69 találat a(z) piaci ár cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília

Cikk

Közeleg az éves beszámolók és a társaságiadó-bevallások beadási határideje, és ezzel együtt – akinek kötelező – a piaciár-dokumentációk elkészítésének, aktualizálásának határideje is. A piaciár-megállapítási, -alkalmazási kötelezettség azonban nem csak azokra vonatkozik, akiknek a vonatkozó PM rendelet szerint valamilyen szintű dokumentációt kell készíteniük.

Kérdés

Elnézést kérek egy korábbi kérdésemre adott válaszra szeretnék visszatérni, az url a következő volt: http://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Kamatmentes_kolcson_okt Annál a kft.-nél, amelyik a kamatmentes kölcsönt kapta, és ezért az adóalapját megnöveli a szokásos piaci kamat összegével, nincs különösebb törvényi feltétel a növelést illetően, a kölcsönadó kft. az adóalapját azonban csak akkor csökkentheti. Ezt válaszolta korábban a szakértő. Nem lehet, hogy éppen fordítva van? A kölcsönt nyújtó, ha a piaci árnak megfelelő kamatot számítja fel, akkor magasabb lett volna az eredménye, ezért az alacsonyabb eredmény miatt növelnie kell az adóalapot. Lehetséges, hogy félre értettem valamit? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott két vállalkozás – amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek – szerződéses kapcsolatából származó teljesítések összege éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Piaci árat alkalmaznak, ennek bizonyítására kell-e valamilyen nyilvántartást vezetniük, vagy valamiféle számítást végezniük minden egyes teljesítésnél?

Kérdés

Egy kft. eladta tulajdonosainak a telephelye felét. A könyvekben a telek értéke 1 millió forint, az épület 2 millió 200 ezer forint. Az adásvétel 6 millió 200 ezer forintért történt. Az a kérdésem, hogy mi alapján bontsam meg a 6 millió 200 ezer forintot telekre és épületre? Kell-e a megmaradó részt értékhelyesbíteni? Most ez a piaci ár, illetve valós érték? Ebből adódóan kötelező lesz az értékhelyesbítés az ingatlan másik felére? Mire kell figyelni? Hogyan tudjuk megvédeni, hogy ez a piaci ár? Felvet-e problémát, hogy a kft. tulajdonosai vették meg a fél ingatlant? Üdvözlettel, és várom válaszát.

Kérdés

Tisztel Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes kft. tulajdonosa. A társaságot 500 ezer forint tözstőkével alapította évekkel ezelőtt. Most szeretné eladni üzletrészét. Az évek során a sajá tőke 20 millió forintra emelkedett, az eredménytartalék növekedés miatt. Úgy gondlom, hogy a törzstőke és az átruházáskor fenálló saját tőke közötti különbözetet az árfolyamnyereség szabályai szerint 16 százalékos szja-val és 14 százalékos ehóval kell leadóznia. A társaság követeléseit, kötelezettségeit figyelembe kell-e venni az adóalap meghatározása során? Amennyiben ellenérték nélkül ruházza át, vagy jelentősen a saját tőke értéke alatt, akkor az új tulajdonosnak kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Van-e mentességre jogcím? A felek között semminemű rokoni kapcsolat nem áll fenn, kapcsolt vállalkozásnak nem minősülnek. Hogyan dokumentálják a piaci ár megatározását? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

Lepsényi Mária

adószakértő

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink