79 találat a(z) mikrovállalkozás cimkére

Itt a lista a mikrovállalkozások társaságiadó-kedvezményeiről Cikk

Mikrovállalkozások milyen társaságiadó-kedvezményeket érvényesíthetnek – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

Taokedvezmények mikrovállakozásnál Kérdés

Milyen taokedvezményeket érvényesíthetek mikrovállakozásnál?

Év végi devizás vevőkövetelés Kérdés

Az év végi devizás vevőkövetelést, illetve szállítói tartozásokat minden esetben át kell értékelni a fordulónapi árfolyamra, vagy az Sztv. 55. § (1) szerint csak akkor, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű? Mikrovállalkozás mekkora értékhatárt vehet figyelembe a lényeges, illetve a jelentős fogalom meghatározásakor a számviteli politikában?

Energiahatékonysági beruházás kedvezménye Kérdés

Tisztelt Szakértő! A tao-törvény 22/E paragrafusában szabályozott energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a cég besorolása mi alapján történik? A kedvezményt igénybe venni szándékozó vállalkozás a kkv-besorolás három mutatóértéke (létszám, nettó árbevétel, mérlegfőösszeg) alapján mikrovállalkozásnak minősül. Mivel erre a kategóriára külön nem tér ki a jogszabály, csak a kisvállalkozásnál a plusz 20 és középvállalkozásnál a plusz 10 százalék kedvezményre, így a fent leírt társaság hány százalékos adókedvezményt tud érvényesíteni? Előre is köszönöm segítő válaszát.

Három és fél év – 2652 milliárd forint Cikk

Összesen 38 086 vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz 2652 milliárd forint összegben a növekedési hitelprogram három szakaszában, 2013 júniusa óta – közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Rugalmas és részmunkaidő, távmunka: így állnak hozzá a kisebb cégek Cikk

A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.

Kamatmentes hitel kkv-knak! Újabb 50 helyen lehet igényelni Cikk

Több mint egymilliárd forint értékű, nulla százalékos kamat mellett igényelhető, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését szolgáló hitelt értékesítettek kkv-knak az MFB Pontok. A hálózat újabb 50 hitelintézeti fiókkal bővült, így a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) országszerte már 76 MFB Ponton várja a vállalkozásokat – közölte a hitelintézet.

Mikrovállalkozás induló cégnél Kérdés

Tisztelt Adószakértő! 2015-ben alakuló cég választhatja-e, hogy mikrogazdálkodói beszámolót készítsen már az első évére? Köszönettel: Ildikó

El nem adott késztermék Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015. év során cégünk megrendelés alapján gyártott egy terméket 6 millió 500 ezer forint plusz áfa eladási áron. A termék sajnos a nyakunkon maradt, értékesíteni később talán tudjuk. Nálunk készletnyilvántartás nincs, mivel mindent rögtön elszámolunk az 51-es számlán (mikrovállalkozás vagyunk). Mi ezzel a teendőm a 2015-ös év zárásával kapcsolatban? Köszönettel: Szlukovinyi Szilvia

Innovációs járulék mikro- és kisvállalkozásoknak Kérdés

Pontosítást szeretnék kérni a napokban a honlapjukon megjelent NAV tájékoztatóhoz. Ismereteim szerint eddig sem volt járulékkötelezett: – az üzleti év első napján a Kk. tv. 3. paragrafusának (2)–(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. Miben keresendő a változás? Köszönettel.

Mikro- és kisvállalkozások figyelem! Csökkenthetik közterheiket! Cikk

A mikro- és kisvállalkozásoknak 2015-től nem kell innovációs járulékot fizetniük, de az előlegkötelezettség nullára mérséklését külön kell kérelmezniük – közölte a NAV.

Lényeges változás a kkv-knál! Új törvényben az innovációs járulék Cikk

Január 1-jétől új törvény szabályozza az innovációs járulékkötelezettséget. A közteher továbbra is csak a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokra terjed ki.

Munka- és pihenőidő nyilvántartása Kérdés

A munka törvénykönyvének 134. paragrafusa szabályozza ezt a kérdést. Azonban számomra nem egyértelmű a konkrét nyilvántartás formája, ezért szeretnék egy konkrét nyomtatványmintát is kérni, amit nem online, hanem manuálisan lehet vezetni. Ezt két esetre vonatkozóan kérném: 1./ Amikor csak havi béresek vannak. 2./ Órabéresek időnként több műszak és túlóra is. Egyik esetben sincs elektronikus kártyarendszer, ugyanis mikrovállalkozásokról van szó, amelyek erre nem tudnak beruházni. E kérdést azért szeretném pontosítani, mert a szakértői állásfoglalások eltérően értelmezik ezt a rendszert. Az online nyilvántartást erősen preferálják, de ezt a törvény konkrétan nem írja elő. Mindig felmerül a kérdés, hogy a korábbi jelenléti ív milyen módú átalakításával, illetve kiegészítő nyilvántartási formájával lehet ezt szabályszerűen megvalósítani? A válaszukat előre is köszönöm.

Adóévi beruházás egyösszegű levonása Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013. évre vonatkozóan alkalmazható volt a kis- és középvállalkozásoknál több feltétel megléte esetén, hogy az adóévi beruházásuk értékét egyösszegben leírhatták a társasági adó alapjából. Kérdésem az, hogy ezt 2014.évre vonatkozóan is megtehetik-e? Idevonatkozik még: az általam ismert anyagban kis- és középvállalkozásokat említenek, engem az érdekel, hogy a 29-es bevallásban amennyiben mikrovállalkozási kódot alkalmazok, élhetek-e a kedvezménnyel? Köszönöm segítségüket! Lóránt Gizella

Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany Kérdés

Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján a következő leírást találtam az áfatörvény XIV. fejezetével kapcsolatban: Mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok: [áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pont] A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minősülhet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minősül, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. A jogszabály értelmében azon adóalanyok esetében is meg kell vizsgálni, hogy a Kkv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülnek-e, amelyek egyébként nem tartoznak a Kkv. hatálya alá (nem egyéni illetve társas vállalkozások). A kérdésem az lenne, hogy az adóalany egyéni vállalkozó (mellette nem őstermelő) választhatja-e ezek szerint a különleges jogállást az áfa szempontjából? (A törvényben leírtaknak egyébként megfelel, mikrovállalkozás, kizárólag a mellékletben leírt mezőgazdasági tevékenységet folytat.) Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelen- tésére szolgáló nyomtatványon is választható ez a lehetőség az adózási módok között. Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkába járás vagy kiküldetés?

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Bemutatóterem értelmezése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 június
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink