ba) a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
bb) a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározot..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/7731. számú törvényjavaslat indokolással - a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról

    T/7731. számú törvényjavaslat indokolással - a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kormányhivatal)
    "b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben
    ba) a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
    bb) a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározot...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/7731. számú törvényjavaslat indokolással - a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról
    2024. évi XXV. törvény a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról
    1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
    1. §
    (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kormányhivatal)
    "b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben
    ba) a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
    bb) a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,
    bc) a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,
    bd) a regisztrációs díj fizetésére kötelezett kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,"
    (kezeli.)
    (2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A kormányhivatal)
    "f) a kölcsönbeadók, illetve a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételével összefüggésben az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat"
    (kezeli.)
    2. §
    A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
    a) 25. § (6) bekezdésében az "alkalmi" szövegrész helyébe az "egyszerűsített" szöveg,
    b) 28. § (1) bekezdés g) pontjában az "alkalmi" szövegrész helyébe az "egyszerűsített" szöveg,
    c) 29. § (1) bekezdés d) pontjában az "alkalmi" szövegrész helyébe az "egyszerűsített" szöveg,
    d) 30. § (7) bekezdés b) pontjában az "alkalmi" szövegrész helyébe az "egyszerűsített" szöveg,
    e) 36/A. § (1) bekezdésében az "az alkalmi" szövegrész helyébe az "az egyszerűsített" szöveg,
    f) 54. § (14a) bekezdés b) pontjában az "alkalmi" szövegrész helyébe az "egyszerűsített" szöveg,
    g) 58. § (5) bekezdés d) pontjában az "az alkalmi" szövegrész helyébe az "az egyszerűsített" szöveg,
    h) 58. § (5) bekezdés n) pontjában az "alkalmi foglalkoztatásnak" szövegrész helyébe az "egyszerűsített foglalkoztatásnak" szöveg
    lép.
    2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    3. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő 26/A. §-sal egészül ki:
    "26/A. §
    (1) A költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató irányítója a 4. § (2) bekezdés e) pontjára figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9/B. §-a szerinti felügyeleti jogkörének gyakorlása érdekében az Áht. 9. § j) pontja szerinti személyes adatokat az irányítási jogkör gyakorlásához szükséges mértékben az EESZT működtetőjétől is igényelheti, ha igazolja, hogy az adatigénylésre vonatkozó irányítási jogkörhöz kapcsolódó intézkedés másként nem gyakorolható vagy ennek hiányában az intézkedése eredménytelen lenne.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az irányító szerv az intézkedése meghozatalát követő három hónapig, de legfeljebb az igénylést követő egy évig kezeli."
    4. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény "Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére vagy adatkérésére" alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
    "27/A. §
    (1) Ha betegség vagy annak gyanúja miatt az óvodai foglalkozásról, tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához orvosi igazolás szükséges, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szülő (a továbbiakban: szülő) - tizennegyedik életévet betöltött tanuló esetében a tanuló szülője vagy a tanuló - kérésére az igazolás kiállítására köteles orvos az igazolást az EESZT és a (4) bekezdés szerinti üzemeltető útján soron kívül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmény számára.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus igazolás (a továbbiakban: elektronikus igazolás) a következő adatokat tartalmazza:
    a) a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét,
    b) a beteg születési dátumát,
    c) az igazolt időszak kezdő és befejező dátumát,
    d) a testnevelés órára vonatkozó felmentés időszakát,
    e) az elektronikus igazolás kiállításának időpontját,
    f) az elektronikus igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató azonosító adatait,
    g) az elektronikus igazolást kiállító orvos azonosítóját (pecsétszámát és nevét), kapcsolattartási adatait,
    h) az egészségügyi ellátás EESZT naplósorszámát.
    (3) Az EESZT működtetője biztosítja, hogy az elektronikus igazolást az igazolás kiállítására köteles orvos úgy továbbítsa, hogy a (2) bekezdés c)-h) pontja szerinti adat kizárólag az igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató és a gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény számára váljon megismerhetővé. A gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény biztosítja, hogy a (4) bekezdés szerinti tanulmányi rendszerhez hozzáféréssel rendelkező gyerek, tanuló, szülő az elektronikus igazolást megismerhesse.
    (4) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszer üzemeltetője, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti regisztrációs és tanulmányi alaprendszer üzemeltetője a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatot a gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény beazonosításának céljából, az elektronikus igazolásnak a köznevelési vagy szakképző intézménybe történő továbbításáig kezeli.
    (5) A gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény a (2) bekezdésben foglalt adatokat az adott nevelési év, illetve tanév végéig kezeli.
    (6) Az elektronikus igazolást a távolmaradás hiteles igazolásának kell tekinteni."
    5. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/P. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A 4. § (2) bekezdés p) pontja szerinti célból az egészségügyi szolgáltató az EESZT-n keresztül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmények részére az elektronikus igazolást."
    6. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/P. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveg lép.
    3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    7. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alcíme a következő 20/B. és 20/C. §-sal egészül ki:
    "20/B. §
    (1) A Kormány a rendeletében meghatározott EESZT digitális időpontfoglalásirendszer-szolgáltatás (a továbbiakban: digitális időpontfoglalási rendszer) telefonos elérhetősége érdekében egységes telefonos időpontfoglalási központot biztosít.
    (2) Az egységes telefonos időpontfoglalási központot a Kormány rendeletében kijelölt szerv működteti (a továbbiakban: telefonközpont-működtető).
    (3) Az egységes telefonos időpontfoglalási központ a TAJ-számmal rendelkező biztosított számára lehetővé teszi, hogy - amennyiben a biztosított online elérhetőséggel nem rendelkezik vagy azt nem kívánja használni - a biztosított telefonon keresztül a digitális időpontfoglalási rendszerben közzétett, a számára elérhető járóbeteg-szakellátási időpontot foglalhasson.
    (4) A (3) bekezdés szerinti cél érdekében a telefonközpont-működtető a biztosított vagy képviselője által megadott természetes személyazonosító adatok és TAJ-szám alapján a biztosított számára a digitális időpontfoglalási rendszerben a biztosított által megjelölt - digitális időpontfoglalási rendszert használó - járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatónál járóbeteg-szakellátási időpontot foglal, módosít vagy töröl.
    (5) Az egységes telefonos időpontfoglalási központ igénybevételének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
    20/C. §
    (1) A telefonközpont-működtető a biztosítottat az általa megadott természetes személyazonosító adatai, valamint TAJ-számának az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján történő összevetésével azonosítja. A telefonközpont-működtetőt e feladata ellátása során digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek kell tekinteni.
    (2) A telefonközpont-működtető a 20/B. § (4) bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az időpontfoglalás rögzítésének idejéig kezeli
    a) a biztosított természetes személyazonosító adatait,
    b) a biztosított TAJ-számát,
    c) az időpontfoglalással összefüggő, a biztosított vagy képviselője által szóban közölt egészségügyi adatait,
    d) a (3) bekezdés szerinti beutaló adatait,
    e) a biztosított vagy képviselője által megjelölt időpontfoglalási adatot, ennek keretében a biztosítottat kezelő vagy várhatóan kezelő egészségügyi szolgáltató és szervezeti egysége megnevezését, címét, az ellátás időpontját, várható időtartamát, az ellátás igénybevételének egyéb feltételeit,
    f) a biztosított képviselőjének természetes személyazonosító adatait, ha a beteg képviselője útján jár el.
    (3) A telefonközpont-működtető a 13. § a) pontja szerinti ellátásokra történő időpontfoglalás céljából megismerheti a biztosítottnak az EESZT-ben a 18/A. § (1) bekezdés szerint rögzített beutalóját.
    (4) A telefonközpont-működtető a biztosítottal folytatott telefonos kommunikációt - az ellátás nyomon követése, az ellátás szervezése, az ellátás és az egységes telefonos időpontfoglalási központ minőségének ellenőrzése céljából - visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni köteles.
    (5) A telefonközpont-működtető a (4) bekezdés szerint rögzített adatokat a telefonos kommunikációtól számított egy évig kezeli."
    8. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2a) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
    "b) határozza meg az egységes telefonos időpontfoglalási központ igénybevételének és működtetésének részletes szabályait, valamint jelölje ki a telefonközpont-működtetőt,"
    9. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
    a) 20/A. § (1) bekezdésében a "(családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel)" szövegrész helyébe a "[családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám)]" szöveg,
    b) 20/A. § (7) bekezdésében a "társadalombiztosítási azonosító jelét" szövegrész helyébe a "TAJ-számát" szöveg,
    c) 22. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "utazási költségeihez támogatás" szövegrész helyébe az "utazási költségtérítési támogatás" szöveg,
    d) 29. § (4) bekezdésében a "társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám)" szövegrész helyébe a "TAJ-számot" szöveg,
    e) 29. § (4) bekezdésében a "taj-számát" szövegrészek helyébe a "TAJ-számát" szöveg
    lép.
    4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    10. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/B. § (1) bekezdésében az "e §-ban foglalt eltérésekkel" szövegrész helyébe az "az e §-ban foglalt eltérésekkel" szöveg lép.
    5. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
    11. §
    Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában
    magyar együttműködő szerv:)
    "bd) a közös kapcsolattartási szolgálati hely;"
    12. §
    Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 5. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A NEBEK a személyes adatoknak az (EU) 2023/977 irányelv alapján folytatott információcsere keretében történő továbbításával egyidejűleg megosztja az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző szervével a személyes adatok pontosságának, teljességének, naprakészségének és megbízhatóságának megítéléséhez szükséges, a forrás megbízhatóságára és az információ bizonyosságára vonatkozó információkat.
    (4) A NEBEK a forrás megbízhatóságára vonatkozó információ (3) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
    a) megbízható forrás,
    b) a forrás megbízhatósága nem állapítható meg.
    (5) A NEBEK az információ bizonyosságára vonatkozó információ (3) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
    a) bizonyos információ,
    b) az információ bizonyossága nem állapítható meg.
    (6) Ha a továbbított személyes adatok utóbb pontatlannak, hiányosnak vagy már nem naprakésznek bizonyulnak, azokat a NEBEK az adattovábbítás címzettjének értesítése mellett törli, kiegészíti, helyesbíti, vagy - amennyiben a pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész adatokra az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontja vagy bűnüldöző szerve részére történő információ átadás érdekében szükség van - azok kezelését az adatok (8) bekezdés szerinti törléséig korlátozza.
    (7) A NEBEK az Európai Unió tagállamával folytatott információcsere céljából ügyviteli rendszert tart fenn és működtet.
    (8) A NEBEK a (7) bekezdés szerinti ügyviteli rendszerben tárolt adatokat az információcsere lezárását követő 6 hónapon belül, majd azt követően 12 havonta felülvizsgálja, és gondoskodik a feladatellátásához szükségtelen személyes adatok törléséről.
    (9) A NEBEK minden év március 1. napjáig megküldi az Európai Bizottság részére az előző naptári évre vonatkozó, alábbi statisztikai adatokat:
    a) a NEBEK és a magyar bűnüldöző szervek által a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ne. tv.) 16/A. § (1) bekezdése szerint benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresések száma;
    b) a NEBEK-hez és a magyar bűnüldöző szervekhez beérkezett, a Ne. tv. 16/B. § (1) bekezdése szerinti információátadásra vonatkozó megkeresések száma;
    c) a b) pont szerinti megkeresések közül a megválaszolt információátadásra vonatkozó megkeresések száma
    ca) sürgős vagy nem sürgős, és
    cb) megkereső tagállamok
    szerinti bontásban;
    d) a b) pont szerinti megkeresések közül a Ne. tv. 16/B. § (10) vagy (11) bekezdés szerint elutasított, információátadásra vonatkozó megkeresések száma
    da) megkereső tagállamok, és
    db) elutasítási okok
    szerinti bontásban; és
    e) a b) pont szerinti megkeresések közül azoknak a megkereséseknek a száma, amelyek teljesítése során a Ne. tv. 16/B. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott határidőktől a Ne. tv. 16/B. § (5) bekezdése szerint eltértek, az érintett megkereséseket benyújtó tagállamok szerinti bontásban."
    13. §
    Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény III. Fejezete a következő 17. §-sal egészül ki:
    "17. §
    A NEBEK a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról szóló 2024. évi XXV. törvénnyel megállapított 5. § (9) bekezdése szerinti kötelezettségének első alkalommal 2026. március 1-jén tesz eleget."
    14. §
    Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "19. §
    Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    15. §
    Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény "Az Európai Unió jogának való megfelelés" alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:
    "23. §
    Ez a törvény a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    6. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
    16. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 2. §-a a következő 3a-3c. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "3a. az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontja: az Európai Unió valamely másik tagállamának az (EU) 2023/977 irányelv 14. cikke alapján kijelölt szerve;
    3b. kijelölt magyar bűnüldöző szerv: a bűncselekmények megelőzéséért és a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter által kijelölt, az Európai Unió valamely más tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjával folytatott információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv;
    3c. az Európai Unió tagállamának kijelölt bűnüldöző szerve: az Európai Unió valamely másik tagállamának az (EU) 2023/977 irányelv 4. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti jegyzékben szereplő bűnüldöző szerve;"
    17. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A NEBEK a 16/A-16/C. §-ban és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben meghatározottak szerint a megkeresést és az információ átadását közvetlenül is teljesítheti."
    18. §
    (1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere során minden olyan személyes adatot továbbíthat az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy bűnüldöző szervének, amelyet bűnüldözési feladatai ellátásához kezel, vagy amelyet e célból átvehet."
    (2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 11/A. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha a továbbított személyes adatok utóbb pontatlannak, hiányosnak vagy már nem naprakésznek bizonyulnak, azokat a magyar bűnüldöző szerv az adattovábbítás címzettjének értesítése mellett törli, helyesbíti, vagy - amennyiben a pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész adatokra az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontja vagy bűnüldöző szerve részére történő információ átadás érdekében szükség van - azok kezelését az adatok Rtv. szerinti törléséig korlátozza.
    (1b) A magyar bűnüldöző szerv a személyes adatok továbbításával egyidejűleg közli az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző szervével az adatok pontosságának, teljességének, naprakészségének és megbízhatóságának a megítéléséhez szükséges, a forrás megbízhatóságára és az információ bizonyosságára vonatkozó információkat.
    (1c) A magyar bűnüldöző szerv a forrás megbízhatóságára vonatkozó információ (1b) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
    a) megbízható forrás,
    b) a forrás megbízhatósága nem állapítható meg.
    (1d) A magyar bűnüldöző szerv az információ bizonyosságára vonatkozó információ (1b) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
    a) bizonyos információ,
    b) az információ bizonyossága nem állapítható meg."
    19. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/A-16/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "16/A. §
    (1) A bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az (5) bekezdés szerinti tartalommal előterjesztett megkereséssel
    a) a NEBEK és a kijelölt magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjától, vagy
    b) a NEBEK és a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervétől
    információ átadását kérheti.
    (2) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, a kijelölt magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti megkereséssel egyidejűleg, a megkeresés másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja a NEBEK-et.
    (3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkereséssel egyidejűleg a megkeresés másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja
    a) a NEBEK az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját;
    b) a magyar bűnüldöző szerv a NEBEK-et és az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját.
    (4) A (2) és (3) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha az
    a) valamely folyamatban lévő eljárás érdekeit, vagy
    b) valamely terrorizmussal kapcsolatos, veszély- vagy válsághelyzet kezelését nem igénylő ügy érdekeit, vagy
    c) valamely személy biztonságát veszélyeztetné.
    (5) Az információátadásra vonatkozó megkeresés legalább az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:
    a) a kért információ;
    b) a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölése;
    c) a megkeresés célja, beleértve adott esetben azoknak a körülményeknek a leírását, amelyek között a bűncselekményt elkövették, annak időpontját, helyét és azon személy bűncselekményben való részvételének jellegét, akivel kapcsolatban az információt kérik;
    d) az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kért információ a megkeresett tagállamban található;
    e) a megkeresés célja és azon, bármely természetes vagy jogi személy vagy szervezet között fennálló kapcsolat leírása, akire vagy amelyre az információ vonatkozik;
    f) sürgősség esetén a megkeresés sürgősségének ténye és annak indokolása; és
    g) a megkeresésben foglalt információknak a megkeresés céljától eltérő célokra történő felhasználására vonatkozó korlátozások.
    (6) Az információátadásra vonatkozó megkeresés sürgősnek minősül, ha a) a kért információ
    aa) valamely tagállam közbiztonságát közvetlenül és súlyosan fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges;
    ab) valamely személy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély megelőzése érdekében szükséges; vagy
    ac) olyan döntés meghozatalához szükséges, amely magában foglalhatja szabadságelvonással járó korlátozó intézkedések alkalmazását; vagy
    b) a sürgős információátadás elmulasztása esetén fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy az információ elveszíti relevanciáját, és az információ bűncselekmények megelőzése vagy felderítése szempontjából fontos.
    (7) Az információátadásra vonatkozó megkeresés az (5) bekezdés g) pontja szerinti korlátozások tekintetében a következő kategóriák valamelyikét tartalmazza:
    a) az információ felhasználása engedélyezett;
    b) az információ felhasználása az információ szolgáltatójának említése nélkül engedélyezett,
    c) az információ az információ szolgáltatójának felhatalmazásával használható fel,
    d) az információ felhasználása nem engedélyezett.
    (8) Az információátadásra vonatkozó megkeresést angol nyelven kell előterjeszteni.
    16/B. §
    (1) A bűncselekmények megelőzésének vagy felderítésének elősegítése érdekében benyújtott megkeresésre
    a) a NEBEK és a kijelölt magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának, vagy
    b) a NEBEK és a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információt ad.
    (2) Az információátadásra vonatkozó megkeresést annak kézhezvételétől számított hét napon belül kell teljesíteni.
    (3) Ha a megkeresés sürgős és a kért információ a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban megtalálható, a megkeresést a kézhezvételétől számított nyolc órán belül teljesíteni kell.
    (4) Ha a megkeresés sürgős és a kért információ a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban nem található meg, de valamely más szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől kényszerítő intézkedések megtétele nélkül átvehető, a megkeresést a kézhezvételétől számított 3 napon belül teljesíteni kell.
    (5) Ha a megkeresés teljesítéséhez igazságügyi hatósági engedély szükséges, a megkeresés teljesítését a NEBEK, vagy a magyar bűnüldöző szerv a (2)-(4) bekezdéstől eltérően az engedély beszerzéséhez szükséges ideig elhalasztja.
    (6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a NEBEK, vagy a magyar bűnüldöző szerv
    a) haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját vagy bűnüldöző szervét a várható késedelem tényéről, annak okairól és várható hosszáról;
    b) folyamatosan tájékoztatja az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját vagy bűnüldöző szervét az engedély megszerzésének állásáról; és
    c) az engedély megszerzését követően haladéktalanul teljesíti a megkeresést.
    (7) A (9) bekezdés kivételével, a NEBEK az Európai Unió tagállama kijelölt bűnüldöző szerve (1) bekezdés a) pontja szerinti megkeresésének teljesítésével egyidejűleg a megkeresésre adott válasz másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját.
    (8) A (9) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkeresés teljesítésével egyidejűleg a megkeresésre adott válasz másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja
    a) a NEBEK az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját;
    b) a magyar bűnüldöző szerv a NEBEK-et és az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját.
    (9) A (2) és (3) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha az a 16/A. § (4) bekezdésében foglalt egy vagy több érdeket veszélyeztetné.
    (10) Az információ átadása iránti megkeresés teljesítését a (14) bekezdés szerinti egyeztetés eredménytelensége esetén meg kell tagadni, ha
    a) a megkeresés
    aa) nem felel meg a 16/A. § (5) bekezdésében előírt minimális tartalmi követelményeknek, vagy
    ab) a magyar törvény szerint nem bűncselekménynek minősülő cselekménnyel kapcsolatos,
    b) a teljesítés
    ba) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
    bb) folyamatban lévő büntetőeljárást vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve a természetes személyek biztonságát veszélyezteti, vagy
    bc) indokolatlanul sértené valamely jogi személy fontos védett érdekét,
    c) a kért információ
    ca) nem áll rendelkezésre,
    cb) jelentősége nyilvánvalóan nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,
    cc) az érintettek kategóriái szerint van besorolva és az a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet[a továbbiakban: (EU) 2016/794 rendelet] II. mellékletének B. szakaszában felsorolt személyesadat-kategóriákon kívül eső személyes adatnak minősül, vagy
    cd) pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész, és nem adható át az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésével összhangban, vagy
    ce) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és e hozzájárulás hiányzik, vagy
    d) a megkeresés teljesítéséhez a magyar jogszabályok szerint bírói engedély vagy az ügyészség engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges és annak megadását elutasították.
    (11) Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információ átadására vonatkozó megkeresése a magyar törvény szerint egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozik, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ átadását.
    (12) Az információ átadása iránti megkeresés teljesítése csak azon információk tekintetében tagadható meg, amelyre a (10) vagy a (11) bekezdésben meghatározott okok vonatkoznak.
    (13) Az információ átadása iránti megkeresés teljesítésének megtagadásáról és annak a (10) vagy a (11) bekezdés szerinti okáról a NEBEK, vagy a magyar bűnüldöző szerv a (2)-(4) bekezdés szerinti határidőn belül tájékoztatja az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját, vagy bűnüldöző szervét.
    (14) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés megtagadásának lenne helye, a NEBEK, vagy a magyar bűnüldöző szerv pontosítás kérésével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző szervével. A (2)-(4) bekezdésben foglalt határidőbe nem számít bele a pontosítás iránti kérésnek az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontja vagy bűnüldöző szerve általi kézhezvételének időpontjától a kért pontosítás rendelkezésre bocsátásának időpontjáig eltelt idő.
    (15) Az információátadásra vonatkozó megkeresés teljesítése, a megkeresés teljesítésének megtagadása, a pontosítás kérése és rendelkezésre bocsátása, továbbá a NEBEK-hez vagy a magyar bűnüldöző szervhez benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatos bármely egyéb kommunikáció során azt a nyelvet kell használni, amelyen az említett megkeresést előterjesztették.
    16/C. §
    (1) Ha a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat bűncselekmény megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, a 16/B. § (1) bekezdése szerinti megkeresés nélkül is tájékoztatást ad.
    (2) Ha a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 1. számú melléklete szerinti bűncselekmények valamelyike megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, erről a 16/B. § (1) bekezdése szerinti megkeresés nélkül is tájékoztatást ad.
    (3) A (2) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség az annak alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén sem áll fenn, ha az információ, tény vagy adat átadása - erre irányuló megkeresés esetén - a 16/B. § (10) bekezdés b) pontja, c) pont ce) alpontja, vagy d) pontja alapján nem lenne teljesíthető.
    (4) A NEBEK az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének az (1) vagy (2) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatással egyidejűleg a tájékoztatás másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját.
    (5) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével a magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés alapján
    a) az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének nyújtott tájékoztatással egyidejűleg a tájékoztatás másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja a NEBEK-et és az Európai Unió ugyanazon tagállama egyedüli kapcsolattartó pontját,
    b) az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának nyújtott tájékoztatással egyidejűleg a tájékoztatás másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja a NEBEK-et.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha az a 16/A. § (4) bekezdésében foglalt egy vagy több érdeket veszélyeztetné.
    (7) Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti tájékoztatást angol nyelven kell nyújtani."
    20. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "16/E. §
    Ha a 16/A. § szerinti információ átadására vonatkozó megkeresés vagy a 16/B. § vagy 16/C. § alapján átadott információ az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikk (2) bekezdésében és I. mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információ átadására vonatkozó megkeresés vagy az átadott információ másolatát minden esetben megküldi a rendőrségnek az EUROPOL-lal való együttműködésért felelős szervezeti egységének is."
    21. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "52. §
    (1) E törvény - az a)-d) pont tekintetében az EUtv.-nyel együtt -
    a) a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatának;
    b) 4. § (1) bekezdése, 11/A. §-a, 16/A-16/F. §-a a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
    c) 16/G. §-a és 16/H. §-a a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai között, a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló, 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak;
    d) az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről szóló, 1996. április 22-i 96/277/IB tanácsi együttes fellépésének;
    e) az EUROPOL részéről a tagállamok által felállított közös nyomozó csoportoknak nyújtandó segítségről szóló, 2000. november 30-i tanácsi ajánlásának
    való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény
    a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39-41. cikkeinek, továbbá 46-47. cikkeinek;
    b) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én elfogadott Egyezményének 6-7. cikkeinek, továbbá 12-14. cikkeinek;
    c) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;
    d) a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, 1997. december 18-án elfogadott Egyezménynek (Nápoly II Egyezmény);
    e) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;
    f) 2. § 9. és 10. pontja, 8. § l) pontja, valamint 42/A-42/D. §-a az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozatnak;
    g) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
    a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    22. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
    a) 11/A. § (2) bekezdésében a "tagállamának bűnüldöző" szövegrész helyébe a "tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző" szöveg,
    b) 16/F. § (2) bekezdésében az "az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon" szövegrész helyébe az "a 16/A. § (5) bekezdésében meghatározott tartalommal" szöveg
    lép.
    23. §
    Hatályát veszti a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
    a) 1. melléklete,
    b) 2. melléklete.
    7. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
    24. §
    A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról a kiadásuk alapjául szolgáló, az 5. §-ban és az 5/A. §-ban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, az e törvény szerinti létesítmény-, és rendezvényvédelmi ellenőrzési, valamint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a rendezvény-, illetve létesítménybiztosítási szolgáltatás nyújtását igazoló tanúsítványokról és az annak kiadása alapjául szolgáló feltételek igazolásához szükséges adatokról, a működési engedély és a tanúsítvány visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról - a működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából - nyilvántartást vezet."
    8. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról 2006. évi XCVII. törvény módosítása
    25. §
    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 14/A. § (1) bekezdésében az "az (1c)-(2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel" szövegrész helyébe az "az (1c)-(2a) bekezdése szerinti kivételekkel" szöveg lép.
    9. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
    26. §
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A 23. § (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokba nem tartozó esetekben tápszer, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak bejelentési kötelezettsége van
    a) már támogatott hatóanyagú tápszerének, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerének
    aa) névváltozása,
    ab) nyilvántartási szám változása,
    ac) árcsökkentése
    esetén,
    b) abban az esetben, ha támogatott tápszerének, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerének támogatási kategóriáját olyan formában kívánja módosítani, melynek következtében az adott készítmény a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező készítmények közé sorolódik,
    c) abban az esetben, ha a forgalmazóként bejegyzett jogosult személyében változás történik."
    27. §
    Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
    a) 29. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "- tápszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak -" szövegrész,
    b) 29. § (4) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja,
    c) 29. § (4) bekezdés c) és d) pontja.
    10. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
    28. §
    (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha)
    "b) a harmadik országbeli állampolgár - ha idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztrációja a Btátv. 166. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt - a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik."
    (2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli. A törlés tényéről az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja a kérelmezőt."
    29. §
    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerből adatot lekérdezni és az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatot rögzíteni."
    30. §
    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) bekezdésében a "Btátv. 166. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe a "Btátv. 166. §-a" szöveg lép.
    31. §
    Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
    a) 67. § (3) bekezdésében az "elektronikus azonosítását követően" szövegrész,
    b) 93. §-a.
    11. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
    32. §
    Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény "Értesítés" alcíme a következő 91/F. §-sal egészül ki:
    "91/F. §
    A nyilvántartó szerv - az anyakönyvi eseménynek vagy adatváltozásnak az elektronikus anyakönyvben történő átvezetését követően haladéktalanul - értesíti a menekültügyi hatóságot a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy házasságkötéséről, a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséről, valamint a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről. Az értesítés tartalmazza a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét, idejét, a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy születési és házassági nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, állampolgárságát vagy hontalanságát, a megszűnés tényét, időpontját és okát."
    12. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
    33. §
    A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2b) bekezdésében a "ha közfoglalkoztatási" szövegrész helyébe a "ha a közfoglalkoztatási" szöveg lép.
    13. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
    34. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban és azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra váltható ki a sportról szóló törvény szerinti igazolt sportolói jogviszonyban álló versenyző tanuló kérelme alapján a sportszervezet keretei között szervezett edzéslátogatás igazolásával, amennyiben a sporttevékenység időpontja a testnevelés órával azonos időpontra esik."
    35. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
    "(8a) Iskolaváltás esetén az iskola az új iskolának a tanulmányi rendszeren keresztül adja át a gyermek, tanuló tantárgyankénti előrehaladást igazoló adatait és tanítási év közbeni iskolaváltás esetén az évközi érdemjegyeit is."
    36. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
    a) 4. § 32a. pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    b) 5. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az "amely az" szövegrész helyébe az "amely -a fejlesztő nevelés-oktatás kivételével - az" szöveg,
    c) 9. § (5) bekezdésében az "- alapfokú" szövegrész helyébe a "-, továbbá a fejlesztő nevelésoktatás teljesítése alapfokú" szöveg,
    d) 62. § (1) bekezdés c) pontjában a "kiteljesedését, nyilvántartsa" szövegrész helyébe a "kiteljesedését, valamint nyilvántartsa" szöveg,
    e) 77. § (2) bekezdés k) pontjában a "járó átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának" szövegrész helyébe a "járó átszervezéséről, megszüntetéséről, továbbá alapfeladatának" szöveg,
    f) 94. § (4) bekezdés j) pontjában a "rendjét, az" szövegrész helyébe a "rendjét, felhasználásának egyéb kiegészítő szabályait, az" szöveg
    lép.
    37. §
    Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
    a) 31. § (2) bekezdés d) pontja,
    b) 41. § (8) bekezdés c) pontjában az "iskolaváltás esetén az új iskolának," szövegrész.
    14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
    38. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XII. Fejezete a következő 77/A. alcímmel egészül ki:
    "77/A. A szabálysértési eljárás iratainak megismerése
    93/A. §
    A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerheti a szabálysértési eljárás iratait."
    39. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 117. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, amennyiben az elkövető ismeretlen, a bíróság vagy az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe."
    40. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
    "h) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében."
    41. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdés g) pontjában a "céljából." szövegrész helyébe a "céljából, valamint" szöveg lép.
    42. §
    Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
    a) 157. § (1) bekezdés c) pontjában a " , továbbá a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása" szöveg,
    b) 157. § (1) bekezdés f) pontjában a "valamint" szöveg.
    15. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
    43. §
    Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával, illetve a személy- és vagyonőrök számára meghatározott tevékenység ellátásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a rendészeti feladatokat ellátó személy, illetve a személy-és vagyonőr az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti képzésen sajátít el."
    16. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
    44. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 157/C. §-sal egészül ki:
    "157/C. §
    A miniszter által vezetett minisztériumnál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások esetében megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül."
    17. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
    45. §
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
    (Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
    "t) a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felderítése és a cselekmény megszakítása, valamint az elkövetők felelősségre vonása."
    46. §
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
    "(18) A 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból jogosult a bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni."
    47. §
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 3. § (3) bekezdés p) és t) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv eljárása során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az elkövető vagy az Rtv. 29. §-a alapján igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni."
    48. §
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    "9/A. Személyazonosság megállapításának, ellenőrzésének támogatása rendőri intézkedés vagy szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén folytatott eljárás során automatizált összehasonlítás igénybevételével"
    49. §
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a 3. § (3) bekezdés p) és t) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszerrendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép-profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmásból arckép-profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul tájékoztatja."
    18. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
    50. §
    A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény
    a) 116. § (1) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    b) 117. § (1) bekezdésében a "jelentkezőt vagy" szövegrész helyébe a "jelentkezőt, illetve" szöveg,
    c) 118. § (1) bekezdésében a "lefolytatását és" szövegrész helyébe a "lefolytatását, valamint" szöveg,
    d) 119. § (1) bekezdésében az "adatlapoknak, illetve" szövegrész helyébe az "adatlapoknak és" szöveg,
    e) 120. § (1) bekezdésében a "kitölteni, és" szövegrész helyébe a "kitölteni, valamint" szöveg,
    f) 121. § (1) bekezdés d) pontjában az "időpontját és" szövegrész helyébe az "időpontját, valamint" szöveg
    lép.
    19. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása
    51. §
    Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    (Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki)
    "g) a Nemzeti Fejlesztési Központnál kormánytisztviselőként vagy munkavállalóként"
    (foglalkoztatott és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.)
    52. §
    Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény
    a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában a "személyként vagy" szövegrész helyébe a "személyként," szöveg,
    b) 1. § (2) bekezdés f) pontjában a "személyként" szövegrész helyébe a "személyként, vagy" szöveg
    lép.
    20. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
    53. §
    (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)
    "e) a rendőrség."
    (2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)
    "e) a rendőrség."
    (3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)
    "d) a rendőrség."
    (4) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az (1) bekezdés e) pontja, (2) bekezdés e) pontja, valamint (3) bekezdés e) pontja szerinti hozzáférés céljából együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel."
    54. §
    (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt (1) bekezdés szerinti adatokhoz a rendőrség részére a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít."
    (2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A tárhelyszolgáltató az (5) bekezdés szerinti közvetlen hozzáférés céljából együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel."
    55. §
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
    a) 9/E. § (1) bekezdés d) pontjában a "KSH." szövegrész helyébe a "KSH, valamint" szöveg,
    b) 9/E. § (2) bekezdés d) pontjában a "KSH." szövegrész helyébe a "KSH, valamint" szöveg,
    c) 9/E. § (3) bekezdés c) pontjában a "KSH." szövegrész helyébe a "KSH, valamint" szöveg
    lép.
    56. §
    Hatályát veszti a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
    a) 9/E. § (1) bekezdés c) pontjában a "valamint" szövegrész,
    b) 9/E. § (2) bekezdés c) pontjában a "valamint" szövegrész,
    c) 9/E. § (3) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész.
    21. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    57. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
    a) 181. § (2) bekezdésében a "politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "politikai szolgálati jogviszonyára - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem kell alkalmazni" szöveg,
    b) 206. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "kapcsolatos rendelkezéseit - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem kell alkalmazni" szöveg,
    c) 214. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "politikai tanácsadóra - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem kell alkalmazni" szöveg,
    d) 239. § (2) bekezdésében a "miniszter, a" szövegrész helyébe a "miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a" szöveg,
    e) 281. § (4) bekezdés 20. pontjában a "kormánytisztviselő képzésére, továbbképzésére" szövegrész helyébe a "kormányzati igazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személy képzésére és továbbképzésére (ide értve kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által szervezett, a foglalkoztatott által önkéntesen igénybe vehető képzést és továbbképzést is)" szöveg
    lép.
    22. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
    58. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 115. § (2) bekezdés f) pontjában az "oklevél, illetve" szövegrész helyébe az "oklevél, valamint" szöveg lép.
    23. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása
    59. §
    Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 20. § (1) bekezdése.
    24. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
    60. §
    A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A köznevelésért felelős miniszter kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy a külföldi társtárcákkal kötött megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, és ezért mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés a miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen legfeljebb öt tanévre szól.
    (4) A (3) bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni az Nkt. 4. § 21. pontjában az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.
    (5) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy a külföldi társtárcákkal kötött megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet igazolást állít ki arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik."
    61. §
    A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott - az alábbi feladatok ellátásával megbízott - pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére kell elrendelni)
    "e) az a)-d) pontban foglaltakon felül heti egy óra időtartamban
    ea) a gyakornok mentorálását,
    eb) nem gyakorló köznevelési intézményben a pedagógusjelöltek mentorálását."
    62. §
    (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv -ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv - keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg."
    (2) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony részmunkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, akkor az egyébként járó havi illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő)."
    63. §
    A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
    "15. az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt, az indokolással ellátandó jognyilatkozatok körét, a kötelező illetményemelés megállapításának, a tankerületi központon belül más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzésre utasítás idejére és az egyéb juttatás együttes megállapítása esetén az e törvényben meghatározott feltételek alapján járó illetményrész mértékének, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj, eseti és tartós illetménypótlék, kereset-kiegészítés, az egyéb juttatások, jutalom mértékének és megállapításának részletes szabályait,"
    64. §
    A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény
    1. 1. § (7) bekezdésében a "13. alcímben" szövegrész helyébe a "13. és a 14. alcímben" szöveg,
    2. 3. § 21. pontjában a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    3. 19. § (6) bekezdésében a "törvényben meghatározott" szövegrész helyébe a "törvényben és kormányrendeletben meghatározott" szöveg,
    4. 42. § (1) bekezdés j) pontjában a "politikájáról, a" szövegrész helyébe a "politikájáról, továbbá a" szöveg,
    5. 49. § (1) bekezdés d) pontjában a "§-ban meghatározottak" szövegrész helyébe a "§" szöveg,
    6. 66. § (2) bekezdésében a "Köteles továbbá" szövegrész helyébe az "Ezenfelül köteles" szöveg,
    7. 67. § (1) bekezdés 11. pontjában a "pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan" szövegrész helyébe a "pedagógus-továbbképzéseken, valamint folyamatosan" szöveg,
    8. 70. §-ában a "szerint továbbképzésben" szövegrész helyébe a "szerint továbbképzésen" szöveg,
    9. 71. § (1) bekezdés g) pontjában a "képzés, továbbképzés" szövegrész helyébe a "képzés, valamint továbbképzés" szöveg,
    10. 73. § (13) bekezdés c) pontjában az "esetekben köznevelésért" szövegrész helyébe az "esetekben - a megbízás tekintetében a köznevelésért" szöveg,
    11. 80. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "Nevelési-oktatási" szövegrész helyébe a "Köznevelési" szöveg,
    12. 90. § (3) bekezdés b) pontjában a "továbbképzés, foglalkoztatást" szövegrész helyébe a "továbbképzés, valamint foglalkoztatást" szöveg,
    13. 106. § (1) bekezdés f) pontjában a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    14. 106. § (6) bekezdés b) pontjában az "óradíj" szövegrész helyébe az "óradíj, készenléti és ügyeleti díj" szöveg,
    15. 133. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "betekinthet" szövegrész helyébe az "- az eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni" szöveg,
    16. 155. § (1) bekezdés 1. pontjában a "módját," szövegrész helyébe a "módját, valamint az elismerési eljárás alóli mentesítésre vonatkozó igazolás kiállításának részletes szabályait," szöveg,
    17. 4. melléklet II. pontjának 2. alpontjában a "szakképzettségei, szakirányú" szövegrész helyébe a "szakképzettségei, továbbá szakirányú" szöveg
    lép.
    65. §
    Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény
    a) 74. § (3) bekezdésében a "személyre vagy" szövegrész,
    b) 74. § (5) bekezdésében a "munkaügyi" szövegrész,
    c) 74. § (6) bekezdésében a "munkaügyi" szövegrész,
    d) 106. § (6) bekezdés a) pontjában az "és céljuttatás" szövegrész,
    e) 132. § (4) bekezdésében a "pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező" szövegrész,
    f) 165. § a) pontja,
    g) 165. § f) pontja,
    h) 165. § m) és n) pontja.
    25. Az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvény módosítása
    66. §
    Nem lép hatályba az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvény
    a) 1. §-a,
    b) 12. § 13. pontja.
    26. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
    67. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
    a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,
    b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)-i) pontjában foglalt feltételeknek, és
    c) aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig
    ca) aki igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie, és
    cb) aki írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő első belépését követő három hónapon belül."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb hat hónap."
    68. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, továbbá ismételt kiadása iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és - jogszabályban meghatározott esetben és módon - teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket."
    69. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A harmadik országbeli állampolgár - a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtása esetén - a Magyarország területére történő első belépését követő három hónapon belül köteles az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette."
    70. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,)
    "a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is,"
    71. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott, és a Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett nyilvántartásba vételét kéri."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egyösszegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató vonatkozásában a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkástartózkodási engedélyek száma szorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel."
    (3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A regisztrációs díjból és a foglalkoztatási díjból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. A regisztrációs díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyéb bevételét képezi. A foglalkoztatási díj Budapest Főváros Kormányhivatalát és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a kormány rendeletében meghatározott arányban illeti meg."
    72. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 36. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha]
    "d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmelőállítónál vagy filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható."
    73. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "50. §
    (1) A szerb és az ukrán állampolgár Nemzeti Kártyát kaphat, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.
    (2) Nemzeti kártyát kaphat az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a szerb és ukrán állampolgár is, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez."
    74. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
    a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, c) és d) pontjában, valamint f)-i) pontjában meghatározott feltételeket,
    b) a törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni vagy az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet, és
    c) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be."
    75. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 67. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter - a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát - a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szervek véleményét kéri. A rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek véleménye nem köti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállítása során az e törvény szerinti feltételeket nem kell vizsgálni, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételt és azt, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát."
    76. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 71. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A családi együttélés biztosítása céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár, ha a családegyesítő)
    "g) tanulmányi (beleértve az álláskeresést és a vállalkozás indítást is), képzési célú tartózkodási engedéllyel,"
    (rendelkezik.)
    77. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Nemzeti érdek fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 75. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában, valamint az e Fejezetben meghatározott feltételek hiányában is kaphat nemzeti tartózkodási kártyát."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter - a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát - a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szervek állásfoglalását kéri."
    78. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyát az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 85. § (2) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy a 86. § (1) bekezdés b) és c) pontja, illetve a 86. § (2) bekezdése indokolja."
    79. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EU tartózkodási kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat, ha teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket."
    80. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozó mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha
    a) bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett, vagy
    b) az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelettel beillesztett 13a. cikk (1) bekezdése alapján a fuvarozó számára technikailag kivitelezhetetlen az ellenőrzés elvégzése."
    (3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A (2)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani."
    (4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A (4) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozó mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha
    a) bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett, vagy
    b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése alapján a fuvarozó számára technikailag kivitelezhetetlen az ellenőrzés elvégzése."
    81. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "166. §
    (1) Elektronikus ügyintézés céljára az idegenrendészeti hatóság elektronikus információs rendszert üzemeltet (a továbbiakban: idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület).
    (2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztráció
    a) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy
    b) - ha az a) pont szerinti regisztráció nem lehetséges, vagy arra a természetes személy ügyfél nem köteles és azt nem alkalmazza - elektronikus úton, természetes személyazonosító adatok megadásával
    történik.
    (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti regisztráció esetében az ügyfél hiteles azonosítása a hatóság előtti első személyes megjelenéssel történik meg. Az általa addig benyújtott, elektronikusan nem hitelesített dokumentumokat akkor lehet hitelesnek tekinteni, ha
    a) saját maga által készített dokumentumot a személyes megjelenés során a magáénak ismeri el, illetve
    b) az egyéb dokumentumok papír alapú eredetijét a hatóságnak bemutatja."
    82. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 102. alcíme a következő 166/A. §-sal egészül ki:
    "166/A. §
    (1) Az idegenrendészeti hatósággal
    a) az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen regisztrált természetes személy ügyfél -azon eljárási cselekmények esetén, ahol a személyes megjelenés nem kötelező - az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja,
    b) a 168. § (4), (7), (9) és (10) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmet elektronikusan előterjesztő az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja
    a kapcsolatot.
    (2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületet igénybe vevő ügyféllel a hatóság azokban az eljárási cselekményekben, ahol ezt jogszabály nem zárja ki, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül tart kapcsolatot.
    (3) A 166. § (2) bekezdés a) pontja szerint regisztrált ügyfélnek, foglalkoztatónak vagy jogi képviselőnek az idegenrendészeti hatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre küldi meg a küldeményét, azzal, hogy a küldemény másolatát az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre is eljuttatja. A kézbesítés időpontja a korábban megnyitott küldemény átvételének ideje. A küldemény át nem vétele esetén a kézbesítési vélelemre a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre történő kézbesítésre vonatkozó szabály irányadó.
    (4) A 166. § (2) bekezdés b) pontja szerint regisztrált ügyfélnek a hatóság a részére kialakított és fenntartott, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre küldi meg a küldeményét. Ha a rendszer azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
    (5) A 168. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.
    (6) Az idegenrendészeti hatóság - ha törvény alapján a postai kapcsolattartásnak van helye - az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tartja a kapcsolatot. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni."
    83. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen lehet benyújtani."
    84. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 191. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak, ha az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja."
    85. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki:
    "144/A. A vendégbefektetői vízum visszavonása
    224/A. §
    A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem, vagy nem a 16. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve 22. § (7) bekezdésben foglalt határidőben valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetést."
    86. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 146. alcíme a következő 241/A. §-sal egészül ki:
    "241/A. §
    A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 67. § (3) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy a 226. § (1) bekezdés b)-e) pontja indokolja."
    87. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki:
    "150/A. A kulturális ismereti vizsgával összefüggő adatkezelés
    253/A. §
    (1) A társadalmi együttélési feltételeket az erre jogszabályban kijelölt szerv a díjköteles kulturális ismereti vizsga keretében vizsgálja.
    (2) A társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szerv a kulturális ismereti vizsgával összefüggésben a kérelmező alábbi adatait kezeli:
    a) születési családi és utónév, házassági családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve, nem, állampolgárság,
    b) elektronikus elérhetőség, továbbá belföldi levelezési cím az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel való kapcsolattartáshoz,
    c) a kulturális ismereti vizsga eredménye, valamint
    d) a tartós tartózkodás jogcíme.
    (3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szerv a kulturális ismereti vizsga szervezésével összefüggésben, és a kérelmező azonosításának céljából kezeli. Az adatkezelés szükségességét az erre jogosult szerv háromévente felülvizsgálja."
    88. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 272. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
    "6. az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok, illetve véleményező testület,"
    (részére továbbíthat adatot.)
    89. §
    (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya kiadásával, továbbá a tartózkodási engedély meghosszabbításával és ismételt kiadásával összefüggésben a társadalmi együttélési feltételek fennállásának igazolására szolgáló kulturális ismereti vizsga, valamint a kulturális ismereti vizsgával kapcsolatban fizetendő díj, továbbá a vizsgakötelezettség keletkezésének és a vizsgakötelezettség alóli mentességnek a részletszabályait rendeletben állapítsa meg."
    (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
    a) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett minősített kölcsönbeadók és kedvezményes foglalkoztatók nyilvántartásba vételével,
    b) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj kiszabásával és beszedésével
    kapcsolatos részletszabályokat."
    90. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 293. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:
    (E törvény)
    "25. a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    91. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
    a) 22. § (12) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(7) bekezdés" szöveg,
    b) 34. § (5) bekezdésében a "kiszabásával kapcsolatos" szövegrész helyébe a "kiszabásával és beszedésével kapcsolatos" szöveg,
    c) 75. § (2) bekezdés a) pontjában a "letelepedése" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodása" szöveg,
    d) 132. § (6) bekezdés f) pontjában az "óvadék letételét rendeli el" szövegrész helyébe az "az óvadékot letették" szöveg,
    e) 209. § (2) bekezdésében a "tartózkodási engedély iránti" szövegrész helyébe a "tartózkodási okmány átvételére jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély iránti" szöveg,
    f) 259. § (3) bekezdésében a "k) pontjában" szövegrész helyébe az "i) pontjában" szöveg,
    g) 287. § (1) bekezdésében a "legkorábban" szövegrész helyébe a "legkésőbb" szöveg,
    h) 287. § (5) bekezdésében a "2024. augusztus 31." szövegrész helyébe a "2023. december 31." szöveg
    lép.
    92. §
    Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
    a) 22. § (8) bekezdésében az "és e)" szövegrész,
    b) 227. § (1) bekezdés b) pontjában az "és e)" szövegrész,
    c) 227. § (1) bekezdés c) pontjában az "és e)" szövegrész,
    d) 227. § (3) bekezdés b) pontjában az "és e)" szövegrész.
    27. Záró rendelkezések
    93. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 39. § és a 17. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
    (3) A 3. alcím, a 7. alcím, a 11. alcím, a 36. § e) pontja, az 54. § és a 64. § 2., 4-9., 12., 13. és 17. pontja 2024. július 1-jén lép hatályba.
    (4) A 19. alcím, az 57. § d) pontja és a 25. alcím 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
    (5) A 4-6. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 34. §, a 36. § a) pontja, a 22. alcím és a 81-83. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (6) A 80. § (3) és (4) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
    (7) A 29. §, a 23. alcím és a 80. § (1) és (2) bekezdése a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
    (8) Az 5. alcím és a 6. alcím 2024. december 12-én lép hatályba.
    (9) Az 53. §, az 55. § és az 56. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
    (10) A (6) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    (11) A (7) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    94. §
    E törvény 83. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    95. §
    (1) A 11-23. § a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (2) A 29. §, a 23. alcím, valamint a 80. § (1) és (2) bekezdése a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    (3) A 74. § a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (4) A 80. § (2) bekezdése és a 90. § a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    (5) A 80. § (3) és (4) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző szerveivel a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából folytatott információcsere alapvető szabályait meghatározó, az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB tanácsi kerethatározatot (a továbbiakban: kerethatározat) 2024. december 12. napjától a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv) váltja fel.
    A 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv célja a kerethatározat felváltásával az uniós bűnüldöző hatóságok közötti hatékonyabb és eredményesebb információcsere szervezeti és eljárási feltételeinek megteremtése a teljes körűen működő és reziliens schengeni térség biztosítása érdekében.
    A törvényjavaslat a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése céljából az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző szerveivel folytatott információcserére vonatkozó hazai eljárási és szervezeti szabályokról rendelkező belügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza.
    A törvényjavaslat további célja az idegenrendészeti tárgyú törvények módosítása egyrészt a szabályozási területet érintő más törvény hatályba lépése miatt, másrészt annak érdekében, hogy a rendelkezések koherenciáját megteremtse és a jogbizonytalanságot kiküszöbölje.
    A törvényjavaslat tartalmazza azon szükséges módosításokat, melyek lehetővé teszik, hogy az elzárással is büntethető szabálysértés elkövetőjének azonosítása az arckép-elemző rendszer segítségével is megtörténhessen.
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításának célja kizárólag a joggyakorlás technikai megoldása a bűnüldözési célokhoz kötötten. Az adatvédelmi szabályok betartásával történő, koherenciát teremtő módosító rendelkezés tartalma a rendőrség adatlekérésének hatékonyabbá tétele a Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerből. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a rendőrség közvetlen adatkapcsolat útján a VIZA és a NTAK rendszerben rögzített - feladatai ellátáshoz szükséges -valamennyi adatot megismerhesse.
    Az NTAK rendszerben tárolt adatok megismerhetősége, és a VIZA rendszerhez való közvetlen hozzáférés biztosítása indokolt az egyes rendőrségi feladatok ellátásához - különösen bűnmegelőzési intézkedések, rendezvények biztosítása, az alkalmazni indokolt erők és eszközök tervezése - szempontjából.
    A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a Kormány tagjának feladatává teszi, hogy a jogalkalmazást nyomon kövesse, illetve a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát elvégezze. Ennek keretében került sor olyan törvényi rendelkezések azonosítására, amelyek elavultak, indokolatlanul párhuzamos szabályozást eredményeznek, vagy a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthetők, valamint módosításuk gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményezhetnek. A törvényjavaslat ezen felülvizsgálat eredményeként tartalmazza a vonatkozó módosító rendelkezéseket.
    Részletes indokolás
    1. §
    Adatkezelési szabályozás kiegészítése, tekintettel arra, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásának a feltétele az, hogy a kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó egy nyilvántartásba regisztrálja magát.
    2. §
    A szövegcserés módosítások célja fogalom pontosítás, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben a jogalkotó szándéka szerint az egyszerűsített foglalkoztatás magában foglalja a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát, és az alkalmi munkát is. Indokolatlan ennek a fogalomnak a leszűkítése kizárólag az alkalmi munkára vonatkozóan, ezért az alkalmi munka helyett az egyszerűsített foglalkoztatás definíció használata javasolt, mert az így egyértelműbb helyzetet teremt a jogalkalmazók számára.
    3. §
    A hazai jogszabályi környezetben az egészségügyi adatok és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos részletszabályokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) tartalmazza, melyeket az adatvédelem általános keretrendszerét meghatározó, valamennyi tagállamban közvetlen hatállyal rendelkező Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) irányadó rendelkezéseivel együtt kell értelmezni.
    Az Eüak. 4. § (1)-(3) bekezdései előírják, hogy egészségügyi és személyazonosító adatokat mely célokból lehet jogszerűen kezelni. Az Eüak. 4. § (2) bekezdésének e) pontja adatkezelési célként nevesíti az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítését, amennyiben az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása érdekében történik.
    Az Áht. 9/B. §-a, valamint a 9. § j) pontja értelmében a felügyeletet ellátó szerv kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a felügyeleti jogkörének ellátásához szükségesek.
    A javaslat szerinti elérni kívánt cél egy betegközpontú, hatékony és jó minőségű egészségügyi ellátást nyújtó, valamint átlátható egészségügyi ellátórendszer kialakítása, amely elősegíti a betegjogok érvényesülését és csökkenti az indokolatlan betegvárakoztatások időtartamát. Mindehhez nélkülözhetetlen, hogy az irányítási jogkört gyakorló az államháztartásról szóló törvényben foglalt adatkezelési jogosultságát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) szereplő adatok útján is gyakorolhassa, figyelemmel arra, hogy a betegjogok érvényesülése, valamint a betegvárakoztatások időtartama az EESZT-ben rögzített adatok alapján ellenőrizhetővé válna. A kezelt vagy kezelhető adatok köre nem változik, azonban az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése, az ellátás folytonossága érdekében az érintett adatköröket a felügyeletet gyakorló szerv az EESZT működtetőjétől is igényelheti.
    A javaslat erre figyelemmel megteremti a jogalapját annak, hogy az irányító szerv az irányítási jogköre gyakorlásához szükséges mértékben és ideig, célhoz kötötten és az arányosság követelményét figyelembe véve kezelhesse az EESZT-ben tárolt egészségügyi- és a hozzá kapcsolódó személyes adatokat.
    4-6. §
    A szabályozás a távolmaradások orvosi igazolásának egyszerűsítése érdekében megteremti annak a lehetőségét, hogy a köznevelés területén az óvodai foglalkozásról, a tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához szükséges orvosi igazolás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül továbbításra kerüljön a - köznevelési vagy szakképző intézményekben használt - tanulmányi rendszerbe.
    7-8. §
    A járóbeteg-szakellátási digitális időpontfoglaló rendszer bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 42/2024. (II. 29.) Korm. rendelet megteremtette annak lehetőségét, hogy a betegek 2024. július 1-jétől egyes járóbeteg-szakellátó intézményeknél központi rendszerben, az EESZT-n keresztül foglaljanak ellátásra időpontot.
    Azon biztosítottak esetében, akik idős koruknál fogva, vagy anyagi okokból, vagy technológiai képzetlenségük okán nem tudnak online felületen időpontot foglalni, a tervezet lehetővé teszi, hogy egy központi telefonos ügyfélszolgálat biztosítson számukra segítséget. A telefonos ügyfélszolgálat révén a biztosított számára ugyanazon időpontokat lehet foglalni, módosítani vagy törölni, amelyet a biztosított az online felületen is látna.
    Ennek érdekében a javaslat
    - meghatározza, hogy a digitális időpontfoglalási rendszerben az online elérhetőséggel nem rendelkező vagy azt használni nem kívánó biztosítottak egy központi ügyfélszolgálaton keresztül foglalhatnak, módosíthatnak, törölhetnek időpontot azon intézmények esetében, amelyek a digitális időpontfoglalási rendszert kötelesek használni,
    - meghatározza az ehhez szükséges adatkezelési szabályokat,
    - felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet és az ügyfélszolgálat részletes szabályait rendeletben határozza meg.
    9-10. §
    Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
    11. §
    Az információcserében való részvételre jogosult tagállami illetékes bűnüldöző hatóság fogalma a kerethatározat fogalomhasználatához képest a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontja szerint kiegészül bármely olyan hatósággal, amely két vagy több tagállam között bűnmegelőzés, felderítés vagy nyomozás céljából létrehozott közös szervekben vesz részt. Erre tekintettel indokolt a nemzetközi együttműködésre feljogosított magyar együttműködő szervek az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 2. § b) pontjában foglalt felsorolásának kiegészítése egy új bd) alponttal annak érdekében, hogy a közös kapcsolattartási és szolgálati helyek is bekapcsolódhassanak az irányelv szerinti információcserébe.
    12. §
    Az adatok megbízhatóságának a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt alapelvének való megfelelés érdekében az információcserében részt vevő hatóságok számára előírt kötelezettségeket a NEBEK vonatkozásában a NEBEK tv.-nek a NEBEK információcserével kapcsolatos adatkezelésére vonatkozó szabályokat tartalmazó 5. §-ában indokolt szabályozni.
    A NEBEK tv. 5 §-ának új (3)-(5) bekezdése az irányelv 10. cikk c) pontjával összhangban előírja a személyes adatok továbbításával egyidejűleg az azok megbízhatósága megállapításának megítéléséhez szükséges információk megküldését is. Mivel az adatok megbízhatóságáról korábban a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ne. tv.) 2. melléklete szerinti formanyomtatvány tartalmazott közlést, e kötelezettséget a NEBEK vonatkozásában indokolt kifejezetten előírni a NEBEK tv-ben, a Ne. tv. 2. mellékletének kivezetésére tekintettel.
    A NEBEK tv. 5. §-ának új (6) bekezdése biztosítja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettséget, amelyet az adatok megbízhatatlanságának az adattovábbítást követően történt megállapítása esetén teljesíteni kell a korábbi adattovábbítás valamennyi címzettje irányában.
    A NEBEK tv. 5. §-ának új (7) és (8) bekezdése a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)-(4) bekezdésének való megfelelés céljából rendelkezik a NEBEK ügyviteli rendszerében tárolt adatok rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségéről.
    A NEBEK tv. 5. §-ának új (9) bekezdése a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség felelőseként a NEBEK-et jelöli ki.
    13. §
    Átmeneti rendelkezés, amely meghatározza, hogy az évente teljesítendő statisztikai adatszolgáltatást első ízben a 2025. naptári év vonatkozásban, 2026. március 1-jén kell teljesíteni.
    14. §
    A NEBEK tv. jogharmonizációs kaluzulájában helyesbíti a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/7945/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: Europol-rendelet) történő hivatkozást.
    15. §
    A NEBEK tv. jogharmonizációs klauzulájában a korábbi kerethatározatnak való megfelelésre hivatkozást felváltja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre hivatkozással.
    16. §
    A 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti információcsere típusait a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4., 5., 7. és 8. cikkei szabályozzák. Az egyes típusokon belül is eltérő szabályok alkalmazandók az alábbi variánsok szerint:
    1. Az egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül végzett információcsere (4. és 5. cikk):
    - a két tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjai között, vagy
    - az egyik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja és a másik tagállam kijelölt bűnüldöző szerve között
    történik.
    2. A spontán információátadás (7. cikk) és közvetlen információcsere (8. cikk):
    - a két tagállam bűnüldöző szervei között, vagy
    - az egyik tagállam kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontja és a másik tagállam bűnüldöző szerve között
    történik.
    A fenti variánsok szabályozásának elősegítése céljából a módosítással új értelmező rendelkezések kerülnek bevezetésre, a logikai kapcsolatra tekintettel egymást követő sorszámozással.
    Magyarország korábban már általános jelleggel kijelölte a NEBEK-et [Ne. tv. 5. § (1) bekezdés] az információcserével kapcsolatos egyedüli kapcsolattartó pont feladatainak ellátására.
    Az új 3b. pont alapján a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjával folytatott információcserére a bűncselekmények megelőzéséért és a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter által kijelölendő magyar bűnüldöző szervek lesznek feljogosítva, amelyeknek a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az EUROPOL Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (a továbbiakban: SIENA) kell használniuk az információcsere során. A SIENA-t jelenleg az Európai Rendőrségi Hivatal által működtetett Európai Biztonságos Hálózat alkalmazásainak felhasználásával megvalósuló együttműködés és információcsere rendjéről szóló 23/2016. (IX. 15.) BM-NGM együttes utasítás 1. mellékletében meghatározott szervek használják, indokolt ezek körének a felülvizsgálata.
    17. §
    A 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályai szerint folytatott információcsere vonatkozásában indokolt a megkeresésekre és az azok teljesítésére vonatkozó szabályokat egy helyen, a Ne. tv.-ben szabályozni, így a NEBEK által közvetlenül teljesített megkeresésekre és információátadásokra a NEBEK tv.-ben foglaltak mellett megfelelően alkalmazandók a Ne. tv. jelen törvénnyel módosított 16/A-16/C. §-ai is, különös tekintettel az ott meghatározott tartalmi követelményekre, sürgősségi kritériumokra, határidőkre, megtagadási okokra, másolatküldési és nyelvhasználati előírásokra.
    18. §
    A kerethatározat alapján folytatott információcserével kapcsolatos adatkezelési rendelkezéseket az Ne. tv. 11/A. §-a szabályozza. Ezt az információcsere egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül bonyolódó variánsainak megjelenítése és az adatok megbízhatóságának a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt alapelvének való megfelelés érdekében indokolt módosítani.
    A Ne. tv. 11/A. § (1) és (2) bekezdésének módosításával az illetékes bűnüldöző szervek felhatalmazást kapnak a személyes adatok és személyes adatnak nem minősülő egyéb információk továbbítására az információcsere tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjainak bevonásával járó variánsai vonatkozásában is.
    A Ne tv. 11/A. § új (1a) bekezdése a bűnüldöző szervek vonatkozásában is biztosítja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettséget, amelyet az adatok megbízhatatlanságának az adattovábbítást követően történt megállapítása esetén teljesíteni kell a korábbi adattovábbítás valamennyi címzettje irányában.
    A Ne tv. 11/A. § új (1b)-(1d) bekezdése a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk c) pontjával összhangban előírja a személyes adatok továbbításával egyidejűleg az azok
    megbízhatósága megállapításának megítéléséhez szükséges információk megküldését is. Mivel az adatok megbízhatóságáról korábban a Ne. tv. 2. melléklete szerinti formanyomtatvány tartalmazott közlést, e kötelezettséget a hazai bűnüldöző szervek vonatkozásában indokolt kifejezetten előírni, a Ne tv. 2. mellékletének kivezetésére tekintettel.
    19. §
    A kerethatározat alapján végzett információcsere keretében az információátadásra vonatkozó megkeresésekről a Ne. tv. 16/A. §-a és 1. melléklete, a megkeresések alapján történő információátadásról a Ne. tv. 16/B. §-a és 2. melléklete, a spontán információátadásról pedig a Ne. tv. 16/C. §-a és 2. melléklete rendelkezett. Annak érdekében, hogy a normaszövegben
    - az információcsere 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti valamennyi variánsa és az azok szerint differenciált másolatküldési szabályok;
    - a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a megkeresések teljesítésével kapcsolatban előírt új határidők, egyes új megtagadási okok és a nyelvhasználati követelmények; továbbá
    - a jelent törvénymódosítással kivezetett 1. és 2. mellékletekben foglalt formanyomtatványokban feltüntetett a megkeresésekkel kapcsolatos tartalmi követelmények, sürgősségi és megtagadási okok
    megjelenjenek, az (1) bekezdés újraszabályozza a Ne. tv. 16/A-16/C. §-ait.
    1. Az új 16/A. § továbbra is a más tagállamoknak küldött információátadás iránti megkeresésekről rendelkezik, annak (1) bekezdés a) pontja az egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke szerinti, a b) pontja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 cikke szerinti közvetlen információcsere variánst szabályozza. Az előbbivel kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (2) bekezdés, az utóbbival kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (3) bekezdés tartalmazza. A másolatküldési kötelezettség alóli kivételszabályokat a (4) bekezdés tartalmazza mindkét variáns vonatkozásában.
    Az új 16/A. § (5) és (7) bekezdése tartalmazza a megkeresés kötelező minimális tartalmi elemeit a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (5) bekezdésével összhangban, ennek szabályozása az 1. és 2. melléklet kivezetése miatt indokolt.
    Az új 16/A. § (6) bekezdése a megkeresés sürgősségének indokait tartalmazza, amelyet korábban az
    1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehetett közölni.
    Az új 16/A. § (8) bekezdése előírja, hogy a megkeresést angol nyelven kell előterjeszteni. A megkeresés nyelveként olyan nyelvet lehet meghatározni, amely az adott tagállam által a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint összeállított és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetett jegyzékben szerepel. Tekintettel arra, hogy ezeken a jegyzékeken az angol nyelvnek kötelezően szerepelnie kell, az angol nyelv tagállami előírása hozzájárul a tagállamok minél egységesebb eljárásához.
    2. Az új 16/B. § továbbra is a más tagállamoktól érkező, információ átadására vonatkozó megkeresések teljesítéséről rendelkezik, annak (1) bekezdés a) pontja az egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerinti, a b) pontja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerinti közvetlen információcsere variánst szabályozza. Az előbbivel kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (7), az utóbbival kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (8) bekezdés tartalmazza. A másolatküldési kötelezettség alóli kivételszabályokat a (9) bekezdés tartalmazza mindkét variáns vonatkozásában.
    A megkeresések teljesítésének határidejét az új 16/B. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg az irányelvvel összhangban. A határidők a kerethatározat alapján szabályozott korábbi határidőkhöz képest szigorúbbak és nem aszerint differenciáltak, hogy súlyos vagy nem súlyos bűncselekményről van-e szó. A megkeresések teljesítésére rendelkezésre álló határidő a jövőben a (2) bekezdésben meghatározott egységes - valamennyi bűncselekményt érintő megkeresés esetén - főszabály szerint 7 nap (ez a határidő a hatályos szabályok szerint a súlyos bűncselekmények esetén 7 nap, minden egyéb esetben 14 nap volt). A módosítás a sürgős esetekre szintén rövidebb, az információ hozzáférhetősége alapján differenciált határidőket vezet be: ez a jövőben 8 óra lesz a közvetlenül hozzáférhető [(3) bekezdés] és 3 nap lesz a közvetetten hozzáférhető [(4) bekezdés] információk esetén. E szigorú határidőktől való eltérésre kizárólag az esetlegesen szükséges igazságügyi hatósági engedély beszerzéséig lesz lehetőség a megkereső szerv ezzel kapcsolatos folyamatos tájékoztatása mellett, az erre vonatkozó 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvi rendelkezéseket az (5) és (6) bekezdések ültetik át.
    Az új 16/B. § (10) bekezdése szabályozza a megkeresések teljesítésének megtagadási okait a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkével összhangban, ezek újraszabályozása egyrészt a 2. melléklet kivezetése, másrész a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv által bevezetett új megtagadási okok [6. cikk d) pontja, e) pontja, f) pont iii. alpontja és g) pont ii. alpontja] miatt indokolt.
    Az új 16/B. § (11) bekezdése továbbra is mérlegelhető megtagadási okként rendelkezik arról az esetkörről, ha megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.
    Az új 16/B. § (12) és (13) bekezdése szabályozza az elutasítás esetén alkalmazandó szabályokat, míg a (14) bekezdés az információ átadására vonatkozó megkeresés teljesítése megtagadásának elkerülését célzó konzultációról rendelkezik.
    Az új 16/B. § (15) bekezdése előírja, hogy a megkeresés teljesítése és valamennyi, a 16/B. §-ban szabályozott kommunikáció során a megkeresés nyelvét kell használni. Tekintettel arra, hogy Magyarországhoz a megkeresést a Magyarország által a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint összeállított és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetett jegyzékben szereplő valamely nyelven kell benyújtani, amely jegyzéken az angol nyelvnek kötelezően szerepelnie kell, az információ átadására vonatkozó megkeresések teljesítése és az azokkal kapcsolatos kommunikáció továbbra is történhet angol nyelven valamennyi tagállam vonatkozásában.
    3. Az új 16/C. § továbbra is a más tagállamoknak erre irányuló megkeresés nélkül, saját kezdeményezésre történő spontán információátadásról rendelkezik az irányelv 7. cikkével összhangban. A spontán információátadás opcionális, az egyedüli kapcsolattartó pontok vagy bűnüldöző szervek döntésétől függő esetét az (1) bekezdés, az EUtv. 1. mellékletében foglalt súlyos bűncselekmények miatt alkalmazandó kötelező esetét a (2) bekezdés szabályozza. Ez utóbbi kötelezettség alól a (3) bekezdés (a hatályos szabályokhoz hasonlóan) kivételt enged, amennyiben megkeresés megléte esetén azt bizonyos megtagadási okok miatt nem volna teljesíthető.
    Az új 16/C. § szerinti spontán információátadással kapcsolatos másolatküldési szabályokat a NEBEK vonatkozásában a (4) bekezdés, a bűnüldöző szerv vonatkozásában pedig az (5) bekezdés írja elő. A másolatküldési kötelezettség alóli kivételszabályokat a (6) bekezdés tartalmazza.
    Az új 16/C. § (7) bekezdése előírja a spontán információátadás angol nyelvű teljesítését. A spontán információátadás nyújtásának nyelveként olyan nyelvet lehet meghatározni, amely a címzett tagállam által a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint összeállított és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetett jegyzékben szerepel. Tekintettel arra, hogy ezeken a jegyzékeken az angol nyelvnek kötelezően szerepelnie kell, így az angol nyelv használatának előírása hozzájárul a tagállamok minél egységesebb eljárásához.
    20. §
    Az újraszabályozott 16/E. § a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének megfelelően valamennyi információcsere-típus vonatkozásában előírja a bűnüldöző szerveknek az Europol Nemzeti Iroda tájékoztatását másolatküldés útján, amennyiben azok az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatosak.
    21. §
    A Ne. tv. 52. §-ában foglalt jogharmonizációs klauzulájában a korábbi kerethatározatnak való megfelelésre történő hivatkozást a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre hivatkozással szükséges felváltani.
    22. §
    Technikai jellegű, szövegcserés módosítások. A Ne. tv. 1. mellékletének kivezetése miatt a jövőben az új 16/A. § (5) bekezdésében meghatározott tartalommal szükséges megküldeni az ott előírt megkeresést.
    23. §
    A kerethatározat alapján előírt, az információ átadására vonatkozó megkeresés, illetve annak teljesítése, elutasítása vagy a spontán információátadás céljából alkalmazott formanyomtatványokat a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv a továbbiakban nem rendeli alkalmazni, így szükséges azok hatályon kívül helyezése az irányelvet átültető rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg.
    24. §
    Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
    25. §
    Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
    26-27. §
    Bizonyos esetekben a gyógyszer, tápszer forgalomba hozatali engedélyével rendelkezőt bejelentési kötelezettség terheli. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a gyógyszerek esetében a változásokról hivatalból tájékoztatja a NEAK-ot, amely a változást ennek alapján átvezeti nyilvántartásában. Ennek megfelelően indokolatlan az ügyfelet újabb bejelentési kötelezettséggel terhelni.
    Tápszer-adatbázis hiányában ezen változásokról a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő más úton nem értesül, így a tápszer forgalmazója esetében a teljeskörű bejelentési kötelezettséget szükséges aktualizálni.
    A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. ESzCsM rendelet 6/b. melléklete szerinti adatok bejelentése elektronikusan, az OWL rendszeren keresztül történik.
    28. §, 30-31. §, 81-83. §
    A Btátv. szerint idegenrendészeti ügyekben az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület (Enter Hungary) szolgál az elektronikus ügyintézésre. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: DÁP tv.) 10. § (1) bekezdése szerint a digitális állampolgárság, és ezzel a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt - erre irányuló kérelem hiányában is - megillet. Tekintettel arra, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartoznak a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldiek is, a DÁP tv. által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatás által is lehetséges lesz a regisztráció az Enter Hungary rendszerben, továbbá a küldemények megküldése is a DÁP tv. szerinti tárhelyre történik.
    A szabályozás kiterjed azokra a foglalkoztatókra (vagyis nem természetes személyekre) is, amelyek a külföldi hozzájárulásával maguk intézik helyette a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos ügyeket.
    A Btátv. mellett a fentiek alapján módosítani kell a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásról szóló 2007. évi I. törvényt is.
    29. §, 59. §
    A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EES rendelet) 19., 20. és 35. cikkében foglalt feladatokra tekintettel az adatok lekérdezésére vonatkozó felhatalmazás mellett szükséges az idegenrendészeti hatóság kifejezett felhatalmazása a személyes adatok bevitelére is az Európai Határregisztrációs Rendszerbe az EES rendeletben meghatározottak szerint.
    32. §
    A menekültügyi nyilvántartás tartalmazza - többek között - az érintett személy családi állapotát, valamint annak megváltozását. Jelenleg erről a változásról csak akkor értesül a menekültügyi hatóság - és vezeti át azt a saját nyilvántartásába - ha maga az érintett személy vagy házastársa, bejegyzett élettársa azt önként bejelenti. A menekültügyi nyilvántartás pontosságának és naprakészségének igénye indokolttá teszi ennek az újfajta elektronikus értesítésnek a bevezetését.
    Az adattovábbítás kiterjedne a házasságkötésre, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, valamint annak bel- vagy külföldön történt haláleset, holtnak nyilvánítás vagy bíróság, közjegyző vagy más hatóság által történő felbontása, érvénytelenítése, megszűntetése vagy nemlétezésének kimondása miatti megszűnésére.
    33. §
    Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
    34. §
    A módosítás a mindennapos testnevelés alóli felmentés lehetőségeit szűkíti. A mindennapos testnevelés egyéb tevékenységekkel való kiváltásának lehetőségei közül eltörlésre kerül a testnevelés tanterve alapján megtartott műveltségterületi oktatás (pl. néptánc), az iskolai sportkörben való sportolás, valamint a sportszervezet által kiállított igazolás alapján végzett sporttevékenység. A jövőben kizárólag a versenysportolóknak a testnevelésórával azonos időszakra eső edzései mentesítenek a mindennapos testnevelésen való részvétel alól.
    35. §
    A módosítás a tanítási év közben iskolát váltó tanulók esetében az új iskola részére történő adatátadáshoz szükséges, ugyanis a korábban rögzített adatokat nem lehet az új intézmény tanulmányi rendszerébe átadni eredeti dátummal.
    36. §
    A módosítás jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz. A Javaslat a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatás keretében történő tankötelezettségének teljesítése tekintetében a fejlesztő nevelés-oktatást, és az abban való tanköteles kor végéig tartó részvételt sorolja be az oktatási szinthez, szakaszhoz és végzettséghez.
    Ezen felül a módosítás kiegészíti a felhatalmazó rendelkezés tartalmát.
    37. §
    A módosítás a tanítási év közben iskolát váltó tanulók esetében az új iskola részére történő adatátadáshoz szükséges, továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    38. §
    A javaslat a büntetőeljáráshoz hasonlóan biztosítja, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerje a szabálysértési eljárás iratait.
    39. §
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosításával szükséges a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben is annak lehetőségét megteremteni, hogy az arckép-profil nyilvántartás adatait, illetve az arcképelemző tevékenységet a bíróság, a szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárás keretében igénybe vehesse.
    40-42. §
    A javaslat a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve részére biztosítja, hogy a törvényben meghatározott feladatai eredményes, időszerű teljesítésének biztosítása és támogatása érdekében közvetlen hozzáféréssel vehesse át az adatokat a személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból.
    43. §
    Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálya alá tartozó címzettek "képzésének" a fogalmát meghatározó törvényi rendelkezés szövegpontosítása egyértelművé teszi a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a személy- és vagyonőrök képzésének az elválaszthatatlan jogintézményi azonosságát annak érdekében, hogy a tárgykör egésze továbbra is egységes jogszabályi keretek között, kizárólag a Törvény 25. § a) pontjában elhelyezett önálló felhatalmazás alapján maradjon rendeleti úton szabályozható.
    44. §
    A módosítás lehetővé teszi, hogy a miniszter által irányított minisztériumnál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások esetében a miniszter rendeletben olyan szolgálati beosztást határozzon meg, melynek esetében a hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.
    45-49. §
    A módosítás az arckép-profil nyilvántartás vezetésével összefüggő adatkezelési célok közé emeli a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzését, megakadályozását, felderítését és a cselekmény megszakítását, valamint az elkövetők felelősségre vonását, lehetővé téve ezzel, hogy a bíróság, a szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató szerv az e nyilvántartáson alapuló arcképelemző tevékenységet ebből a célból is igénybe vehesse.
    Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 9. §-a meghatározza, hogy mely szervek és milyen célból jogosultak az arckép-profil nyilvántartás vezetésének adott céljához kapcsolódóan az arcképelemző tevékenység igénybevételére. Tekintettel az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdés beemelni javasolt új t) pontjára, szükséges kiegészíteni az Arcképtörvény 9. §-át.
    Az Arcképtörvény 9/A. §-a meghatározza, hogy mely szervek és milyen célból jogosultak az arckép profil nyilvántartás vezetésének adott céljához kapcsolódóan az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni. Tekintettel az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdés beemelni javasolt új t) pontjára, szükséges az Arcképtörvény 9/A. § (1) bekezdését megfelelően kiegészíteni.
    50. §
    Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
    51-52. §, 66. §
    A módosítás alapján a Nemzeti Fejlesztési Központnál kormánytisztviselőként vagy munkavállalóként foglalkoztatott személlyel is lehet állami projektértékelői jogviszonyt létesíteni.
    53. §, 55-56. §
    A módosítás alapján a rendőrséggel bővül azon szervezetek, szervek köre, amelyek a szálláshely szolgálatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetője által szolgáltatott adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek. A célhoz kötöttség elve alapján a szálláshely szolgálatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetője által szolgáltatott adatok a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében relevánsak, azok megismerése a rendőrségi feladatok ellátásához szükséges. A hozzáférés részleteiről a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével. A módosítás 2025. január 1-jei hatálybalépésével teljesül a kellő felkészülési idő követelménye.
    54. §
    A módosítás a büntetőeljárásól szóló 2017. évi XC. törvény 263. § (1) bekezdésével összhangban biztosítja a rendőrségnek, hogy közvetlen adatkapcsolat útján a szálláshely-szolgáltató által VIZA rendszerben rögzített - feladatai ellátáshoz szükséges - valamennyi adatot megismerhesse. A rendelkezéssel az adatok beszerzésének, megismerésének a módja változik. A hozzáférés célhoz kötöttsége biztosított. A hozzáférés részleteiről a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie a tárhelyszolgáltatóval. A módosítás 2024. július 1-jei hatálybalépésével teljesül a kellő felkészülési idő követelménye.
    57. §
    A módosítás kiterjeszti a helyettes államtitkár lemondására vonatkozó szabályt a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkárára.
    A módosítás lehetővé teszi, hogy a Kormány rendeletében a kormányzati igazgatási szervnél politikai szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott személyek vonatkozásában is szabályozhassa a képzést és a továbbképzést.
    58. §
    Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
    60. §
    A Javaslat az idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására Magyarországra érkező anyanyelvi tanár tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alóli mentesítésének törvényi szabályát és kormányrendeleti felhatalmazó rendelkezését teremti meg.
    61. §
    A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a gyakornoki mentorálási tevékenység heti egy óra időtartamban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére essen.
    62. §
    A módosítás által a teljesítményértékelés során, annak eredményét figyelembe véve, a munkáltató a pedagógus havi illetményét alacsonyabb összegben nem állapíthatja meg. A módosítás az egységes jogalkalmazás érdekében kimondja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a havi illetmény időarányosan jár.
    63. §
    A módosítással a felhatalmazó rendelkezés pontosítása történik meg.
    64. §
    A javaslat jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.
    A módosítás által a felhatalmazó rendelkezések pontosítása történik meg.
    A módosítás útján egyértelművé válik, hogy a munkáltató jognyilatkozatát milyen jogszabály alapján köteles megindokolni.
    A módosítás pontosítja a távolléti díj számításának szabályát. A nem állami fenntartású intézmények vezetői megbízása tekintetében az összeférhetetlenség szabálya módosul, továbbá a módosítás egyértelművé teszi, hogy a nem állami fenntartású köznevelési intézmények tekintetében az igazgatói megbízás visszavonásához nem szükséges a miniszter egyetértési joga.
    65. §
    Jogtechnikai pontosítás az egységes jogalkalmazás érdekében.
    67. §
    A módosítás célja a vendégbefektetői vízum kiadási feltételei közötti logikai kapcsolat létrehozása, továbbá a vendégbefektetői vízum érvényességi idejének legfeljebb 6 hónapban történő maximalizálása.
    68. §
    A módosítás értelmében a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének előírása a kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéssel együtt a Kormány hatáskörébe kerül a tartózkodási engedéllyel kapcsolatban. Több tartózkodási engedély esetében a törvény azok meghosszabbítását csak korlátozottan teszi lehetővé, és a maximális tartózkodási idő elteltét követően azok újra kiadását lehet csak kérni. A módosítás ehhez kapcsolódva megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének előírása ezen ismételt kiadás iránti kérelemhez kapcsolódjon.
    69. §
    A módosítás célja annak rögzítése, hogy a befektetést a Magyarország területére történő első belépést követő 3 hónapon belül kell teljesíteni akkor, ha a külföldi vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kér.
    70. §
    A vendégmunkás-tartózkodási engedély alapján a foglalkoztató lehet (nyilvántartásba vett) minősített kölcsönbeadó is, erre tekintettel a szabályozás pontosítása szükséges.
    71. §
    Az (1) bekezdéshez
    A nyilvántartással összefüggésben az adatkezelési szabályozáshoz kapcsolódó követelmények miatt meg kell határozni az adatkezelőt, aki a módosítás értelémben a Budapest Főváros Kormányhivatala.
    A (2) bekezdéshez
    A módosítás célja, hogy a díj alapja a benyújtott kérelmek száma helyett a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma legyen.
    A (3) bekezdéshez
    A kiegészítés célja a díjból befolyó bevétel sorsának rendezése.
    72. §
    Az (1) bekezdéshez
    A Magyar Kártyát a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár mellett a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmelőállítónál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár is megkaphatja.
    A (2) bekezdéshez
    A tartózkodási engedély meghosszabbítása esetén a társadalmi együttélési feltételeknek való megfelelés teljesítését jogszabály határozhatja meg a 19. § (2) bekezdésének módosítására tekintettel.
    73. §
    A gyakorlatban számos esetben fordul elő, hogy a vállalkozás tulajdonosa (vezető tisztségviselője) a saját vállalkozásában munkát is végez. A módosítás célja az, hogy a Nemzeti Kártya ennek a személyi körnek is kiadható legyen.
    74. §
    A módosítás célja a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelés biztosítása.
    Az Irányelv 7. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok előírhatják, hogy a kérelmező adja meg az érintett harmadik országbeli állampolgárnak a tagállam területén lévő lakcímét. Ebből az következik, hogy az önkéntes tevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár esetében - a hallgatóhoz hasonlóan - elég a valós lakcímadat bejelentése az idegenrendészeti eljárásban.
    75. §, 77-78. §, 86. §
    A módosítások célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély és a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya iránti eljárás során a miniszter vizsgálja a közrend, közbiztonság, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetését is. A vizsgálat érdekében bevonja a kormányrendeletben kijelölt rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szerveket. A módosítások megteremtik továbbá a jogalapját annak, hogy a miniszter a kiadott engedélyt - a rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szervek jelzése alapján -visszavonhassa.
    76. §
    A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy családi együttélés biztosítása céljából nem adható ki tartózkodási engedély, ha a családegyesítő a tanulmányai befejezése után álláskeresés vagy vállalkozás indítása céljából tartózkodási engedélyt kap.
    79. §
    A módosítással EU tartózkodási kártyát az kaphat, aki teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.
    80. §
    Az Európai Határregisztrációs Rendszer (a továbbiakban: EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (a továbbiakban: ETIAS) a fuvarozókra kötelezettségeket hárít. Ezt a szabályt hajtja végre a 143. § (3) és (4) bekezdése.
    A rendszerek egy webes szolgáltatást működtetnek, ahol a fuvarozók az utasokkal kapcsolatos ellenőrzéseket el tudják végezni. Az uniós jogi normák előírják azt is, hogy a kötelezettségüket megsértő fuvarozókat szankcionálni kell. A szankció Magyarországon a közrendvédelmi bírság, amit az EES és az ETIAS szerinti kötelezettségek megsértése esetén is ki kell szabni, ezért a módosítás célja a szankcionálás jogalapjának megteremtése.
    84. §
    A módosítás célja, hogy az aláírás esetleges megtagadása ne okozzon előnyt a külföldi részére.
    85. §
    A vendégbefektetői vízum kiadásának egyik feltétele olyan ígérvény (kötelezettségvállalás), aminek az elmaradásához, vagyis a befektetés nem teljesítéséhez jogkövetkezményt - a vízum visszavonása - kell fűzni.
    87. §
    A módosítás célja a kulturális ismereti vizsga adatkezeléssel kapcsolatos törvényi rendelkezéseinek meghatározása.
    88. §
    A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély, illetve a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási kártya vonatkozásában a kiadásra irányuló eljárás során az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállása tekintetében az kormányhatározatban kijelölt testület véleményét kéri ki. Ehhez kapcsolódóan a módosítás célja a személyes adatok kezelése megfelelő jogalapjának megteremtése.
    89. §
    Felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
    90. §
    A rendelkezés a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényt kiegészíti a vonatkozó jogharmonizációs záradékkal.
    91-92. §
    Jogtechnikai pontosítások.
    93. §
    Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
    94. §
    Sarkalatossági záradék.
    95. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében