233 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét az alábbi kérdések megválaszolásával: Kft. bérelne ingatlant a vállalkozás székhelyén kívüli településen. A bérbeadó meghatározott szinteket adna bérbe a kft. részére, ahol 10 darab szoba található. Kft. tovább adná bérbe a vele kapcsolatban álló munkaerő-kölcsönző cég részére ezen szobákat, a kft. által bérelt munkavállalók részére történne a szobák bérlése. A munkaerő-kölcsönző cégnek nincs a bérelt ingatlan területén székhelye. A munkavállalók nem rendelkeznek állandó és ideiglenes lakcímmel (bevándorlási engedéllyel rendelkeznek). A munkaerő-kölcsönző cég van kapcsolatban a bérelt munkavállalókkal. Az ingatlant a kölcsönző cég üzemeltetné. A munkavállalókat munkásszálláson a bérelt ingatlanban szállásoltatná el hosszú távon. Felmerült kérdésként, hogy - idegenforgalmi adó vonatkozik az eset alapján - vendég fogalma hogyan értelmezhető - ha kell idegenforgalmi adót fizetni, akkor ki az adó adó alanya ki (a bérbeadó, a kft., a bérbevevő, kölcsönző cég) - milyen dokumentáció szükséges - a kft.-nek be kell-e jelenteni fióktelepként a bérelt ingatlant? Várom válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar általános szabályok szerint áfázó cég magyar szintén általános szabályok szerint áfázó munkaerő-kölcsönző cégtől munkaerőt kölcsönöz úgy, hogy a munkaerő kölcsönzés díját és a kölcsönzött munkaerő szállás-, és utazási díját külön számlázza. A munkaerő-kölcsönzést fordított áfával, a szállás-, és utazási díját közvetített szolgáltatásként 27 százalékos áfával számlázza (az alvállalkozó végzi). A két cég közötti szerződésben a szállás-, és utazási költséget közvetített szolgáltatásként, elkülönítetten kezelik. Szabályos-e a szállás-, és utazási költség 27 százalékos áfával történő számlázása? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm válaszát a korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban. Kérdésemet a következőkkel egészíteném még ki: Az integrációs teszt alapján mindkét fél javára születnek válaszok: - ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan -> magyar ügyfél - ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért -> magyar ügyfél - a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló -> nem hárítja át - ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére -> magyar ügyfél - ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét -> magyar ügyfél - ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az e célból kötött szerződés felmondására -> szlovák cég - ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben -> szlovák cég - ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét? -> szlovák cég Van ilyenkor szabály, hogy ha például. a válaszok több mint felénél a magyar fél a válasz, akkor a magyar szabályok szerint kell a munkavállalóknak adóznia? A szlovák cégnek magyar adószámot, és a szlovák alkalmazottaknak magyar adóazonosítót kell igényelnie és 08-as bevallást kell leadnia, de a járulékot Szlovákiában fizeti? Az ügylet térítés nélküli munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi (lengyel) cég – Magyarországon nem képviselteti magát – magyar munkaerőt kölcsönözne magyar kölcsönző cégtől magyarországi munkavégzésre. Ezt hogyan teheti meg, egyszerűen szerződést köt a kölcsönző céggel? Van–e valamilyen regisztrációs vagy egyéb kötelezettsége? Köszönettel: B. E.

Cikk

A munkaerő-kölcsönzés a törvény definíciója szerint olyan tevékenység, amely a munkaerő munkavégzésének ideiglenes átengedésével jár. A munkaviszony azonban a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között áll fenn – mutatott rá a Kúria egy döntésében.

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Munkaerő-kölcsönzésről kapott számla áfája levonható-e? Továbbá ez természetbeni juttatásnak minősül-e? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy magyarországi székhelyű munkaerő-kölcsönző cég magyar munkavállalókat szeretne Németországba kölcsönözni. Tudomásom szerint a munkaerő-kölcsönző cégek nem kapnak A1-es igazolást.Ha ez igaz, akkor a dolgozók nem Magyarországon lesznek biztosítottak? Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a munkaerő-kölcsönző cégnek a Németországba kölcsönzött munkavállalók után? Melyik országban történik a dolgozók utáni járulék- és az adófizetés? A munkaerő-kölcsönző cégnek kell Németországban telephelyet létesítenie? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Az Adózóna "Kölcsönzött munkaerő és tanuló a rehabilitációs hozzájárulásnál" kérdésre 2017.10.28-án közzétett szakértői válaszhoz kapcsolóan kérdésem, hogy, ha a munkaerő kölcsönzése külföldre, például Németországba történik, akkor a kölcsönbe vevő nem magyar adóalany, kit terhel a rehabilitációs hozzájárulás bevallása és megfizetése?

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Magyarországi székhellyel rendelkező társaság Romániában fióktelepet hozott létre. Eddig román állampolgárságú munkavállalókat alkalmazott munkerő-kölcsönzés keretében. Azonban igény jelentkezett arra, hogy a munkavállalók saját állományba kerüljenek. A munkavégzés helye Románia. 1. A magyar vagy a román jog lesz a jogviszonyra irányadó? 2. Választható-e a magyar jog, illetve a román? 3. Fióktelep létesíthet-e munkaviszonyt a munkavállalókkal, vagy csak az anyavállalat? 4. Hol kerül sor a bérszámfejtésre? Válaszát előre is köszönöm. 1.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadó, határérték átlépése

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink