120 találat a(z) ráfordítás cimkére
Kicsalt pénzösszeg elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonosát/ügyvezetőjét megtévesztették, eredeti céglogóval ellátott e-mail-ben akciós termékeket kínáltak neki megvételre egy nagymúltú cég nevében, akivel egyébként mindennapi üzleti/kereskedelmi kapcsolatban vannak. A csalók kérték, hogy az egyszeri rendkívül akciós kiárusítás ellenértékét utalja el egy bankszámlára. Mivel máskor is céges logóval ellátott e-mail-ben kapott értesítéseket az akciókról, ezért az ügyvezető jóhiszeműen eljárva, elutalta a pénzt. Majd két nap múlva, miután nem kapott értesítést a megvásárolt áru érkezéséről, elkezdett telefonálni, és akkor jött rá, hogy csalás áldozata lett. Rendőrségi feljelentést követően derült ki, hogy nem egyedi esetről van szó, más kereskedőktől is csaltak ki pénzt. A rendőrség időközben lezárta az ismeretlen tettesekkel szemben folytatott nyomozást, az átutalt pénzt így elvesztette a cég. A nyomozást lezáró jegyzőkönyvvel egyidőben a kicsalt összeget ráfordításként elszámoltuk a cégnél. Kérem segítségüket abban, hogy az összeget egyéb követelésként kell-e kimutatni mindaddig, amíg el nem évül, vagy helyesen tettük-e a ráfordításként való elszámolást? A ráfordításként elszámolt összeggel meg kell-e növelni a társasági adóalapot, tekintve, hogy így is nagy veszteség érte a céget?
Arányos áfa tárgyi eszköznél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk adóköteles és adómentes tevékenységet is végez. A tevékenységek között a megosztott áfa le nem vonható részét ráfordításként számoljuk el az adott évben. Saját ingatlanberuházásba kezdtünk. Vegyes tevékenységek esetén a beszerzések áfája nem levonható, hanem gyűjteni kell, majd az aktiváláskor egy összegben le lehet vonni, a saját beruházás áfájának felszámításával és a levonható áfa éppen akkor aktuális arányos levonásával. A beruházásra vonatkozó le nem vonható áfát az eszközre kell aktiválni vagy ráfordításként kell elszámolni? Az áfaarányosítást göngyölítetten végezzük, havonta. A tárgyi eszköz áfájánál ezt hogyan lehet megvalósítani az év folyamán? Minden hónapban változtatni kell az eszköz értékén? A levonhatóságnál figyelembe kell venni az áfatörvény 135. paragrafusában foglalt korrekciót, mely ingatlan esetén 240 hónapig tart? Közel hasonlók a hónapok közötti arányszámok, de nagyobb beruházásnál már a kis eltérés is több tíz, vagy százezer forintot is eredményez. Módosítani szükséges az ingatlan áfáját havonta, vagy évente, vagy az aktiválás után már végleges marad a levonható áfa? Köszönettel.
Biztosító kártérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Idegenforgalmi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika
Alapítvány értéklevél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. támogatott egy alapítványt, telefonon történt a megkeresés. A támogatott összegről az alapítványtól kaptunk egy értéklevelet és mellé egy kinyomtatott végzést az alapítvány nyilvántartásba vételéről. Ez alapján elszámolhatjuk ráfordításként az összeget? Adókedvezményt érvényesíthetünk az összeg után? Köszönettel: Glückné
Elévült, illetve behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég a követelése meg nem fizetése miatt felszámolási eljárást indított az adós cég ellen. Ezt az eljárást időközben visszavonta, mivel más cégek is eljárást indítottak az adós ellen. Szeretném megkérdezni, hogy ezt be lehet-e tudni a követelés behajtására irányuló tevékenységnek? Elkövették azt a hibát, hogy a felszámolónak nem nyújtották be a követelésüket. Be lehet-e tudni ezt behajthatatlan követelésként, vagy egyéb ráfordításnak kell lekönyvelni, majd az adóalapot növelő összegnek kell tekinteni? Válaszát köszönöm.
Nyugta befogadása harmadik országból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó vállalkozás vagyunk. Kollégáink Iránba szállítottak árut. Iránban vásárolt útdíjról, üzemanyagról, mosásról, szállodáról nem számlát, hanem csak nyugtát kaptak. Számunkra érthetetlen nyelven (új fárszi). Próbáltunk számlát kérni, de sajnos nem jártunk sikerrel. Az ilyen típusú vásárlásokról ők nem állítanak ki számlát. Költségként könyvelhetjük-e ezeket a bizonylatokat, vagy csak ráfordításba tehetjük be? Szükséges-e előre hivatalosan lefordíttatni a számlákat, vagy elegendő-e egy esetleges ellenőrzéskor? Köszönöm
Számlázás elévült időszakra bírósági ítélet alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2018. évben jogerősen pert nyert vevőjével szemben, 2011-ben és 2012-ben teljesített szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan. A követelés érvényesítéséhez számlákat kell benyújtanunk. A 2011. és 2012. évek adójogilag elévültek. Kérdésünk: a 2011-2012. évi teljesítéssel kapcsolatosan kiállított számlákban kell-e általános forgalmi adót felszámítani, és azt a vevőre áthárítani az adójogi elévülés ismeretében, vagy csak a szolgáltatás nettó értékét követelhetjük? Amennyiben az általános forgalmi adót a számlában át kell hárítani, úgy az adójogi elévülés miatt vállalkozásunknál egyéb bevételként jelentkezik, ami után a tárgyévben társaságiadó-fizetési kötelezettségünk van? Partnerünknél az elévülés miatt vissza nem igényelhető áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni? Választ előre is köszönöm.
Vissza nem igényelt áfa könyvelése
Kérdés
1. Nyílt végű autólízing könyvelésénél 50% magánhasználat miatt az áfa 50%-át helyezzük levonásba. Az áfa másik 50%-át egyéb ráfordításként könyveljük. Helyes-e így a könyvelés? 2. A telefonszámláknál az áfatörvény által meghatározott SZJ számoknál az áfa 70%-át helyezzük levonásba. A vissza nem igényelt áfa összegét is telefonköltségre könyveltük. Helyes-e a könyvelés így?
Polgárjogi társaság nyeresége
Kérdés
Adott egy szerződésen alapuló polgárjogi társulás (pjt.), amelynek tagjai egy kft. és két független külső (nem kapcsolt) magánszemély, akik arra vállalnak kötelezettségek, hogy a két magánszemély pénzt utal a kft.-nek, amely ebből – a saját tevékenységét hozzátéve – hasznot produkál. A felek a projekten keletkező haszonból részesednek előre meghatározott arányban. A természetes személyeknek csak némi ellenőrzési (információkérési) joguk van, nem vesznek részt semmilyen formában a projektben, a kft.-vel nem állnak semmilyen munkajellegű jogviszonyban, illetve kapcsolatban. (Gyakorlatilag "csendestárs" szerepben vannak.) Mivel a pjt. nem önálló jogi személy, így nincs külön könyvelése, adózása, hanem a kft. könyvein belül elkülönítetten szerepel a projekt. A kft. a pjt. természetes személy tagjai által utalt pénzt kölcsönként tartja nyilván. A projekt és a felek közötti elszámolás korrekt, semmilyen vita nem terheli az ügyletet. Mivel a projekt a tervek szerinti nyereséggel zár, ezért jár a szerződésben járó, előre meghatározott "nyereség". A "nyereség" mértéke a betett tőke 5-10%-a közötti nagyság. Kérdések: Minek kell értelmezni a pjt. természetes személy tagjainak kifizetett "nyereséget": (1) kamatkifizetés, (2) egyéb összevonandó jövedelem vagy (3) külön adózó jövedelem? Hogyan kell elszámolni a kft.-nél a magánszemélyeknek kifizetett nyereséget? Tekinthető-e ez a ráfordítás a vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült kiadásnak?
Számviteli elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A beszámolónk könyvvizsgálata során merültek fel az alábbi költségek, ráfordítások elszámolásával kapcsolatos következő kérdések. Abban kérem a segítségüket, hogy mi a helyes elszámolás költségnemek vagy ráfordítások között: – az ásványvíz-beszerzésnek, ha az védőitalként szolgál és ha nem védőital – a tevékenység jellegéből eredő kötelező védőoltás megvásárlásának – a dolgozók ellátása érdekében beszerzett különféle gyógyszereknek (láz- és fájdalomcsillapító, kötözőszerek stb.) – a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás számlázott díjának – a társaság tulajdonát képező személygépkocsi után fizetendő cégautóadónak – a dolgozók év végi szja-bevallását készítő cég számlájának. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
Költség, ráfordítás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egy kft. (mezőgazdasági tevékenységű) az alábbi kiadásait minek számolhatja el: – ásványvíz vásárlása a dolgozóinak (télen, nyáron, áfalevonási jog úgy tudom, nincs), – adomány telefonhívással (sms küldés), – parkolási díj (áfalevonási jog úgy tudom, nincs), – autópályadíj (áfalevonási jog úgy tudom, nincs). Köszönöm.
Társasház – kamatadó könyvelése
Kérdés
Egyszeres könyvelést vezető társasház bankszámláján betétkamatot írtak jóvá, a következő sorban kamatadót terheltek. A levont kamatadó könyvelése és év végi beszámolóban történő szerepeltetése számomra gondot okoz. Kérdésem, hogy a kamatadót a ráfordításként érvényesíthető kiadások vagy a ráfordításként nem érvényesíthető kiadások között kell-e szerepeltetni?
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. A követelés bejelentése határidőben megtörtént, a regisztrációs díj is megfizetésre került. Az ügyvéd tájékoztatása alapján a követelés megtérülése nem valószínű. A kft. mérlegkészítésének időpontja március 31. Amennyiben a kft. kér behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámolótól, akkor jól gondoljuk-e, hogy utána már nem követelheti a követelését, ha esetleg mégis találnak valamit a felszámolás alatt lévő cégnél? Ha a behajthatatlansági nyilatkozat dátuma még a mérlegkészítés időpontja (03.31.) előtt megérkezik, akkor a 2017. évre érvényesíthető társaságiadó-csökkentő tételként? Ilyen esetben a befizetett regisztrációs adó is elismert költség? (Jelenleg követelésként van nyilvántartva, melyik évben minősül át ráfordítássá? Köszönöm válaszukat!
Nagyot nőtt az alma és az állati termékek termelői ára
Cikk
2017 szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakit, ami a növényi termékek árának 4,0, valamint az élő állatok és állati termékek árának 7,9 százalékos növekedéséből tevődik össze. A mezőgazdasági ráfordítási árak 2017 január–szeptemberében 0,7 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
