69 találat a(z) piaci ár cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_27_Munkahelyi_etkezes_elszamolasa_dew) felmerült olyan lehetőség, hogy a munkavállalóknak nem térítésmentesen, hanem az étel önköltségi árán értékesítenék naponta az egy tányér ételt, amelyre meghatároznának egy átalány összeget (például 250 Ft/adag). Ez megállhatja a helyét, vagy pedig piaci áron kell a munkavállalóknak értékesíteni, megegyezően az étlapra kiírt árral? Köszönettel,

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége hús-, húskészítmény nagykereskedelem. Amennyiben társaságunk magánszemélyeknek – dolgozóinak is – értékesít a termékekből, kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e? Ha igen akkor milyen feltételei vannak a kiskereskedelmi értékesítésnek, és milyen adózási vonzata van, amennyiben piaci áron értékesít, és ha kedvezményes áron értékesít a dolgozóknak, magánszemélyeknek? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingyenesen átadott termékek esetén mi az áfa alapja? A törvény szerint: 68. § 107/A, 11. és 12. §-okban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Saját előállítású termékeinket adjuk át, ezért számomra ez az önköltségi árat jelentené. Viszont olvastam a szakirodalomban, hogy csak abban az esetben előállítási költség, ha nem tudunk piaci árat meghatározni. Mi a helyes eljárás? A piaci áron, vagy önköltségi áron állítsuk ki a számlát, és fizessük meg az áfát? Piaci árnak a vevőnek általánosan megállapított eladási ár tekinthető? Különböző vevőink egyedi besorolás alapján különböző áron kapják termékeinket. Köszönettel: Tné Ágnes

Kérdés

Milyen adóvonzata van annak, ha egy társaság ingyen odaad valakinek egy személygépkocsit? Ajándékozás vagy jövedelem a magánszemélynél? Ha jövedelem, bruttósítani kell? Mennyi a jövedelem? A piaci ár? Üdvözlettel: Zimmermann Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tulajdonosa van. Kettő kiválna a cégből és a harmadik megvenné a részüket. A kft.-ben árbevétel nem volt, mivel nemrég alakult. A saját tőke 2 millió 800 ezer forint, a jegyzett tőke 3 millió forint, a részesedésük azonos, fejenként egymillió forinttal szálltak be. Nem szeretnének adót fizetni. Ebben az esetben egymillió forintért el lehet adni a részesedésüket, vagy a saját tőkét kell felosztani, és piaci értéken kell értékesíteni a részesedéseket, hogy ne kelljen fizetni se a magánszemélyeknek, se a kft.-nek? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két független gazdasági társaság (kft.) (nem kapcsolt) között alkalmazott "feltűnően" alacsony vagy "feltűnően" magas ár alkalmazásának milyen adójogi következményei vannak (Art., társasági adó, áfa stb.)? Vizsgálható-e az adóhatóság által, hogy egy adott szolgáltatást jóval a szokásos piaci ár alatt vagy felett számláznak egymás között a társaságok? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.

Kérdés

A 80-as években egy kft. megvette az ügyvezető ingatlanának 2/3 részét. Ezen felújítási és bővítési munkálatukat végzett, műhelyt alakított ki. A kft.-ben még mindig van részesedése a tulajdonosnak, de szeretné az ingatlan 1/3 részét eladni a kft.-nek (így100% tulajdonjogot szerezzen a kft.) Milyen áron tudja értékesíteni az 1/3-os ingatlanrészét az ügyvezető? A kapcsolt jogviszony miatt meg kell határozni a piaci árat? A mostani piaci árból levonható a beruházások értéke? Mi az elfogadott gyakorlat? Előre is köszönöm.

Kérdés

Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm

Cikk

Akkor sem volt könnyű a kisadózó vállalkozásoknak az alanyi adómentes határon belül maradni, amikor még annak korlátja ugyanúgy évi 6 millió forint volt, mint a kata bevételi értékhatára, nemhogy idén, amikor a két összeg között négymillió forint az eltérés. Mikor számít valójában bevételnek a bevétel az alanyi adómentesség 8 millió forintos összeghatára, illetve a kisadózói bevételek 12 millió forintos limitje szempontjából?

Cikk

A cikk szándékosan nem a „piaciár-nyilvántartás (transzferár dokumentáció)” címet viseli. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a szemlélettel, miszerint a cégek csak a nyilvántartás-készítési kötelezettségre összpontosítanak, azaz „ha nem érte el az ügylet az 50 millió forintos küszöböt, akkor nem foglalkozunk a piaci árral”. Ez azonban helytelen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gépjármű márkakereskedés kedvezményes árú bérleti lehetőséghez juttatja saját dolgozóit. Milyen kockázatokat rejthet ez? Kapcsolt vállalkozásnak számít ez a fajta szerződéses kapcsolat? Kell a piaci árral foglalkoznom? A dolgozói létszám 10 százalékának jut ilyen autó. Felmerülhet a természetbeni juttatás kérdése? Nincs nevesítve, hogy ki kaphat, aki igényli, az kap. Válaszát köszönettel várom. Üdvözlettel, Rákóczy Ferencné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari vállalkozás kapcsolt vállalkozását bevonva egy építési-szerelési munkára több cégtől kért ajánlatot meghívásos pályáztatás keretében. A kapcsolt vállalkozástól kapta a legkedvezőbb ajánlatot, és megrendelte a munkát. Az ajánlati árak közötti eltérés 20% volt, azaz a külső partnerek 20%-kal adtak magasabb összegű ajánlatot, mint a kapcsolt vállalkozás. Véleménye szerint helyes-e az a megállapítás, hogy a fentiek alapján nem kell transzferár-kiigazítást végezni, a szerződéses ár megfelel a piaci árnak, mivel független felek is az elfogadható ártartományon belül adtak ajánlatot. Üdvözelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk tejhasznú szarvasmarhák tartásával foglalkozik. A növendék állatokat a készletek között tartjuk nyilván. Értékesíteni csak a selejt állatokat értékesítjük vágóállatként, haszonállatot nem értékesítünk, mivel ezek tenyészállataink utánpótlása. Vágóállatként sokkal kevesebbért lehet eladni az állatot, mint haszonállatként. Az év végi készletértékelés alkalmával helyesen járok-e el, ha nem tekintem a selejt állat értékesítési árát piaci árnak, hanem azt vizsgálom, hogy mennyi lenne a piaci ár, ha mint haszonállat értékesíteném az állatot? Milyen nyilatkozatokkal, igazolásokkal tudom alátámasztani a piaci árat jelen esetben, ha társaságunk nem értékesített haszonállatot?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

Lepsényi Mária

adószakértő

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink