Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    126 találat a(z) ráfordítás cimkére

    Kérdés

    Ügyfelem nonprofit kft., állami támogatást kap a központi költségvetésből tevékenysége ellátásához. A támogatás nettó módon finanszírozza a kiadásait. A 2014. évi támogatási összeg minisztérium által történő elszámolása 2015. év végén megtörtént, az elszámoltatást végző főosztály határozata alapján az állami támogatás egy részét ügyfelemnek vissza kell fizetnie. A határozatot ügyfelem kifogásolta, körülbelül áprilisban (még mérlegkészítés előtt) születik majd meg a visszafizetendő támogatás végleges összegét is tartalmazó határozat. Kérdésem: a 2015. évről készült beszámolóban szerepeltethetem-e az egyéb ráfordítások között a visszafizetendő támogatás összegét? Szükséges-e ehhez a támogatás mérlegkészítésig történő visszautalása? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azonos címmel 2015. 11. 23-án tettünk fel kérdést, melyre 2015.12.01-én érkezett válasz. Ezt szeretnénk tovább egyezterni. Tovább szeretném a témát boncolni, és konkrétan az engedményezőnél, azaz az „A” egyéni vállalkozónál történő elszámolást szeretném egyeztetni. Az engedményezőnél a számviteli törvény 77. § (3d) pontja alapján egyéb bevétel a követelés eladási ára, a 81. § (3f) alapján egyéb ráfordítás a könyv szerinti érték. Ez minimumadóalap-növekedést eredményez. Az szja-törvény 28. § (5a) pontja alapján az engedményezőnél egyéb bevétel a követelés ellenértékét meghaladó rész. Tehát itt az alap példa esetén nem lesz minimumadóalap-növelő tétel? Az engedményezést gyakorlatilag kompenzálásként könyvelem le, és, ha nincs többletbevétel, akkor az engedményezés nem is jelenik meg a pénztárkönyv bevételi sorain? Várom szíves válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy egy kicsit blőd a kérdés, de cégen belül vitába keveredtünk az alábbi kérdésben: Erzsébet-utalvány után a munkáltatónak előírt, megfizetett szja és eho költség vagy ráfordítás a cégnek? 1. álláspont: 55 számlaosztályban könyvelendő 2. álláspont: 86 költségvetéssel elszámolt adók Válaszukat várva.

    Cikk

    Korábbi évekre vonatkozó építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Nonprofit szervezet (társadalmi szervezet) irodát bérel, és azon jelentősebb összegű felújítást végzett. Az a kérdés, hogy kötelező-e, mint a vállalkozásoknál, bérelt ingatlanon végzett beruházásként elszámolni, és értékcsökkenést alkalmazni? (Nyilván az 6 % tao szerinti érték itt nem lehet kötelező, hiszen a társaság az irodát a szervezet cél szerinti tevékenységéhez használja.) Ráadásul a feladat támogatásból valósult meg, ezért felmerülhet a halasztott bevételként történő támogatás-elszámolás is. A kérdés az lenne, hogy mindezektől nem lehetne-e – mivel nonprofit szervezetről van szó – az irodára történt ráfordításokat, mint közhasznú tevékenység költségét elszámolni, mivel a fenti dolgok (amortizáltatás, bevétel-elhatárolás) ebben az esetben közgazdaságilag (és nem utolsó sorban megbízható és valós kép szempontjából) nehezen értelmezhetőek. Köszönettel és üdvözlettel: Löffler Andrés

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a helyes elszámoláshoz. Adott egy cég, amely 2008-2011. év tekintetében tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet folytatott, de szerencsére ebben az időszakban nem volt tárgyieszköz-beszerzése. 2012. és 2013. évben csak adóköteles tevékenységet folytatott, így az áfát teljes egészében levonta, az eszközöket nettó értéken aktiválta. 2014-2015. évben ismét vegyesen történt az értékesítés, így az arányosan le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások között számoltuk el, az eszközöket nettó értéken aktiváltuk. Évente más és más a megosztási arány, így év végén a tárgyi eszközökre vonatkozó (10 ezer forintot meghaladó) korrekciót is elvégeztük az év végi áfabevallásban. Elég-e a különbözetet az egyéb bevételek vagy ráfordítások között elszámolni, vagy évente kell korrigálni a tárgyi eszközök bruttó értékét? Remélem, jól tudom, hogy 60.hónapon keresztül kell év végén megvizsgálni az eszközök áfáját, és csak azon eszközökre vonatkoztatva, melyek december 31-én állományban vannak (nem kerültek eladásra vagy selejtezésre). Hogyan kell kiszámolni akkor a levonható áfát, ha egy hároméves eszközt értékesítünk?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben elkezdett kifejleszteni egy szoftvert, de az csak 2016-ban készül el teljesen. Értékesíteni fogja (nem a használati jogot, hanem a kész szoftvert). Jól gondolom, hogy a 2015-ben ráfordított költségeket december 31-én T 114, K 582-re kell könyvelni? Ezt akkor is állományba kell venni ilyen módon, ha nem kész még a szoftver? Ha igen, mi van ilyenkor az értékcsökkenéssel, jól gondolom, hogy az csak a teljes kész szoftver üzembe helyezésekor kezdődik? Amikor 2016-ban értékesíteni fogják, akkor át kell sorolni a készletek közé?

    Kérdés

    Korábbi évekre vonatkoző építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? A ráfordítás így követel egyenlegű lenne.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég kezességet vállalt egy másik cég autóvásárlásánál. Megszületett a bírósági határozat, hogy a kezesnek fizetnie kell. Megérkezett az ügyvédi felszólítás is, hogy fizessen. Könnyítésképpen cégünk részletfizetési engedményt kapott. Kérdésem az, hogy cégünk könyvelésében ezt ráfordításként vagy követelésként kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vállalkozás egy bírósági végrehajtás alapján nagyobb összegű büntetést fizet. A végösszeg több tételből áll: - Tőke (munkabér) - Tőke kamata - Perköltség - Végrehajtási költség - Állami illeték - Végrehajtó munkadíja. Helyesen teszem, ha a tőkét bérköltségként, a többi tételt pedig egyéb ráfordításként könyvelem? Ha nem, mi a megfelelő könyvelési tétel? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária

    Kérdés

    Fejlesztési tartalékkal kapcsolatos cikkük nagyon jól kifejti a képzés és felhasználás témaköreit. Egy dolgot nem értek. Azt írják, hogy a fel nem használt fejlesztési tartalékkal kapcsolatos késedelmi kamatot (példájukban 2010-ben képzett tartalékról van szó) 2014-es ráfordításként kell elszámolni, időbeli elhatárolással. Ez nem világos. Miért és hogyan kell elhatárolni? Kérném, adják meg e tétel pontos kontírozását! A késedelmi kamat összege melyik évben lesz adóalap-növelő tétel? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy 2013. 12. 31-én képzett 306 ezer eurós kötelezettségre (káreseményre) képzett céltartalékot szeretnénk feloldani, visszavezetni 2014. 12. 31-ével. Kérdésem, hogy ezt milyen árfolyamon kell megtennünk? A 2013. 12. 31-ei árfolyamon (amin a 8 ráfordításokban már elszámoltuk 2013-ban), vagy már a 2014. 12. 31-ei, év végi értékelési árfolyamon? Nem mindegy, mert 7 millió forint veszteségről van szó, így nagyon fontos lenne az árfolyam pontos meghatározása! Köszönettel! U. E.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos a kérdésem. Az érvényes előírások alapján jár a jogosultnak, előre nem lehet lemondani róla. Viszont késedelem esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult nem követeli azt a kötelezettől. Ilyenkor milyen feladat vár a kötelezettre? Konkrétan: ki kell munkálni, hogy milyen összeget tesz ki az általa fizetendő költségátalány, le kell könyvelni ráfordításként, s amelyik partner aláírta az átalányról lemondó nyilatkozatot, olyan összegben sztornózható a ráfordításként elszámolt összegből? Vagy: ilyenkor is szerepeltetni kell ráfordításként a teljes összeget? Viszont, ha a partner nem tart igényt a megfizetésre, akkor nem keletkezik kötelezettség (a 86. számlaosztállyal szemben). Kérem segítségüket, mert ezzel kapcsolatban még nem találtam semmilyen állásfoglalást. Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Boskó Lászlóné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. korábban a társasági adó hatálya alá tartozott, ahol azokat a költségeket, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, adóalap-növelő tételként vette figyelembe. Most viszont, hogy áttért a kivára, nem tudjuk mit kell tenni, ugyanis ilyen adóalap-növelő tényező nincs. Vagyis így a ráfordítások között kell csak szerepeltetnem ezeket a tételeket, és nem kell velük adóalapot növelnem? Köszönöm válaszát!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media