A munkavállaló nyolc órás foglalkoztatás mellett félóra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12,30-16,30 ? A munkaszerződésen pedig helyesen szerepel-e, hogy az irányadó munkarend 8-16,30, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalmaz? Hat órás foglalkoztatásnál nem szükséges az ebédidő biztosítása? Ott a munkaszerődésben és a jelenléti íven is például 8-14 szerepelhet?
A munkavállaló nyolcórás foglalkoztatás mellett fél óra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12.30-16.30? A mukaszerződésen pedig helyes-e, hogy 8-16.30 az irányadó munkarend, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalamaz? Hatórás foglalkoztatásnál nem szükségeg az ebébidő biztosítása? Ott a munkaszerződésben és a jelenléti íven is például 8-14-ig szerepelhet?
A munka- és a pihenőidő betartását, valamint a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét is ellenőrzi az idén a hatóság - olvasható a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013-as ellenőrzési tervében.
Az Mt. szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. Ez szolgálja egyrészt a munkavállalók érdekének védelmét, másrészről azt a célt, hogy a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetőek legyenek.
A példánál maradva tegyük fel, hogy a cég egy havi munkaidőkeretes, a hónap 20 munkanapos, vagyis 160 óra. Cégünk az első héten 72 órát dolgoztatna, a másik 3 héten 40 órát, így összesen 192 órát dolgoznának a dolgozik munkaidőkeret átlagába 48 órát. Így is dolgozhatnának a dolgozóink, hisz tartani tudjuk a munkaidőkeret átlagába a 48 óra munkaidőt. Áttértünk a 48 óra pihenőidőről, amit munkaidőkeret átlagába kell tartani, de 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőről, a két napi pihenőnapra. Jól gondolom, hogy úgy nem dolgozhatnak a dolgozóink, hogy ha egy havi munkaidő-keretesek, hogy 4*72 munkaóra, akkor tartanánk a napi 12 órát, a hat nap utáni egy nap pihenőnapot, a másik helyett, mivel nem tudnánk kiadni 100% túlórapótlékot fejtenénk, ezzel csak az lenne a baj, hogy munkaidő-keret átlagába a heti 48 óra munkaidőt nem tartanánk be, mert így heti 72 óra lenne? De 4* 48 órába, vagy az egyik héten 72 órába, a másik három hét 40 órába tartani tudnánk, a héti 48 órás átlagot, persze az első héten a szombatot 100% túlórapótlékkal fejtenénk, mert ahelyett nem tudunk másik pihenőnapot adni.
Jelenleg két Munka Törvénykönyve él egymás mellett részleges hatállyal. Mire figyeljünk? Az RSMDTM összeszedte, mire érdemes figyelni.
A T1042E nyomtatványon bejelentett alkalmi munkavállaló munkaideje lehet-e napi 2, vagy 4 órás időtartamú, vagy csak a napi 8 óra alkalmazható? Rész-munkaidő esetén arányosítható a kifizetendő (4.280,-Ft 85%-a) 3.638,-Ft ?Köszönettel.
Mikor kötött és mikor kötetlen a munkarend? Mekkora mozgástere van a dolgozónak?
Tisztelt Szakértő!Ha csak négy órára vagyok bejelentve, de az ilyen munkarend mellett is a minimálbér többszöröse a jövedelmem, és ez után fizetek járulékot, akkor is csak fel nyugdíj jogosultsági idő illet meg?Milyen hátrányok érnek - felsorolva az összes lehetséges hátrányt - a 4 órás napi foglalkoztatásnál.Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál a munkarend: kedd,szerda,csütörtökön 7,00-16,50-ig, pénteken 7,00-17,50-ig, szombaton 7,00-13,00-ig tart. A heti pihenőnapok vasárnap és hétfő, tehát nem általános munkarend érvényesül ezért szerintem indokolt a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaszerződésben napi 8 órára megállapított havi alapbéren felül minden hónapban kifizetésre kerül kb.18-20 óra túlóra is a napi 8,20 órán felüli munkavégzésre.Helyes-e a fenti eljárás. Amennyiben nem, mi a módja annak, hogy a fenti munkarend és a havi túlórák kifizetése is törvénynek megfelelő legyen. A Mt.46.§ .tájékoztatásban a napi munkaidő mennyi lesz? Előre is köszönöm mielőbbi válaszát.
A napi 8 óránál és a heti 48 óránál hosszabb,beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó eredeti szabályok a munkáltató egyoldalú döntéséhez kötötték, hogy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat napi 24, illetve heti 72 órára osszanak be. Mi változott még?
A július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyv (Mt) egyes rendelkezései visszamenőleges hatályúak, két új alapelvet a július 1-jét megelőzően keletkezett igényeknél is alkalmazni kell. Több, jelentős változás is érinti a munkaszerződések létrehozását és tartalmát. összefoglaltuk.
Az új Munka törvénykönyve 2012. július 1-jétől a munkavállaló magánéletének szabályozására tesz kísérletet, amikor elvárja, hogy az alkalmazottak a munkaidőn kívül is olyan magatartást tanúsítsanak, amely nem sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit.
Az úgynevezett „munkaügyi salátatörvény” minden korábbinál jelentősebben érinti a munkaügyi ellenőrzések bírságolási és egyéb szankcionálási gyakorlatát, különös tekintettel a kkv-szektor foglalkoztatóira. Mikor mentesülnek a cégek a munkaügyi bírság alól?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték