A munkáltatók kötelesek naprakészen nyilvántartani a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét kezdő és befejező időpontját, továbbá a szabadság tartamát is. Ennek ellenére sok esetben elmarad a munka- és pihenőidő nyilvántartása, helyette beléptető rendszer működik, vagy az sem, esetleg a nyilvántartás nem a valós adatokat tükrözi. Megvizsgáltuk az elméletet és a mögötte rejlő gyakorlatot.
Egyes kimutatások szerint – melyek a maximális heti munkaidőn túl az elrendelhető túlórák, illetve a szabadságnapok számát is figyelembe vették - a magyar az átlag munkaórákat tekintve a harmadik legtöbbet dolgozó nemzet Európában. Hogyan alakult ki a nyolcórás munkaidő?
Szeretném megkérdezni, hogy heti 36 órás foglalkoztatás esetén lehet-e havi díjas a dolgozó, vagy csak órabéres? Hogyan kell ilyenkor számítani a munkaidőt, lévén, hogy a ledolgozott napok száma 20-23 között változik, és nyilván nem 7 óra 20 percet dolgozik naponta, hanem mondjuk hétfő-csütörtök 8 óra, pénteken 4 óra. Így a ledolgozott havi munkaideje attól függ, hogy milyen nappal kezdődik és végződik a hónap. Kell-e ezt figyelni, ha havi díjas? Vagy egyszerűen a szerződésben meghatározott munkarend szerint dolgozik, hol többet, hol kevesebbet? Ha órabéresként foglalkoztatom, akkor rövid hónap esetén nem kapja meg a minimálbér/garantált bérminimum arányos részét. Segítséget kérek ebben eligazodni. Köszönöm.
Mi minősül munkaidőnek, annak mikor része az utazással töltött idő? Milyen költségek terhelik a munkáltatót a munkába járással kapcsolatban? Összefoglaltuk az előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátó egység hétköznap és szombat-vasárnap, valamint ünnepnapokon is nyitva tart. A dolgozók egyenlőtlen munkaidőbeosztásban, négy havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Melyek azok a legfontosabb munkaügyi szabályok, amelyeket a munkáltatónak be kell tartania? Elsősorban a napi, heti munkaidőre, szabadnapok kiadására, továbbá a kötelezően fizetendő pótlékokra gondolok. Szíves válaszát előre is köszönöm.
Cégünk dolgozója évente több alkalommal az ország különböző területein dolgozik, napi szinten utazik a lakása, a cég székhelye és a vidéki munkavégzési hely között. Kérdésünk, hogy a cég székhelye és a vidéki munkahelyre érkezés közötti időtartam munkaidőnek számít-e, és kell-e napidíjat elszámolni, hogy számoljuk, milyen összeggel?
Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?
Az új Mt. 141. §-a műszakpótlék értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségét. A munkavállaló beosztásánál az adott hónapban egy nap van négy óra eltérés a legkorábbi, illetve a legkésőbbi kezdés között. A munkaidő kezdeténél több napon is van eltérés, de az eltérés egy órán belüli érték. Például az egyik nap 8:00 óra, majd 7:20, 7:45. Az ilyen fajta eltérést is figyelembe kell venni annak számításakor, hogy a napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább 1/3 esetében eltér? Ezzel kapcsolatban azt is szeretném megtudni, hogy mindkét feltételnek kell együttesen teljesülnie a műszakpótlékra jogosultsághoz, vagyis hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy elég, ha csak az egyik feltétel áll fenn?
Jelentős a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében, hogy megfelelően alkalmazzák-e a folyamatosan változó Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaidőre vonatkozó szabályokat. Ezt felismerve döntött úgy a BDO Magyarország, hogy külön e területre fókuszálva megrendezi Magyarország első Munkaügyi Expo rendezvényét.
unkáltató a kötetlen munkaidős munkavállalónak rendelhet-e el készenlétet?
Készenléti ügyeletet látok el - lakáson, vagy más hol - és azt szeretném tudni, hogy milyen pótlék, illetve egegyezhetek-e a munkáltatóval arányos munkaidő beszámításában. Pl.25%-os pótlék illetne meg, akkor ugyanannyi munkaidőt ismerjenek el.
Mennyi a napi maximális munkabér egyszerűsített foglalkoztatás esetén? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
A 89/1995. (VII.14.) kormányrendelet 3. számú mellékletében szereplő képlet alapján meghatároztuk az egy szolgálat által ellátható létszámot, amelynek értéke esetünkben 63 fő lett. A rendelet ezen pontja szerint, ha ez az érték 100+/-20 fő, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és ápolót kell biztosítani. A mi esetünkben hogyan alakul a rendelkezésre álló foglalkozás-egészségügyi szolgálat létszáma és ideje? Például lehetőségünk van csökkenteni az ápoló munkaidejét a 63 fős létszámra való tekintettel?
47. A napi munkaidő92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napimunkaidő).(2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján –legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállalóa) készenléti jellegű munkakört lát el,b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napimunkaidő).Azt szeretném kérdezni, ha egy Kft tulajdonos a fiát foglalkoztatja, lehet napi 12 óra is a munkaidő? A fenti kimásolt törvényszövegre hivatkoznék. Mit jelent ez a gyakorlatban, pl. a 8 órán felüli rész túlóra?
Cégünk négyhavi munkaidő keretben foglalkoztatja munkavállalóit. Bérezésük: havibér + forgalmi jutalék (teljesítménybér) kombinációja. Jól alkalmazzuk-e a következőket: az óranyilvántartóból kitűnik, hogy melyik napon hány órát dolgozott a munkavállalónk. Például februárban nem a kötelező 160 órát, hanem ennél többet, 180 órát dolgozott. Mivel négyhavi munkaidő keretben dolgoznak, akkor is csak a havibérét kapja meg + teljesítménybérét számoljuk el részére. Abban az esetben is megkapja a teljes havibérét, ha például nem dolgozza le az adott hónapban a kötelező munkaóra számot. Ha nem jól gondolom, akkor ebben az esetben hogyan kell számítani a havi alapbért. A keretzárás végén kiderül, hogy kell-e fizetnünk túlórát avagy sem. A bérlapon mindig csak az adott havi kötelező óraszám jelenik meg, nem pedig a ténylegesen ledolgozott például a alapján a 180 óra. (Hiszen a munkaidőkeretet azért alkalmazza cégünk, hogy egyszerűbb legyen nyilvántartani és dokumentálni.) A munkaidőkeretnek ez lenne a lényege, vagy nem?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték