133 találat a(z) munkába járás cimkére

Munkába járás választható költségtérítése Kérdés

Egy társaság költségtérítést szeretne adni dolgozóinak a munkába járáshoz, lehetőleg adómentesen. A munkavállalók zöme a munkavégzés helyén kívüli közigazgatási területről jár be dolgozni. Részükre a munkáltató távolsági/helyközi (nem helyi) autóbuszbérletet térít 86 százalékos mértékben. Kérdés: fizethet-e a munkáltató adómentesen 15 Ft/km összeget (naponta oda-vissza) a dolgozóknak a bérlettérítés helyett? Kell-e vizsgálni azt, hogy a munkavállaló a beosztása szerint munkába járást tömegközlekedéssel is meg tudná oldani, továbbá kell-e azt vizsgálni, hogy van-e személyautója a dolgozónak; adható-e a 15 Ft/km összeg annak a dolgozónak is, akit például a szomszédja fuvaroz be minden nap a munkahelyére, vagy éppen kerékpárral jár be dolgozni? Készíthet-e a munkáltató olyan szabályzatot, amelyben ezt a lehetőséget csak a munkavállalók meghatározott körére alkalmazza?

Cégautó – mi számít munkába járásnak? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!

Munkába járáshoz adott juttatás Kérdés

Tisztelt Címzett! Cégünknél felmerült az a lehetőség hogy a cégautóval nem rendelkező vezetők részére üzemanyagkártyát biztosít a cég. A cél az lenne, hogy a cég fizesse az adót a felmerült költség után. Kérdésem, hogy minősülhet-e ez egyéb, nem meghatározott juttatásnak azzal, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportjára (cégautóval nem rendelkező vezetők) vonatkozna a feltétel, és szabályzatban rögzítenénk. Válaszát előre is köszönöm.

Költségtérítés Kérdés

A 39/2010. kormányrendelet 4. § d) pontja a gyerekre nézve pontosan mikortól hatályos? Köteles-e nyilatkoztatni a munkáltató gyerekről, életvitelszerű lakhelyről vagy a dolgozónak kell kérnie a költségtérítést és nyilatkoznia? Ha nincs dolgozói nyilatkozat, fennáll-e a kötelezettsége a munkáltatónak? Ha volt 10 év alatti gyerekes, de ők nem nyilatkoztak ez irányban, a munkáltató nem adott eddig ilyen költségtérítést, visszamenőleg utólag fizethet-e egyben, illetve köteles-e fizetni? Köszönöm

Vezetői engedély nélkül Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem mellé újabb kérdés merült fel. http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_12_Munkaba_jaras_kifizetesenek_felte_ylj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kettő munkavállaló ugyanazzal az autóval járnak dolgozni, egyiküknek nincs vezetői engedélye. Korábban olvastam, hogy vezetői engedély megléte nem szükséges munkába járás elszámolásához, de ha személygépjármű után kéri az elszámolást, akkor sem? Mindkét munkavállalónak kifizethető a munkába járás költsége, vagy ekkor már a csoportos szállítás szabályai lépnek életbe? Köszönöm segítő válaszát!

Munkába járás kifizetésének feltételei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló a testvére autójával jár dolgozni. Útvonalterv alapján a leghosszabb útvonal alapján kéri az elszámolást, fizetős utat is igénybe vesz. Engedélyezhető a munkabájárás a fenti feltételekkel? Van-e jogszabályi hivatkozás arra, hogy a legrövidebb útvonalat kell figyelembe vennie, és fizetős utat nem tartalmazhat? Továbbá, ha havi elszámolás van, akkor a kerekítés szabályai az adott hónapra vonatkoznak vagy napi bontásban? Pl. oda 4,3 km, oda-vissza egy nap 8,6 km. Akkor 20 nappal számolva 172k m vagy 180 km? Köszönöm segítő válaszát!

Munkába járás vagy kiküldetés? Támpontok az értelmezéshez Cikk

A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.

Munkába járás költségtérítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkába járás költségtérítésénél, ha valaki vidékről jár a fővárosba dolgozni, a vonat- vagy távolságiautóbusz-bérlet árának térítése mellett kérheti-e a BKK-bérlet árát is, mivel a végállomásokról még el kell jutnia a munkahelyig? Köszönettel: S.Matild

Munkába járás költségtérítése Kérdés

Kedves Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Téríthető-e adómentesen annak az utazási bérletnek a 86 százaléka, amelyet a munkavállaló a munkahely és a saját lakhely közötti menetrend szerinti járaton használ, de a saját városán belül? A munkahely Budapesten van, a lakóhely Szegeden. Budapest és Szeged között vasúti bérletet használ, majd Szegeden átszáll egy menetrend szerinti járatra, hogy a lakóhelyére érjen, mivel a vasútállomás messze van a tényleges lakóhelytől. A Szegeden belül használt járatra vonatkozik a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Krisztina

Munkába járás vonattal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozónk Fótról jár munkába Budapestre. Lakóhelye (nyilatkozat van) Fót. A vonat érletet Dunakeszi-Budapest útvonalról hozta. Ezt azzal indokolja, hogy neki jobb megoldás, ha fóti lakóhelyéről a Fóti vasútállomás helyett a Dunakeszi vasútállomásra megy ki, és onnan indul, mivel a Fótról közlekedő vonat gyakran késik.Ebben az esetben adómentesen kifizethetjük-e a dolgozónak a Dunakeszi-Budapest közötti vasúti bérlet 86 százalékát? Válaszát előre is köszönöm.

Kötelező költségtérítés munkába járáshoz Cikk

A munkáltató milyen esetekben köteles megtéríteni, ha munkavállalója autóval jár munkába? Ellenőrizhető-e a hétvégi hazautazás? Olvasói kérdésekre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Munkába járás költségtérítése gyermekre tekintettel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyi lakos munkavállaló részére adható-e a 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusára tekintettel a 9 vagy 15 forintos gépkocsi-költségtérítés, ha 10 éven aluli gyermeket nevel? Ha igen, mi van a gépkocsival nem rendelkező munkavállalókkal? Szíves válaszát előre is köszönöm!

Munkába járás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a munkába járásához költségtérítési igénnyel lépett fel, melyet bejelentett tartózkodási helyéről kért. A munkavégzés helye egy vidéki város. A munkavállaló állandó lakhelye egy tőle 15 kilométerre lévő város. A munkavállaló a magánéletében bekövetkezett változások miatt egy olyan városban létesített tartózkodási helyet, amely a munkahelyétől 50 kilométerre van, és onnan csak gépkocsival tud munkába járni. Igényét az 50 kilométerre lévő tartózkodási helyéről történő munkába járás költségtérítésére nyújtotta be. A lakcímkártyájával igazolta mindkét lakcímét. Ebben az esetben a munkáltatónak - a tartózkodási helyéről - kötelező-e a 9 Ft/km, maximum 15 Ft/km költségtérítés folyósítása.

Kiküldetés vagy munkába járás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.

Munkába járás tömegközlekedési eszközzel nem lakóhelyről/tartózkodási helyről Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója tömegközlekedéssel jár be a munkahelyre egy, a céghez közeli kisvárosból. A személyes iratait áttekintve megállapítottuk, hogy a „Lakcímet igazoló hatósági igazolvány”-on ez a közeli kisváros nem szerepel. Oka, hogy nem jelentkezett át az okmányirodánál a korábbi (lényegesen messzebb lévő szülői városból), s ezt nem is kívánja megtenni. Ilyen esetben elfogadható-e, hogy lenyilatkoztatom, jelenleg pontosan mi az ideiglenes (okmányirodába be nem jelentett) lakcíme, s így azt figyelembe tudom venni a távolsági bérletének elszámolása során mint „lakhelyet”? Hogyan tudok meggyőződni a nyilatkozatának a valódiságáról? – A busztársaság által kiállított számla s bérlet egy típusán van távolsági viszonylat feltüntetve is, másik típusán viszont csak kilométer szerepel (viszonylat sehol). – Amennyiben vonattal járna be a dolgozó, szintén megfigyelhető a kétfajta dokumentáció (attól függ, mekkora méretű településen veszi meg a bérletet). Kérném a fentiekben szíves segítségüket. Üdvözlettel: Előfizető

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alapítványi juttatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Személyi jövedelemadó

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Munkavégzés saját kft.-ben.

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close