Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Igaz az, hogy a belső ellenőrzési vezető pozíció vezető pótlékkal és pótszabadsággal is jár? Ha igen, akkor közép- vagy felsővezetőnek számít? Hol találunk erre vonatkozó szabályt/leírást vagy valamilyen "magyarázatot"? Illetve, ha jár pótlék, akkor az visszamenőleg kérhető/adható? Nagyon köszönöm segítő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel az alkalmi munka pótlékaira vonatkozóan, melyre választ is kaptam az alábbiak szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_14_Alkalmi_munka_potlekai_hxn Megköszönve eddigi segítségét, kérem még a további felmerült kérdésemet is szíveskedjen megválaszolni: abban az esetben ha a munkavállaló készenléti munkakörben ( recepciós, portás, vagyonőr) van foglalkoztatva alkalmi munkára, ilyen esetben a munka törvénykönyve 117. § engedélyezi a napi 12 órás munkavégzést, tehát ezekben az eseteben is el kell számolni 8 óra után pótlékot a munkavállalónak vagy elegendő az alapbér számfejtése? Segítségét előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: szóbeli megállapodás alapján létrejött 12 órás egyszerűsített foglakoztatás esetében, amennyiben ez a munkavégzés 12-24 óráig tart, 8 óra után jár pótlék (50%)? Illetve ebben az esetben jár 15% éjszakai pótlék is, mivel a munkavégzés 22 óra után is tart és meghaladta az 1 órát? Van olyan eset, amikor nem kell az alkalmi munkavállaló számára 12 órás munkavégzésnél pótlékot számolni? Válaszát köszönöm.
Nem fizetett pótlékokat több munkavállalójának a munkáltató, majd a bizonyítékok elvesztésére hivatkozva próbálta megúszni a költségeket. A Kúria azonban másként ítélte meg az ügyet.
Tisztelt Cím! Arról szeretnék tájékoztatást kérni, hogy amennyiben egy ünnepnap vasárnapra esik és rendeltetésszerűen nyitva van a munkahely, akkor a munkavállaló 100 százalék vagy 200 százalék pótlékra jogosult? Válaszukat előre is köszönöm.
Több ezer rendőr jelent beteget Puerto Ricón, mert nem kapták meg a szeptemberben tomboló Maria hurrikán nyomán a helyreállítási munkálatokban vállalt túlórázás után járó pótlékokat – jelentette szerdán az AP amerikai hírügynökség.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végezzen. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től 2017. október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e, ha ha igen, akkor hány órára kell fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy a betegszabadság alapjául szolgáló bérbe beletartóznak a pótlékok is, vagy csak az alapbér? Jelenleg rendelkezem egy 200 000 forintos bruttó alapbérrel, amire minden hónapban megkapom a megfelelő műszakpótlékot, vasárnapi pótlékot stb. Munkáltatóm szerint csak az alapbér válik a 15 nap betegszabadság alapja. Ha a pótlékok is beleszámítanak, akkor egy novemberi betegség esetén, mely hónapok pótlékait kell még figyelembe venni? Köszönöm!
Tisztel Szakértő! Ügyfelünk két kiskereskedelmi egységet üzemeltet, munkavállalói között vannak közeli családtagok és független személyek is. A hét minden napján nyitva vannak 7 és 20 óra között (munkaszüneti napokon is, ekkor csak közeli családtagok vannak a boltokban). Kérdésem, hogy munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén milyen pótlékok illetik meg a dolgozókat? Kell-e pótlékot fizetni 1) vasárnapi munkavégzés miatt, 2) munkaszüneti napon történő munka végzés esetén, illetve a 3) 18-20 óra közötti időszakokra, netán bármely más, a felsorolásból kimaradt időszakra? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szíves tájékoztatását kérni: Egy fogadó, amelynek fő tevékenységi köre 56.10 éttermi, mozgó vendéglátás, illetve 55.90 egyéb szálláshely szolgáltatás, működési engedélye szerint főszezonban – június 16. és szeptember 1. között: Hétfőtől csütörtökig: 08:00 – 20:00 Péntek: 08:00 – 21:00 Szombat: 08:00 – 21:00 Vasárnap: 08:00 – 20:00 Szeptember 1. és június 15. között: Péntek: 12:00 – 20:00 Szombat: 08:00 – 21:00 Vasárnap: 08:00 – 20:00 között tartja nyitva éttermét. Milyen típusú munkaszerződéssel foglalkoztathatók az étterem működtetésében résztvevő dolgozók, milyen időbeosztásban, illetve kell-e munkabérpótlékot fizetni részükre? Köszönöm válaszukat!
Bár a munkavállaló csak 3 napig volt szabadságon, mégsem egyszerű kiszámolni, hogy milyen összegű távolléti díjra jogosult: meg kell határozni az esedékesség időpontját és kalkulálni kell bizonyos bérpótlékokkal is. Cikkünkben az 1 napra és 1 órára járó havibér, valamint a bérpótlék alapjának meghatározásáról is szó lesz.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi vállalkozás napi nyitvatartási ideje 14 óra, és hétvégén is üzemel. Az alkalmazottak napi 8 órára vannak bejelentve, és foglalkoztat alkalmi munkavállalókat is. Az órabért úgy állapítja meg, hogy a minimálbér garantált óradíja az alap és erre átlagosan 20 százalék pótlékot ad óránként. Minden ledolgozott órára megfizeti az emelt órabért és a munkaszerződésbe beleírja, hogy az emelt díj magában foglalja a pótlékokat is, délutánra és hétvégére egyaránt, függetlenül a beosztástól, ezt mindig a ledolgozott órára kapja meg a munkavállaló. a heti legalább 1 nap szabadnapot mindig biztosítja. Kiszámolta, hogy ez a 20 százalék tényleg takarja átlagosan a műszakpótlékot és a hétvége után járó pótlékot. Kérdésem, hogy megfelel-e így a jogszabálynak, vagy kötelező számfejteni külön a pótlékokat az alkalmazottnak és az alkalmai munkavállalónak is? Ha kereskedelmi végzettsége nincs a munkavállalónak, de gyakorlata van, akkor, ha a betöltendő munkakőr garantált bérre kötelezett, tehát kellene a szakképesítés, akkor a garantált bért, vagy az alap minimálbért kell kötelelzően fizetni neki?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy a távolléti díj számítása során a megelőző 6 hónapban kifizetett pótlékok esetén csak a "teljes" hónapban kifizetett pótlékot lehet figyelembe venni, vagy a töredék hónapot is? Konkrétan munkavállaló belépett 2017.07.21., szabadságra ment 2017.09.08-án. A szeptemberi távolléti díj számítása során figyelembe vehetem a 07.21 és 08.31. között kifizetett pótlékokat, vagy csak az augusztus hónapra járót?
Tegnap nyújtotta be a gazdasági tárca az adózás rendjét meghatározó törvényjavaslatot. Ha a parlament megszavazza, új korszak kezdődhet jövőre az adózásban, ahol az adóhivatal számos, Európában is példaértékű szolgáltatással segíti az adózókat. Így egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát lesz az adózás.
Tisztelt Szakértő! Pótlékátalány munkaszerződésben történő pontos meghatározásában szeretném a segítségét kérni. A cég teherautósofőröket alkalmaz, a szerződésben, amit a dolgozók aláírnak az alábbi szerepel: „…….gépkocsivezető munkakörben (FEOR'08: 8417) alkalmazza és alapbérként részére bruttó 161 000 Ft havibért fizet. Munkavállaló alapbére: 130 000 Ft + 31 000 Ft pótlékátalányból tevődik össze. A pótlékátalány magába foglalja a műszakpótlékot, az éjszakai, valamint a vasárnapi pótlékot.” A teherautósofőröknek nem kell megadni a garantált bérminimumot, ezért az alapbér megfelel a törvényi előírásnak, de a pótlékátalány ily módon való feltüntetése szabályos? Meg kell-e határozni, hogy pontosan melyik pótlékra mennyi pótlékátalányt számolunk? Köszönettel: Viktória
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték