Cégünknél az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog az egyik munkanapon, ezért ezt a munkanapot egy szombati napon szeretnénk ledolgoztatni. A kérdésem, hogy a munkáltató ezt egyoldalúan megteheti-e, ilyen esetben a szombati munkanapra kell-e a hétvégi pótlékot fizetni, illetve mennyivel hamarabb szükséges a munkavállalókat tájékoztatni erről? Válaszukat nagyon köszönöm-
Tisztelt Szakértő! Munkaidőkeretben, gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló szombati munkavégzése esetén kell valamilyen bérpótlékot fizetni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem és kérem a válaszukat. 1. Sporttevékenységet végző kft.-ben alkalmazott sportolók alkalmazhatják-e az ekho szabályai szerinti adózást? 2. A sportolók munkaidő-beosztás és munkaideje nem szabványos. Részükre milyen módon lehet alkalmazni a munka törvénykönyve 145. §-a szerinti pótlékátalányt? Milyen dokumentáció, illetve elszámolás szükséges a helyes alkalmazás érdekében? A munkaszerződésben elég-e rögzíteni, hogy a munkabér tartalmazza a pótlékokat. Nevesíteni szükséges-e az e rendszerben elszámolni kívánt pótlékokat? Milyen munkaidő-nyilvántartást kell ez esetben vezetni? Tisztelettel várom válaszukat!
Vállalkozásunk nagy üzemi gépek szállításával, mozgatásával foglalkozik. A megbízatás augusztus 19-22-éig tart, a dolgozók vállalták, hogy augusztus 20-án dolgoznak. Milyen jogcímen dolgozhatnak és mennyi bér kell részükre kifizetni?
Módosulnának a bírságszabályok és új szolgáltatásokat nyújtana a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló új törvény nyilvánosságra hozott tervezete szerint. Megszűnne az adószám-felfüggesztés, bevezetnék a feltételes adóbírságot. A tervezet még bő két hétig véleményezhető.
Cégünk termelő vállalat, és második műszak bevezetését tervezi bizonyos szervezeti egységeknél. A kérdéseim ezzel kapcsolatban a következők: 1. Kell-e munkaszerződést módosítani emiatt az érintett dolgozóknál? A munkaszerződés jelenleg azt tartalmazza, hogy a munkaidő heti 40 óra, a munkaidőbeosztást az ügyvezető állapítja meg. Ezek közül egyik sem változik meg. Munkaidőkeretet nem alkalmazunk. 2. Az Mt. szerint 18:00 és 22:00 között 30 százalékos műszakpótlék jár. Ettől a dolgozó javára el lehet térni, tehát lehet magasabb pótlékot biztosítani? 3. Milyen egyéb munkajogi szempontokra kell figyelnünk a második műszak bevezetéséhez? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy a közeljövőben nyíló, folyamatosan (megszakítás nélkül, éjjel-nappal, szombat, vasárnap, ünnepnapon)üzemelő bisztró napi 12-12 órás munkaviszonyban, 2 naponkénti váltásban a dolgozóknak a bruttó béren felül milyen pótlékokat kell még elszámolni a munkavállalók részére? Gondolunk itt műszakpótlék, illetve éjszakai pótlékra. Milyen esetben, mi jár? 06-18 óra között, illetve 18-06 óra között? Jelenleg 4 fő alkalmazottat foglalkoztatnánk. Ha a kft. tagjai is munkaviszonyban dolgoznak, főleg ünnepnapokon akkor rájuk is ugyanaz vonatkozik, mint a dolgozókra? Vagy még valamilyen pótlékot nekik is kell adni? Hogyan lehet kiadni az alkalmazottaknak a szabadságot? Ebben az esetben szombat-vasárnapra is lehet adni? Mire kell még a fenti esetben figyelni? Segítségét előre is megköszönöm. Tisztelettel: Andrea
Nyitva lehet-e pünkösdkor az élelmiszerbolt, a dohánybolt vagy a fagyis, és dolgozhatnak-e az alkalmazottak? Ha igen, milyen pótlék ellenében? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A kérdés ugyan már lerágott csont ugyan, de.... adott egy élelmiszerbolt, amit egy kft. üzemeltet, Illetve adott egy trafik, mellette egy fagyizó amit egyéni vállalkozó üzemeltet. A kérdés az lenne, hogy pünkösd vasárnap, illetve hétfőn nyitva lehet-e akár az élelmiszerbolt, akár a fagyizó, akár a trafik, és dolgozhatnak-e az alkalmazottak, ha igen, milyen pótlékkal? Köszönöm gyors válaszát. Üdvözlettel Cséva
Tisztelt Szakértő! Ha portást, telepőrt foglalkoztatunk készenléti jellegű munkakörben, milyen pótlékokat kell számolnunk? Napi munkaideje 24 óra, 48 óra pihenő. Ha vasárnap dolgozik, kell-e vasárnapi pótlékot fizetni, illetve éjszakai munkavégzésre (22-06) 15 százalék pótlékot?
Kérdésem, hogy van-e időkorlátja a havi munkaidőkeretben (havi 168 óra) foglalkoztatott munkavállalónak? További kérdésem, hogy a havi időkereten belül kell-e jelenléti ívvel igazolni, hogy mikor dolgozta le az időkeret szerinti órákat? Továbbá a túlórapótlékot hogyan kell ebben az esetben kezelni? Várom segitő válaszukat, tisztelettel.
Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Egy benzinkúton a dolgozók 12 órás műszakban dolgoznak. A munkaidő 06–18 és 18–06 óráig tart. Erre a dolgozók müszakpótlékot kapnak és a többi szükséges pótlékot is. Olvastam a csúsztatott napról, amikor a megkezdett munkanap átcsúszik a következőre és a megkezdett munkanap alapján történik a bér számfejtése, tehát ha például a műszak este 6 órakor kezdődik és a következő nap például fizetett ünnep lenne, akkor arra nem kapnak pótlékot, mert csúsztatott munkanap figyelembevételével a kezdeti nap számít. Mi eddig úgy számfejtettünk, hogy éjféltől számítottuk a pótlékokat, tehát ha egy műszakban volt sima munkanap és fizetett ünnep, akkor megosztottuk, 6 órára kapott 100 százalék pótlékot a fizetett ünnepre. Ez helyes-e vagy a csúsztatott munkanap kötelező-e ebben a munkabeosztásban? Várom válaszukat.
Vállalkozás a dolgozóit kéthavi időkeret figyelembevételével foglalkoztatja. Két napig 12 órában dolgoznak, majd két nap szünet (a szabadnapok a törvény szerint vannak megállapítva). A cég ügyvédje által írt munkaszerződésben az szerepel, hogy az esetleges pótlékokat a munkabér tartalmazza [145. § (1)]. Kérdés, hogy ebben az esetben kell-e vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozók részére? A kéthavi munkaidőkeret számításánál a szabadságokat, illetve a fizetett ünnepnapokat 12 vagy 8 órával kell számítani? Előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdés merült fel: a munkáltató szeretné bevezetni az alapbért + magasabb összegű pótlékátalányt (ez kiváltaná a kötelezően esetlegesen fizetendő pótlékokat). Távolléti díj esetén az Mt. 148. § írja elő, hogy a megelőző hat hónapra kifizetett alapbér és pótlék(átalány) alapján kell kifizetni a távolléti díjat. Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a szabadság idejére is alapbér és pótlékátalány kerül kifizetésre, mint a ledolgozott munkanapokra. De a törvényből nem egyértelmű – mivel figyelembe veszi a megelőző hat havi pótlékokat és az alapján számolja a szabadságos napokra a távolléti díjat –, hogy akkor gyakorlatilag a szabadság ideje alatt több bért kap a munkavállaló, mint a fix havi bére, mivel így duplán kerül a pótlékátalány kiszámolásra? Megkapja a havi alapbért + a fix pótlékátalány a hónap minden munkanapjára + a szabadságos napokra számol még pótlékátalányt a távolléti díjra vonatkozó szabályok alapján? Vagy mi értelmezzük rosszul a törvényt, és szabadság idején nem jár több bér csak az alapbér és a fix pótlékátalány, de csak egyszer számolva a pótlékátalányt szabadságos napok esetében is?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték