A kettős adóztatás elkerüléséről szóló előírásokat is figyelembe véve milyen szempontokra kell ügyelnie a munkáltatónak, ha a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló az EU egy másik tagállamában látja el feladatát? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A nyári szabadságolás nagyon fontos része a családok mindennapi életének. Fontos tehát tudnunk, hogy pontosan mire van lehetőségünk és mire nincsen, de azt is érdemes tudni, hogy mikor függünk a munkáltató jóindulatától. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük.
A legfrissebb statisztikák szerint naponta átlagosan 68 ezer magyar dolgozó van táppénzen. A mentális betegségek, valamint a daganatos megbetegedések okozzák a legnagyobb foglalkoztatási hátrányokat, ami komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat jelent – írja az economx.hu.
Az éves szabadságok kiadását a vállalkozásoknak előzetesen meg kell tervezniük, melynek során munkáltatóként számos gyakorlati és jogi szempontot kell figyelembe venni. Nézzük a legfontosabb szempontokat!
A családi adókedvezménynek köszönhetően a gyerekes munkavállalók keresetének adóterhelése rendkívül alacsony Magyarországon, alig nagyobb, mint Üzbegisztánban vagy Kirgizisztánban. Cserébe a kézhez kapott kereseteket magas kulccsal adóztatja a kormány a fogyasztáson keresztül. Ráadásul a magyar keresetek a szűkebb régiót nézve inkább alacsonynak számítanak – írja a hvg.hu.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) revideálta a 2019 januárja és 2025 februárja közötti időszakra közzétett kereseti adatait. A revízió hatására a korábban közzétett adatok nem változtak jelentősen. A nemzetgazdasági szintű teljes munkaidős bruttó átlagkereset értéke például 2024 egészére lényegében változatlan maradt, a 2019. évi adat pedig 1 százalékkal módosult. Ezen túlmenően – igazodva a felhasználói igényekhez – bővül az elérhető adatok köre és egyszerűsödik az adatpublikáció – írja honlapján a KSH.
Visszaesés látható a dolgozó fiataloknál: a munkahelyüket csak 51 százalékuk tartotta kellően stabilnak 2025. első negyedévében, ami csökkenést jelent az előző év utolsó negyedéhez képest, és elmarad a K&H ifjúsági index hosszú távú átlagától. Emellett a megbecsültség terén is bőven van tér a fejlődésre, ahogy a karrierkilátások szempontjából is javulhatna a helyzet – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
Megteheti-e a munkáltató, hogy 35 év alatti munkavállalói közül nem mindenkinek, csak egy szűk körnek ad lakhatási támogatást? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd, az Adózóna szakértője válaszolt.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték