Tisztelt Szakértő! A napi 2 órás foglalkoztatás milyen módon számít bele a szolgálati időbe, ha nőként szeretném igénybe venni a 40 év utáni nyugdíjazás lehetőségét, illetve az őstermelői jogviszony miként számítható be? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, akinek nincs jelenleg biztosítási jogviszonya, és maga után fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2018. 03. 01-től heti kétórás időtartamra munkaviszonyt létesített egy kft.-ben, ügyvezetői teendők ellátására. Biztosítottá vált-e ez a magánszemély, ha a havi munkabére 50 ezer forint, vagy a jelenlegi garantált minimálbér 30 százalékát (180 500 Ft x 30% = 54 150 Ft) el kell érnie a munkabérének? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy hó közben változó munkaidő esetén hogyan alakul a szochokedvezmény? Például, ha egy munkavállaló adott hónap 15-éig 4 órában dolgozik, majd 16-ától 8 órában, akkor hogyan kell kiszámítani a kedvezményt a két különböző munkaidőben? Válaszát köszönve. Tisztelettel: Nagy M.
Nem jellemző Magyarországon a rugalmas foglalkoztatás, részmunkaidőben alig 200 ezren dolgoznak. Több cég bevezette a munkaidőkeretben a törzsidőt és a peremidőt, például elegendő 9 és 14 óra között a munkahelyen tartózkodni – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazna magánszemélyt (akinek van 8 órás bejelentett munkahelye) vidéki telephelyére heti 1-2 órai munkára. Milyen formában teheti meg? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy 6 órás munkaviszonyban dolgozó magánszemély, akinek a fizetése nem éri el a 8 órás munkaidőre érvényes minimálbért, 2 éve van a nyugdíjig, szolgálati ideje rövidíthető-e, ha egy másik munkahelyen vállal részmunkaidőt 4 vagy 6 órás munkaidő keretében? Ily módon a két munkahelyen megszerzett jövedelme meghaladja a 8 órára érvényes minimálbér összegét.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vegyeskereskedést üzemeltet. A kérdéses alkalmazott itt van 1992-től főállású munkaviszonyban. A vállalkozónak évek óta stagnál a bevétele és mindennapi likviditási problémái vannak. Mivel a forgalom gyenge, így a dolgozó napi munkaidejét négy órában szeretné meghatározni, amihez a dolgozó nem járul hozzá. A munkavállaló 2019 decemberében tudna elmenni a nők 40 éves kedvezménnyel nyugdíjba. Elmondása szerint járt a munkaügyi tanácsadáson valamelyik központba és azt tanácsolták neki, hogy mondjon ő fel, és az indoklásba írja bele, hogy a munkaidő-csökkentéssel hátrányos helyzetbe kerül, és akkor köteles a munkáltató végkielégítés szabályait alkalmazni. A vállalkozó nem elküldeni akarja, csak csökkenteni a munkaidejét. Ha végkielégítést kell fizetni, "bezárhatja az ajtót". A dolgozó 1961-es születésű, így még szerintem nincs védett korban sem, mivel az öregségi nyugdíj korhatárt 2025-ben éri el. Mit tud tenni a vállalkozó ebben a helyzetben? Ha valóban így van, hol találom a törvényben? Mielőbbi válaszát megköszönve, tisztelettel : Szabóné
Tisztelt Széles Imre! Azonos című kérdésemre adott válaszára hivatkozva további tisztázó kérdés merült fel. Ebben az esetben a vezető tisztségviselői feladatokra tekintettel a járulékfizetés során figyelembe kell venni a társas vállalkozókra vonatkozó szabályozásokat? Tehát vonatkozik rá a heti 36 órás munkaviszonnyal nem rendelkező társas vállalkozók minimum járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor például 4 órás részmunkaidős munkaszerződés esetén milyen összeg után és mennyi járulékot kell fizetnie? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: GS
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra várom a válaszát. Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Semelyik sem rendelkezik máshol 36 órát elérő munkaviszonnyal, és nem rendelkeznek biztosítást megalapozó tagi jogviszonnyal. A társasági szerződésben az egyik tag ügyvezető, és személyesen közreműködik munkaviszonyban. Ez a munkaviszony részmunkaidős napi 2 órában. 1. Az ügyvezetőnek elég a napi 2 órás részmunkaidő után a járulékfizetés, vagy létrejön a tagi jogviszony is, és az után járulékfizetésre kötelez? 2. A másik tulajdonosnak van-e járulékfizetési kötelezettsége vagy csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint) fizetésére kötelezett? 3. Ha nem kft.-ről beszélünk, hanem bt.-ről, változnak-e a fentiek? Várom válaszukat.
Trükköznek a bérekkel a munkaadók, a cégek a dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével próbálják kikerülni a kötelezően megemelt javadalmak kifizetését – írja a Népszava.
Cégünk munkaviszony keretében, havi 10 órában foglalkoztat munkavállalót. Fizetése óradíjban van meghatározva. A beosztása havonta változik. Kérjük segítségüket a szabadság meghatározásához, feltételezve, hogy őt megilleti a 20 nap alapszabadság + 10 nap korából adódó szabadság. Kérjük segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni az alábbi kérdésben: a munkáltató a munkavállalóval különböző munkakörre köt munkaszerződést, mely feladatokat 4-4 órában kell elvégeznie. A feladatok különbözőségére tekintettel a 2*4 órás munkakörre lehet különböző munkabért megállapítani? Például az egyik 4 órában adatrögzítést végez 100 ezer forintért, a másik 4 órás munkakörben vállalta a takarítást 75 ezer forintért, ez így megoldható? Válaszát előre is köszönöm!
Köszönöm szépen gyors válaszát hasonló című kérdésemre. Mivel az 50 éves dolgozó heti 1 napot, havi 4 alkalommal összesen 16 órát dolgozik a munkaszerződésnek megfelelően, így 30 nap szabadság jár neki a törvény szerint. Amennyiben a munkáltató azt választja, hogy órában számolja el/adja ki a szabadságot, akkor 120 óra a járandó/fizetendő szabadság ennek a dolgozónak? Vagyis az évi 12 hónapból 7,5 hónapig fizetett távollétet/szabadságot kell kiadni neki? Köszönöm válaszát előre is!
Fiatal munkavállaló új munkahelye heti három napra és naponként 2 óra munkaidőre kötötte meg a munkaszerződést. Kérdés, hogy ezen kevés munkaidő alatt a dolgozó biztosított-e? Ha nem, akkor maga után kell-e fizetni a havi 7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Teljes jogú nyugdíjas munkavállalónak az adott munkakör betöltése esetén kötelező-e legalább a garantált bérminimumot fizetni, vagy annál kisebb összegben is meg lehet vele állapodni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték