Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátó egység hétköznap és szombat-vasárnap, valamint ünnepnapokon is nyitva tart. A dolgozók egyenlőtlen munkaidőbeosztásban, négy havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Melyek azok a legfontosabb munkaügyi szabályok, amelyeket a munkáltatónak be kell tartania? Elsősorban a napi, heti munkaidőre, szabadnapok kiadására, továbbá a kötelezően fizetendő pótlékokra gondolok. Szíves válaszát előre is köszönöm.
Cégünk dolgozója évente több alkalommal az ország különböző területein dolgozik, napi szinten utazik a lakása, a cég székhelye és a vidéki munkavégzési hely között. Kérdésünk, hogy a cég székhelye és a vidéki munkahelyre érkezés közötti időtartam munkaidőnek számít-e, és kell-e napidíjat elszámolni, hogy számoljuk, milyen összeggel?
Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?
Az új Mt. 141. §-a műszakpótlék értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségét. A munkavállaló beosztásánál az adott hónapban egy nap van négy óra eltérés a legkorábbi, illetve a legkésőbbi kezdés között. A munkaidő kezdeténél több napon is van eltérés, de az eltérés egy órán belüli érték. Például az egyik nap 8:00 óra, majd 7:20, 7:45. Az ilyen fajta eltérést is figyelembe kell venni annak számításakor, hogy a napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább 1/3 esetében eltér? Ezzel kapcsolatban azt is szeretném megtudni, hogy mindkét feltételnek kell együttesen teljesülnie a műszakpótlékra jogosultsághoz, vagyis hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy elég, ha csak az egyik feltétel áll fenn?
Jelentős a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében, hogy megfelelően alkalmazzák-e a folyamatosan változó Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaidőre vonatkozó szabályokat. Ezt felismerve döntött úgy a BDO Magyarország, hogy külön e területre fókuszálva megrendezi Magyarország első Munkaügyi Expo rendezvényét.
unkáltató a kötetlen munkaidős munkavállalónak rendelhet-e el készenlétet?
Készenléti ügyeletet látok el - lakáson, vagy más hol - és azt szeretném tudni, hogy milyen pótlék, illetve egegyezhetek-e a munkáltatóval arányos munkaidő beszámításában. Pl.25%-os pótlék illetne meg, akkor ugyanannyi munkaidőt ismerjenek el.
Mennyi a napi maximális munkabér egyszerűsített foglalkoztatás esetén? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
A 89/1995. (VII.14.) kormányrendelet 3. számú mellékletében szereplő képlet alapján meghatároztuk az egy szolgálat által ellátható létszámot, amelynek értéke esetünkben 63 fő lett. A rendelet ezen pontja szerint, ha ez az érték 100+/-20 fő, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és ápolót kell biztosítani. A mi esetünkben hogyan alakul a rendelkezésre álló foglalkozás-egészségügyi szolgálat létszáma és ideje? Például lehetőségünk van csökkenteni az ápoló munkaidejét a 63 fős létszámra való tekintettel?
47. A napi munkaidő92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napimunkaidő).(2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján –legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállalóa) készenléti jellegű munkakört lát el,b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napimunkaidő).Azt szeretném kérdezni, ha egy Kft tulajdonos a fiát foglalkoztatja, lehet napi 12 óra is a munkaidő? A fenti kimásolt törvényszövegre hivatkoznék. Mit jelent ez a gyakorlatban, pl. a 8 órán felüli rész túlóra?
Cégünk négyhavi munkaidő keretben foglalkoztatja munkavállalóit. Bérezésük: havibér + forgalmi jutalék (teljesítménybér) kombinációja. Jól alkalmazzuk-e a következőket: az óranyilvántartóból kitűnik, hogy melyik napon hány órát dolgozott a munkavállalónk. Például februárban nem a kötelező 160 órát, hanem ennél többet, 180 órát dolgozott. Mivel négyhavi munkaidő keretben dolgoznak, akkor is csak a havibérét kapja meg + teljesítménybérét számoljuk el részére. Abban az esetben is megkapja a teljes havibérét, ha például nem dolgozza le az adott hónapban a kötelező munkaóra számot. Ha nem jól gondolom, akkor ebben az esetben hogyan kell számítani a havi alapbért. A keretzárás végén kiderül, hogy kell-e fizetnünk túlórát avagy sem. A bérlapon mindig csak az adott havi kötelező óraszám jelenik meg, nem pedig a ténylegesen ledolgozott például a alapján a 180 óra. (Hiszen a munkaidőkeretet azért alkalmazza cégünk, hogy egyszerűbb legyen nyilvántartani és dokumentálni.) A munkaidőkeretnek ez lenne a lényege, vagy nem?
A munkavállaló nyolc órás foglalkoztatás mellett félóra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12,30-16,30 ? A munkaszerződésen pedig helyesen szerepel-e, hogy az irányadó munkarend 8-16,30, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalmaz? Hat órás foglalkoztatásnál nem szükséges az ebédidő biztosítása? Ott a munkaszerődésben és a jelenléti íven is például 8-14 szerepelhet?
A munkavállaló nyolcórás foglalkoztatás mellett fél óra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12.30-16.30? A mukaszerződésen pedig helyes-e, hogy 8-16.30 az irányadó munkarend, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalamaz? Hatórás foglalkoztatásnál nem szükségeg az ebébidő biztosítása? Ott a munkaszerződésben és a jelenléti íven is például 8-14-ig szerepelhet?
A munka- és a pihenőidő betartását, valamint a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét is ellenőrzi az idén a hatóság - olvasható a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013-as ellenőrzési tervében.
Az Mt. szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. Ez szolgálja egyrészt a munkavállalók érdekének védelmét, másrészről azt a célt, hogy a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetőek legyenek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték