnak el, ha a tagi hitelt a fenti arányban és módon apportálják be a cégbe, és azáltal javul a cég saját tőkéje? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a jegyzett tőke kötelező emelése után lehet-e a saját tőke mínuszos?
Tisztelt Szakértő ! Saját tőkénk, eredménytartalékunk messze meghaladja a törvényi 3 millós jegyzett tőke értéket, 500 ezer forintos jegyzett tőkével működünk. Eredménytartalékból (pozitív) emeljük a jegyzett tőkét, azonban szeretnénk tudni, milyen adózási vonzata van a döntésünknek (szja, eho). Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy 2014-ben 500 ezer forint jegyzett tőkével alakuló kft. 2014-ben és 2015-ben sem számolt el bevételt, ezért a 2015. év végi saját tőkéje -1565 ezer forint lett (jegyzett tőke: 500 ezer forint, eredménytartalék: -1263 ezer forint, mérleg szerinti eredmény: -802 ezer forint). A társaság 2500 ezer forint tagi kölcsönnel rendelkezik, a kötelező jegyzett-tőke-emelést ennek apportálásával kívánják végrehajtani. Mivel a tőkeemelés után sem érte el a saját tőke a jegyzett tőke felét, véleményem szerint pótbefizetésre is szükség lesz. Kérdésem az lenne, hogy megvalósítható-e egyidejűleg, egy társasági szerződés módosítása keretében a jegyzett tőke emelése tagikölcsön-apportálással, és a 600 ezer forintos pótbefizetéssel? Ekkor a saját tőke 1535 ezer forint lenne (jegyzett tőke: 3000 ezer forint, eredménytartalék: -2065 ezer forint, lekötött tartalék: 600 ezer forint). Megoldás lenne-e ez ebben a formában, és ekkor a kft. megfelelne minden törvényi előírásnak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Egy cég évekkel ezelőtt nagy nyeresége után osztalékot hagyott jóvá. Ezután beruházásba kezdett, melyhez banki hitelt vett fel. Kikötésként szerepelt, hogy a hitel visszafizetése alatt nem fizethetnek osztalékot. Kérdés: nem találom sehol, hogy az 5 éve ki nem fizetett osztalékot kell, vagy lehetőség elévültként kezelni? A jóváhagyáskor nem döntöttek a kifizetés időpontjáról. Így hogyan számolandó az elévülés? A hitel lejártakor csak az egyik tulajdonos részére történne meg az osztalék-kifizetés (megfelelő sajáttőkearányban), mert még nincs meg az osztalékra a teljes pénzügyi fedezet. (Korlátok a saját tőkére nincsenek, csak likviditási nehézségek.) A másik tulajdonos a következő évben venné fel a részére jutó osztalékot. Lehetséges ez? A jogszabályokban eltérő kifizetési korlátot sehol nem találtam, mindig csak a részesedés aránya szerepel korlátként. Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék, hogy a társasházak, illetve lakásszövetkezetek esetében a tagok véglegesen átadott pénzeszköze (régen felújitási alap) az új szabályozás keretében hova tartozik, a saját tőkén belül kell kezelnünk vagy az egyéb, bevételt érintő tételek közé fog kerülni január elsejétől? Iránymutatásukat előre is megköszönve, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kivánok!
Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim között van egy ügyvédi iroda. Jegyzett tőkéje 2 millió forint, azonban a saját tőkéje évek óta mínusz. Kötelező ebben az esetben a jegyzett tőkét felemelni? Van-e a beszámolókban jelentősége annak, hogy a tulajdonosnak tudomása van arról, hogy a saját tőke a jegyzett tőke alá süllyedt, illetve arról, hogy a saját tőke rendezésére 3 hónap áll a rendelkezésére? Köszönöm a válaszát.
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték