57 találat a(z) piaci ár cimkére
Dolgozónak kedvezményes áron bérbeadott saját gépjármű
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjármű márkakereskedés kedvezményes árú bérleti lehetőséghez juttatja saját dolgozóit. Milyen kockázatokat rejthet ez? Kapcsolt vállalkozásnak számít ez a fajta szerződéses kapcsolat? Kell a piaci árral foglalkoznom? A dolgozói létszám 10 százalékának jut ilyen autó. Felmerülhet a természetbeni juttatás kérdése? Nincs nevesítve, hogy ki kaphat, aki igényli, az kap. Válaszát köszönettel várom. Üdvözlettel, Rákóczy Ferencné
Transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari vállalkozás kapcsolt vállalkozását bevonva egy építési-szerelési munkára több cégtől kért ajánlatot meghívásos pályáztatás keretében. A kapcsolt vállalkozástól kapta a legkedvezőbb ajánlatot, és megrendelte a munkát. Az ajánlati árak közötti eltérés 20% volt, azaz a külső partnerek 20%-kal adtak magasabb összegű ajánlatot, mint a kapcsolt vállalkozás. Véleménye szerint helyes-e az a megállapítás, hogy a fentiek alapján nem kell transzferár-kiigazítást végezni, a szerződéses ár megfelel a piaci árnak, mivel független felek is az elfogadható ártartományon belül adtak ajánlatot. Üdvözelettel.
Készletek piaci értékre értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tejhasznú szarvasmarhák tartásával foglalkozik. A növendék állatokat a készletek között tartjuk nyilván. Értékesíteni csak a selejt állatokat értékesítjük vágóállatként, haszonállatot nem értékesítünk, mivel ezek tenyészállataink utánpótlása. Vágóállatként sokkal kevesebbért lehet eladni az állatot, mint haszonállatként. Az év végi készletértékelés alkalmával helyesen járok-e el, ha nem tekintem a selejt állat értékesítési árát piaci árnak, hanem azt vizsgálom, hogy mennyi lenne a piaci ár, ha mint haszonállat értékesíteném az állatot? Milyen nyilatkozatokkal, igazolásokkal tudom alátámasztani a piaci árat jelen esetben, ha társaságunk nem értékesített haszonállatot?
Tagi részesedés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Elfogadható piaci ár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília
Tévhitek a piaci ár megállapításának kötelezettségéről
Cikk
Közeleg az éves beszámolók és a társaságiadó-bevallások beadási határideje, és ezzel együtt – akinek kötelező – a piaciár-dokumentációk elkészítésének, aktualizálásának határideje is. A piaciár-megállapítási, -alkalmazási kötelezettség azonban nem csak azokra vonatkozik, akiknek a vonatkozó PM rendelet szerint valamilyen szintű dokumentációt kell készíteniük.
Cégautó magáncélú használatakor figyeljen az áfára is!
Cikk
Mitől függ, hogy a cégautó magáncélú használatakor miként kell kezelni az általános forgalmi adót? Számít-e, hogy a cég megtérítteti-e a magánhasználatot? Összefoglaltuk a törvényből adódó következtetéseket.
Kamatmentes kölcsön
Kérdés
Elnézést kérek egy korábbi kérdésemre adott válaszra szeretnék visszatérni, az url a következő volt: http://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Kamatmentes_kolcson_okt Annál a kft.-nél, amelyik a kamatmentes kölcsönt kapta, és ezért az adóalapját megnöveli a szokásos piaci kamat összegével, nincs különösebb törvényi feltétel a növelést illetően, a kölcsönadó kft. az adóalapját azonban csak akkor csökkentheti. Ezt válaszolta korábban a szakértő. Nem lehet, hogy éppen fordítva van? A kölcsönt nyújtó, ha a piaci árnak megfelelő kamatot számítja fel, akkor magasabb lett volna az eredménye, ezért az alacsonyabb eredmény miatt növelnie kell az adóalapot. Lehetséges, hogy félre értettem valamit? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Üzletrész értékesítése piaci ár felett: a kft. és eladó terhei
Cikk
Ha piaci ár felett sikerül eladni az üzletrészt, milyen terheket visel az eladó, és milyen kötelezettségei vannak a kft.-nek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott két vállalkozás – amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek – szerződéses kapcsolatából származó teljesítések összege éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Piaci árat alkalmaznak, ennek bizonyítására kell-e valamilyen nyilvántartást vezetniük, vagy valamiféle számítást végezniük minden egyes teljesítésnél?
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Egy kft. eladta tulajdonosainak a telephelye felét. A könyvekben a telek értéke 1 millió forint, az épület 2 millió 200 ezer forint. Az adásvétel 6 millió 200 ezer forintért történt. Az a kérdésem, hogy mi alapján bontsam meg a 6 millió 200 ezer forintot telekre és épületre? Kell-e a megmaradó részt értékhelyesbíteni? Most ez a piaci ár, illetve valós érték? Ebből adódóan kötelező lesz az értékhelyesbítés az ingatlan másik felére? Mire kell figyelni? Hogyan tudjuk megvédeni, hogy ez a piaci ár? Felvet-e problémát, hogy a kft. tulajdonosai vették meg a fél ingatlant? Üdvözlettel, és várom válaszát.
Üzletrész-átruházás
Kérdés
Tisztel Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes kft. tulajdonosa. A társaságot 500 ezer forint tözstőkével alapította évekkel ezelőtt. Most szeretné eladni üzletrészét. Az évek során a sajá tőke 20 millió forintra emelkedett, az eredménytartalék növekedés miatt. Úgy gondlom, hogy a törzstőke és az átruházáskor fenálló saját tőke közötti különbözetet az árfolyamnyereség szabályai szerint 16 százalékos szja-val és 14 százalékos ehóval kell leadóznia. A társaság követeléseit, kötelezettségeit figyelembe kell-e venni az adóalap meghatározása során? Amennyiben ellenérték nélkül ruházza át, vagy jelentősen a saját tőke értéke alatt, akkor az új tulajdonosnak kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Van-e mentességre jogcím? A felek között semminemű rokoni kapcsolat nem áll fenn, kapcsolt vállalkozásnak nem minősülnek. Hogyan dokumentálják a piaci ár megatározását? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
