Pontosítást szeretnék kérni a napokban a honlapjukon megjelent NAV tájékoztatóhoz. Ismereteim szerint eddig sem volt járulékkötelezett: – az üzleti év első napján a Kk. tv. 3. paragrafusának (2)–(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. Miben keresendő a változás? Köszönettel.
A mikro- és kisvállalkozásoknak 2015-től nem kell innovációs járulékot fizetniük, de az előlegkötelezettség nullára mérséklését külön kell kérelmezniük – közölte a NAV.
Január 1-jétől új törvény szabályozza az innovációs járulékkötelezettséget. A közteher továbbra is csak a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokra terjed ki.
A munka törvénykönyvének 134. paragrafusa szabályozza ezt a kérdést. Azonban számomra nem egyértelmű a konkrét nyilvántartás formája, ezért szeretnék egy konkrét nyomtatványmintát is kérni, amit nem online, hanem manuálisan lehet vezetni. Ezt két esetre vonatkozóan kérném: 1./ Amikor csak havi béresek vannak. 2./ Órabéresek időnként több műszak és túlóra is. Egyik esetben sincs elektronikus kártyarendszer, ugyanis mikrovállalkozásokról van szó, amelyek erre nem tudnak beruházni. E kérdést azért szeretném pontosítani, mert a szakértői állásfoglalások eltérően értelmezik ezt a rendszert. Az online nyilvántartást erősen preferálják, de ezt a törvény konkrétan nem írja elő. Mindig felmerül a kérdés, hogy a korábbi jelenléti ív milyen módú átalakításával, illetve kiegészítő nyilvántartási formájával lehet ezt szabályszerűen megvalósítani? A válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2013. évre vonatkozóan alkalmazható volt a kis- és középvállalkozásoknál több feltétel megléte esetén, hogy az adóévi beruházásuk értékét egyösszegben leírhatták a társasági adó alapjából. Kérdésem az, hogy ezt 2014.évre vonatkozóan is megtehetik-e? Idevonatkozik még: az általam ismert anyagban kis- és középvállalkozásokat említenek, engem az érdekel, hogy a 29-es bevallásban amennyiben mikrovállalkozási kódot alkalmazok, élhetek-e a kedvezménnyel? Köszönöm segítségüket! Lóránt Gizella
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján a következő leírást találtam az áfatörvény XIV. fejezetével kapcsolatban: Mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok: [áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pont] A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minősülhet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minősül, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. A jogszabály értelmében azon adóalanyok esetében is meg kell vizsgálni, hogy a Kkv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülnek-e, amelyek egyébként nem tartoznak a Kkv. hatálya alá (nem egyéni illetve társas vállalkozások). A kérdésem az lenne, hogy az adóalany egyéni vállalkozó (mellette nem őstermelő) választhatja-e ezek szerint a különleges jogállást az áfa szempontjából? (A törvényben leírtaknak egyébként megfelel, mikrovállalkozás, kizárólag a mellékletben leírt mezőgazdasági tevékenységet folytat.) Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelen- tésére szolgáló nyomtatványon is választható ez a lehetőség az adózási módok között. Köszönöm.
Kedves Szakértő! Cégünk 2013-ban GOP-Mikrovállalkozások fejlesztése keretében de minimis támogatást kapott vendéglátó helyiség felújítására. Összegszerűen levezetve: Beruházás összköltsége: 22 000 eFt -ebből saját erő 2 200 eFt, támogatás 9 900 eFt, mikrohitel 9 900 eFt. Kérdésünk erre vonatkozóan az lenne, hogy a támogatás összegét hogyan számoljuk el, milyen arányban, mennyi összeget vehetünk figyelembe a 2013-as évre? Köszönettel várjuk sürgős válaszukat.
Országszerte tízezernél is több kistermelő, családi vállalkozás, valamint kézműves iparos működésének jogi és gazdasági feltételeit kívánja javítani a Kislépték néven, Debrecenben megalakult érdekképviseleti szövetség.
Két évtizede működő mikrovállalkozás beltagja sérelmezi, hogy előehozott nyugdíjazása során nem arányosan vették figyelembe a befizetett járulékait. Az Adózóna nyugdíjszakértőjét kérdeztük a lehetséges okokról.
Tudatos működés, ösztönző vezetés, növekedés: képzés és tanácsadás mikrovállalkozásoknak címmel a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány tart tréninget márciusban.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték