A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56 240 forint.
Budapest, 2024. január 24.
A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a szakképzésben olyan bérfejlesztést kell megvalósítani, amely a szakképző intézménynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti oktatója (a továbbiakban: oktató) tekintetében biztosítja a szakképzési béreknek a gazdaság azonos ágazataiban alkalmazott átlagkeresethez, továbbá a köznevelés rendszerében bevezetésre került illetményekhez való igazítását, továbbá a mindenkori pedagógus-béremeléss...
Az Országgyűlés a következetesen és hatékonyan működő magas szintű munkaügyi védelem érdekében az akkumulátorgyártó vegyi üzemekkel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására a következő törvényt alkotja:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 87/A. §-át megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
"IX. Fejezet
AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÓ VEGYI ÜZEMRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK"
A munkavédelemről szól...
Az Országgyűlés 2023. év végén a foglalkoztatás területét érintő jelentős jogszabály-módosításokat fogadott el. Változtatott a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a foglalkozás-egészségügy szabályain, illetve a tűzvédelem területén is új jogszabály született. Ezen változások több tucat jogszabályban öltöttek formát, így egységes áttekintésük nem egyszerű. Ebben kívánunk a vállalkozások számára segítséget nyújtani. Végül az utóbbi időben született és a foglalkoztatás területét érintő bírósági döntéseket is röviden ismertetjük.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihird...
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Magyarország Kormányának vállalása értelmében a pedagógusok átlagbérének 2024-ben ...
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ér...
A Kormány
1. áttekintette a 2016-2022-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikájának megvalósulását;
2. megtárgyalta és jóváhagyta a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a 2024-2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikáját;
3. a munkavédelemre vonatkozó állami feladat ellátásának keretében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Kormány honlapján tegye közzé a jóváhagyott dokumentumot;
Felelős: n...
Számos jogszabályban és eltérő hatályba lépéssel jelentek meg a 2024-re vonatkozó munkajogi változások, amelyek közül a legfontosabbakat az Andersen Magyarország összegezte cikkében.
Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, esetleges jogszabályváltozások, melyekre 2024-ben figyelni kell. Ilyenekből pedig akad bőven.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában - a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján - szükséges közzétenni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítására alapvetően a jogalkalmazás segítése ...
A gyermekes munkavállalók esetében a munka és a családi élet közötti összhang elősegítése érdekében úgy módosul a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni azzal, hogy ekkor is érvényesül az az általános szabály, mely értelmében a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb ...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték