122 találat a(z) ráfordítás cimkére
Bérelt ingatlanon végzett felújítás civil szervezetnél
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nonprofit szervezet (társadalmi szervezet) irodát bérel, és azon jelentősebb összegű felújítást végzett. Az a kérdés, hogy kötelező-e, mint a vállalkozásoknál, bérelt ingatlanon végzett beruházásként elszámolni, és értékcsökkenést alkalmazni? (Nyilván az 6 % tao szerinti érték itt nem lehet kötelező, hiszen a társaság az irodát a szervezet cél szerinti tevékenységéhez használja.) Ráadásul a feladat támogatásból valósult meg, ezért felmerülhet a halasztott bevételként történő támogatás-elszámolás is. A kérdés az lenne, hogy mindezektől nem lehetne-e – mivel nonprofit szervezetről van szó – az irodára történt ráfordításokat, mint közhasznú tevékenység költségét elszámolni, mivel a fenti dolgok (amortizáltatás, bevétel-elhatárolás) ebben az esetben közgazdaságilag (és nem utolsó sorban megbízható és valós kép szempontjából) nehezen értelmezhetőek. Köszönettel és üdvözlettel: Löffler Andrés
Tárgyi eszközök arányos áfakönyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a helyes elszámoláshoz. Adott egy cég, amely 2008-2011. év tekintetében tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet folytatott, de szerencsére ebben az időszakban nem volt tárgyieszköz-beszerzése. 2012. és 2013. évben csak adóköteles tevékenységet folytatott, így az áfát teljes egészében levonta, az eszközöket nettó értéken aktiválta. 2014-2015. évben ismét vegyesen történt az értékesítés, így az arányosan le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások között számoltuk el, az eszközöket nettó értéken aktiváltuk. Évente más és más a megosztási arány, így év végén a tárgyi eszközökre vonatkozó (10 ezer forintot meghaladó) korrekciót is elvégeztük az év végi áfabevallásban. Elég-e a különbözetet az egyéb bevételek vagy ráfordítások között elszámolni, vagy évente kell korrigálni a tárgyi eszközök bruttó értékét? Remélem, jól tudom, hogy 60.hónapon keresztül kell év végén megvizsgálni az eszközök áfáját, és csak azon eszközökre vonatkoztatva, melyek december 31-én állományban vannak (nem kerültek eladásra vagy selejtezésre). Hogyan kell kiszámolni akkor a levonható áfát, ha egy hároméves eszközt értékesítünk?
Saját előállítású szoftver könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben elkezdett kifejleszteni egy szoftvert, de az csak 2016-ban készül el teljesen. Értékesíteni fogja (nem a használati jogot, hanem a kész szoftvert). Jól gondolom, hogy a 2015-ben ráfordított költségeket december 31-én T 114, K 582-re kell könyvelni? Ezt akkor is állományba kell venni ilyen módon, ha nem kész még a szoftver? Ha igen, mi van ilyenkor az értékcsökkenéssel, jól gondolom, hogy az csak a teljes kész szoftver üzembe helyezésekor kezdődik? Amikor 2016-ban értékesíteni fogják, akkor át kell sorolni a készletek közé?
Építményadó önellenőrzés
Kérdés
Korábbi évekre vonatkoző építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? A ráfordítás így követel egyenlegű lenne.
Kezességet vállalt, és behajtották rajta
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég kezességet vállalt egy másik cég autóvásárlásánál. Megszületett a bírósági határozat, hogy a kezesnek fizetnie kell. Megérkezett az ügyvédi felszólítás is, hogy fizessen. Könnyítésképpen cégünk részletfizetési engedményt kapott. Kérdésem az, hogy cégünk könyvelésében ezt ráfordításként vagy követelésként kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm.
Bírósági végrehajtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás egy bírósági végrehajtás alapján nagyobb összegű büntetést fizet. A végösszeg több tételből áll: - Tőke (munkabér) - Tőke kamata - Perköltség - Végrehajtási költség - Állami illeték - Végrehajtó munkadíja. Helyesen teszem, ha a tőkét bérköltségként, a többi tételt pedig egyéb ráfordításként könyvelem? Ha nem, mi a megfelelő könyvelési tétel? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Bebukott fejlesztési tartalék
Kérdés
Fejlesztési tartalékkal kapcsolatos cikkük nagyon jól kifejti a képzés és felhasználás témaköreit. Egy dolgot nem értek. Azt írják, hogy a fel nem használt fejlesztési tartalékkal kapcsolatos késedelmi kamatot (példájukban 2010-ben képzett tartalékról van szó) 2014-es ráfordításként kell elszámolni, időbeli elhatárolással. Ez nem világos. Miért és hogyan kell elhatárolni? Kérném, adják meg e tétel pontos kontírozását! A késedelmi kamat összege melyik évben lesz adóalap-növelő tétel? Köszönöm.
Elszámolható költség, vagy sem? A versenylótartás esete egy orvossal
Cikk
Mi minősül a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak? – tudakolta kérdésében olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Eurós céltartalék feloldása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2013. 12. 31-én képzett 306 ezer eurós kötelezettségre (káreseményre) képzett céltartalékot szeretnénk feloldani, visszavezetni 2014. 12. 31-ével. Kérdésem, hogy ezt milyen árfolyamon kell megtennünk? A 2013. 12. 31-ei árfolyamon (amin a 8 ráfordításokban már elszámoltuk 2013-ban), vagy már a 2014. 12. 31-ei, év végi értékelési árfolyamon? Nem mindegy, mert 7 millió forint veszteségről van szó, így nagyon fontos lenne az árfolyam pontos meghatározása! Köszönettel! U. E.
Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos a kérdésem. Az érvényes előírások alapján jár a jogosultnak, előre nem lehet lemondani róla. Viszont késedelem esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult nem követeli azt a kötelezettől. Ilyenkor milyen feladat vár a kötelezettre? Konkrétan: ki kell munkálni, hogy milyen összeget tesz ki az általa fizetendő költségátalány, le kell könyvelni ráfordításként, s amelyik partner aláírta az átalányról lemondó nyilatkozatot, olyan összegben sztornózható a ráfordításként elszámolt összegből? Vagy: ilyenkor is szerepeltetni kell ráfordításként a teljes összeget? Viszont, ha a partner nem tart igényt a megfizetésre, akkor nem keletkezik kötelezettség (a 86. számlaosztállyal szemben). Kérem segítségüket, mert ezzel kapcsolatban még nem találtam semmilyen állásfoglalást. Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Boskó Lászlóné
Kivaalap növelő tényező
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. korábban a társasági adó hatálya alá tartozott, ahol azokat a költségeket, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, adóalap-növelő tételként vette figyelembe. Most viszont, hogy áttért a kivára, nem tudjuk mit kell tenni, ugyanis ilyen adóalap-növelő tényező nincs. Vagyis így a ráfordítások között kell csak szerepeltetnem ezeket a tételeket, és nem kell velük adóalapot növelnem? Köszönöm válaszát!
Rendezvényen kóstoltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiállításon, kóstolójegy ellenében, melynek értéke 500 forint, terméket adunk a résztvevőknek (élelmiszerről beszélünk). A kérdésem, hogy ha a kóstolójegy ellenértékét bevételként könyvelem, az áfát befizetem utána (áfa hatálya alá tartozik a gazdasági társaság), akkor helyesen járok-e el? A termék nyilvántartási értékét pedig ráfordításként könyvelem, taoalapot csökkentek vele. A kóstolójegy értékében adott termék nem kereskedelmi kiszerelés, annak 12-ed része. Köszönöm a válaszát!
Az online pénztargépekre adott támogatás
Kérdés
Az online pénztárgépre két cimen adtak támogatást: 50 ezer Ft/db, valamint a visszavont engdélyű pénztárgépek megrendelői kifizetésének megtérítése címén. Kérdésem az, hogy a második is beruházási célú vagy ráforditás/követelés/megtérülés-e?
Vezetői felelősségbiztosítás
Kérdés
A Ptk. változásaival összefüggésben egyre több cégnél kötik meg a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítását. Kérdés: elszámolható-e a teljes összeg a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak, annak ellenére, hogy ez személyesen a vezetőt védi az esetleges károkozás következményeitől?
Orvosi szolgáltatások megvásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Társaságunk egy egészségügyi szolgáltató kft.-től orvosi szolgáltatások igénybevételére szerződik egyéves időtartamra. A szolgáltatásokat személy szerint az ügyvezető veheti igénybe. A szolgáltatás különböző szűrővizsgálatokat tartalmaz évente egy alkalommal, többféle szakvizsgálatot (például gasztroenterológia) évente három alkalommal, illetve kedvezményt fekvőbeteg-ellátás és CT-vizsgálat esetére. Kérdésem, hogy az orvosi szolgáltatást megrendelő és ráfordításként elszámoló társaságot, illetve a szolgáltatást személyesen igénybe vevő ügyvezetőt milyen adókötelezettség terheli ezután? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
