63 találat a(z) piaci ár cimkére
Kft. üzletrészének eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.
Közeli hozzátartozó részére történő értékesítés
Kérdés
A társaság az ingatlanát a tulajdonos gyermeke részére piaci ár alatt értékesíti. Áfaköteles ügyletről van szó. Milyen adóvonzata van a piaci ár alatti eladásnak? Köszönettel: Papp Éva
Ügyvezető ingatlanrész-eladása
Kérdés
A 80-as években egy kft. megvette az ügyvezető ingatlanának 2/3 részét. Ezen felújítási és bővítési munkálatukat végzett, műhelyt alakított ki. A kft.-ben még mindig van részesedése a tulajdonosnak, de szeretné az ingatlan 1/3 részét eladni a kft.-nek (így100% tulajdonjogot szerezzen a kft.) Milyen áron tudja értékesíteni az 1/3-os ingatlanrészét az ügyvezető? A kapcsolt jogviszony miatt meg kell határozni a piaci árat? A mostani piaci árból levonható a beruházások értéke? Mi az elfogadott gyakorlat? Előre is köszönöm.
Üzletrészeladás, kapcsolt felek esetében
Kérdés
Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm
Megjelent az októberi VálaszAdó
Cikk
Akkor sem volt könnyű a kisadózó vállalkozásoknak az alanyi adómentes határon belül maradni, amikor még annak korlátja ugyanúgy évi 6 millió forint volt, mint a kata bevételi értékhatára, nemhogy idén, amikor a két összeg között négymillió forint az eltérés. Mikor számít valójában bevételnek a bevétel az alanyi adómentesség 8 millió forintos összeghatára, illetve a kisadózói bevételek 12 millió forintos limitje szempontjából?
Kapcsolt vállalkozások: ügyletek azonosítása, piaci ár dokumentálása
Cikk
A cikk szándékosan nem a „piaciár-nyilvántartás (transzferár dokumentáció)” címet viseli. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a szemlélettel, miszerint a cégek csak a nyilvántartás-készítési kötelezettségre összpontosítanak, azaz „ha nem érte el az ügylet az 50 millió forintos küszöböt, akkor nem foglalkozunk a piaci árral”. Ez azonban helytelen.
Dolgozónak kedvezményes áron bérbeadott saját gépjármű
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjármű márkakereskedés kedvezményes árú bérleti lehetőséghez juttatja saját dolgozóit. Milyen kockázatokat rejthet ez? Kapcsolt vállalkozásnak számít ez a fajta szerződéses kapcsolat? Kell a piaci árral foglalkoznom? A dolgozói létszám 10 százalékának jut ilyen autó. Felmerülhet a természetbeni juttatás kérdése? Nincs nevesítve, hogy ki kaphat, aki igényli, az kap. Válaszát köszönettel várom. Üdvözlettel, Rákóczy Ferencné
Transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari vállalkozás kapcsolt vállalkozását bevonva egy építési-szerelési munkára több cégtől kért ajánlatot meghívásos pályáztatás keretében. A kapcsolt vállalkozástól kapta a legkedvezőbb ajánlatot, és megrendelte a munkát. Az ajánlati árak közötti eltérés 20% volt, azaz a külső partnerek 20%-kal adtak magasabb összegű ajánlatot, mint a kapcsolt vállalkozás. Véleménye szerint helyes-e az a megállapítás, hogy a fentiek alapján nem kell transzferár-kiigazítást végezni, a szerződéses ár megfelel a piaci árnak, mivel független felek is az elfogadható ártartományon belül adtak ajánlatot. Üdvözelettel.
Készletek piaci értékre értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tejhasznú szarvasmarhák tartásával foglalkozik. A növendék állatokat a készletek között tartjuk nyilván. Értékesíteni csak a selejt állatokat értékesítjük vágóállatként, haszonállatot nem értékesítünk, mivel ezek tenyészállataink utánpótlása. Vágóállatként sokkal kevesebbért lehet eladni az állatot, mint haszonállatként. Az év végi készletértékelés alkalmával helyesen járok-e el, ha nem tekintem a selejt állat értékesítési árát piaci árnak, hanem azt vizsgálom, hogy mennyi lenne a piaci ár, ha mint haszonállat értékesíteném az állatot? Milyen nyilatkozatokkal, igazolásokkal tudom alátámasztani a piaci árat jelen esetben, ha társaságunk nem értékesített haszonállatot?
Tagi részesedés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Elfogadható piaci ár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília
Tévhitek a piaci ár megállapításának kötelezettségéről
Cikk
Közeleg az éves beszámolók és a társaságiadó-bevallások beadási határideje, és ezzel együtt – akinek kötelező – a piaciár-dokumentációk elkészítésének, aktualizálásának határideje is. A piaciár-megállapítási, -alkalmazási kötelezettség azonban nem csak azokra vonatkozik, akiknek a vonatkozó PM rendelet szerint valamilyen szintű dokumentációt kell készíteniük.
Cégautó magáncélú használatakor figyeljen az áfára is!
Cikk
Mitől függ, hogy a cégautó magáncélú használatakor miként kell kezelni az általános forgalmi adót? Számít-e, hogy a cég megtérítteti-e a magánhasználatot? Összefoglaltuk a törvényből adódó következtetéseket.
Kamatmentes kölcsön
Kérdés
Elnézést kérek egy korábbi kérdésemre adott válaszra szeretnék visszatérni, az url a következő volt: http://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Kamatmentes_kolcson_okt Annál a kft.-nél, amelyik a kamatmentes kölcsönt kapta, és ezért az adóalapját megnöveli a szokásos piaci kamat összegével, nincs különösebb törvényi feltétel a növelést illetően, a kölcsönadó kft. az adóalapját azonban csak akkor csökkentheti. Ezt válaszolta korábban a szakértő. Nem lehet, hogy éppen fordítva van? A kölcsönt nyújtó, ha a piaci árnak megfelelő kamatot számítja fel, akkor magasabb lett volna az eredménye, ezért az alacsonyabb eredmény miatt növelnie kell az adóalapot. Lehetséges, hogy félre értettem valamit? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Üzletrész értékesítése piaci ár felett: a kft. és eladó terhei
Cikk
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
