57 találat a(z) piaci ár cimkére

Ingatlan értékesítése magánszemély részére Kérdés

Önkormányzat eszközátadás Kérdés

"Belső" számlázás Kérdés

Munkahelyi étkezés adózása nem térítésmentesen Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_27_Munkahelyi_etkezes_elszamolasa_dew) felmerült olyan lehetőség, hogy a munkavállalóknak nem térítésmentesen, hanem az étel önköltségi árán értékesítenék naponta az egy tányér ételt, amelyre meghatároznának egy átalány összeget (például 250 Ft/adag). Ez megállhatja a helyét, vagy pedig piaci áron kell a munkavállalóknak értékesíteni, megegyezően az étlapra kiírt árral? Köszönettel,

Dolgozói vásárlás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége hús-, húskészítmény nagykereskedelem. Amennyiben társaságunk magánszemélyeknek – dolgozóinak is – értékesít a termékekből, kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e? Ha igen akkor milyen feltételei vannak a kiskereskedelmi értékesítésnek, és milyen adózási vonzata van, amennyiben piaci áron értékesít, és ha kedvezményes áron értékesít a dolgozóknak, magánszemélyeknek? Köszönettel!

Ingyenes termékátadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingyenesen átadott termékek esetén mi az áfa alapja? A törvény szerint: 68. § 107/A, 11. és 12. §-okban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Saját előállítású termékeinket adjuk át, ezért számomra ez az önköltségi árat jelentené. Viszont olvastam a szakirodalomban, hogy csak abban az esetben előállítási költség, ha nem tudunk piaci árat meghatározni. Mi a helyes eljárás? A piaci áron, vagy önköltségi áron állítsuk ki a számlát, és fizessük meg az áfát? Piaci árnak a vevőnek általánosan megállapított eladási ár tekinthető? Különböző vevőink egyedi besorolás alapján különböző áron kapják termékeinket. Köszönettel: Tné Ágnes

Ingyenes átadás magánszemélynek Kérdés

Milyen adóvonzata van annak, ha egy társaság ingyen odaad valakinek egy személygépkocsit? Ajándékozás vagy jövedelem a magánszemélynél? Ha jövedelem, bruttósítani kell? Mennyi a jövedelem? A piaci ár? Üdvözlettel: Zimmermann Éva

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tulajdonosa van. Kettő kiválna a cégből és a harmadik megvenné a részüket. A kft.-ben árbevétel nem volt, mivel nemrég alakult. A saját tőke 2 millió 800 ezer forint, a jegyzett tőke 3 millió forint, a részesedésük azonos, fejenként egymillió forinttal szálltak be. Nem szeretnének adót fizetni. Ebben az esetben egymillió forintért el lehet adni a részesedésüket, vagy a saját tőkét kell felosztani, és piaci értéken kell értékesíteni a részesedéseket, hogy ne kelljen fizetni se a magánszemélyeknek, se a kft.-nek? Köszönettel.

Független felek közötti ár alkalmazása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két független gazdasági társaság (kft.) (nem kapcsolt) között alkalmazott "feltűnően" alacsony vagy "feltűnően" magas ár alkalmazásának milyen adójogi következményei vannak (Art., társasági adó, áfa stb.)? Vizsgálható-e az adóhatóság által, hogy egy adott szolgáltatást jóval a szokásos piaci ár alatt vagy felett számláznak egymás között a társaságok? Válaszát köszönöm!

Kft. üzletrészének eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.

Közeli hozzátartozó részére történő értékesítés Kérdés

A társaság az ingatlanát a tulajdonos gyermeke részére piaci ár alatt értékesíti. Áfaköteles ügyletről van szó. Milyen adóvonzata van a piaci ár alatti eladásnak? Köszönettel: Papp Éva

Ügyvezető ingatlanrész-eladása Kérdés

A 80-as években egy kft. megvette az ügyvezető ingatlanának 2/3 részét. Ezen felújítási és bővítési munkálatukat végzett, műhelyt alakított ki. A kft.-ben még mindig van részesedése a tulajdonosnak, de szeretné az ingatlan 1/3 részét eladni a kft.-nek (így100% tulajdonjogot szerezzen a kft.) Milyen áron tudja értékesíteni az 1/3-os ingatlanrészét az ügyvezető? A kapcsolt jogviszony miatt meg kell határozni a piaci árat? A mostani piaci árból levonható a beruházások értéke? Mi az elfogadott gyakorlat? Előre is köszönöm.

Üzletrészeladás, kapcsolt felek esetében Kérdés

Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm

Megjelent az októberi VálaszAdó Cikk

Akkor sem volt könnyű a kisadózó vállalkozásoknak az alanyi adómentes határon belül maradni, amikor még annak korlátja ugyanúgy évi 6 millió forint volt, mint a kata bevételi értékhatára, nemhogy idén, amikor a két összeg között négymillió forint az eltérés. Mikor számít valójában bevételnek a bevétel az alanyi adómentesség 8 millió forintos összeghatára, illetve a kisadózói bevételek 12 millió forintos limitje szempontjából?

Kapcsolt vállalkozások: ügyletek azonosítása, piaci ár dokumentálása Cikk

A cikk szándékosan nem a „piaciár-nyilvántartás (transzferár dokumentáció)” címet viseli. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a szemlélettel, miszerint a cégek csak a nyilvántartás-készítési kötelezettségre összpontosítanak, azaz „ha nem érte el az ügylet az 50 millió forintos küszöböt, akkor nem foglalkozunk a piaci árral”. Ez azonban helytelen.