Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre várnám mielőbbi szíves válaszát: 1956-ban született nő munkaviszonyban töltött ideje alatt munkahelyén 1 évig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Ezen időszak alatt megbízási szerződéssel másik munkahelyen dolgozott, ahol minden, a törvényi előírásoknak megfelelő járulékot befizettek utánna. Beleszámít-e a 40 évbe a megbízási szerződéssel ledolgozott időszak? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Megbízási szerződésem van 2014. 01. 01-től 2014. 12. 31-ig tartó időszakra, havi 20 000 forint megbízási díjjal. Egy összegben kértem a számfejtést az időszak végén, amit a napokban megtesznek. Kérdésem: érvényes-e a minimálbér 30 százalékánál alacsonyabb megbízási díjra vonatkozó tb-szabály, miszerint nem jött létre biztosítási jogviszony, ezért nem kell tb-járulékot fizetnem? A kifizetőnek a 27 százalék szochót be kell fizetnie. És mit kell még fizetnie? Mivel az összeget januárban számfejtik és fizetik ki, helyes-e a 1508-as bevallás alkalmazása? Köszönettek: Kun Edit
Tisztelt Szakértő! Szeretnék alkalmazni egy üzletkötőt a vállalkozásom szolgáltatásainak ajánlására megbízási szerződéssel 9 hónapra. Magánszemélyről van szó, máshol nincs munkaviszonya. A Polgári törvénykönyv 474-483. paragrafusaiban azt olvastam, hogy a megbízottnak a megbízó általi utasítás teljesítése során felmerült költségeit köteles megtéríteni. Ezt valóban így kell alkalmazni, vagy ettől el lehet térni? Én úgy szeretném a szerződést megkötni vele, hogy bizonyos költségeket térítenék meg számára, például utazási költséget. Az illető tömegközlekedéssel oldaná meg az utazást, venne egy bérletet; erről a vállalkozásom nevére kérjen számlát? Helyes megoldás ez az utazási költségek megtérítésére? Vagy ez egyéb adót vonna még maga után? A tételes költségelszámolás esetén a költségekről a számlát saját nevére kérje és gyűjtse? A megbízási díja nem fix összeg lenne, hanem jutalék formájában; ez szabályos lenne? Annak már sikerült utánanéznem, itt, az oldalukon, hogy a minimálbér 30 százalékát meghaladó és nem meghaladó jövedelem esetén milyen közterheket kell befizetnem a jövedelme után, ez a rész számomra világos, csak sajnos a fentebb írtak nem egészen. Előre is köszönöm válaszát. Nikolett
Lehet-e egyidejűleg ugyanazzal a munkavállalóval munkaviszonyra irányuló, illetve megbízási szerződést is kötni ugyanazon intézményben, kétféle feladat ellátására? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Belső egyházi jogi személyként igen kislétszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal). Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Andrea
Tisztelt Szakértő! Mint katás adózó megbízott könyvelő szeretném, ha segítséget kapnék. Alapítványoknál a felajánlott 1 % szja elszámolásakor sajnos már csak az összeg 25 százaléka számolható el működési költségre. Az 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek szerint sajnos a könyvelési díjról kiállított számlát nem lehet elszámolni. Ha viszont megbízási szerződést kötnénk, máris bekerülne a személyi jellegű kiadások közé, míg a könyvelésről szóló számla csak az igénybevett szolgáltatások között van. Kérdésem: 1. Lehet-e ilyen szerződést kötni a főállású katás adózás mellett? 2. Be kell-e jelenteni a 14T1041 nyomtatványon, ha járulékköteles a megállapított összeg? 3. Kell-e tb-kiskönyvben beírni, ha a kifizetett összeg alapján egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-kötelezett (azaz, ha biztosított időszaknak is minősül)? 4. Megemeli-e a katánál figyelembe vett szolgálati (365 nap helyett 303 napot) idejéhez az összeget (81 300 forint és a minimálbér arányosítása miatt)? Köszönöm a segítséget és a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi cég egy Amerikában élő, amerikai állampolgárt alkalmi megbízási szerződéssel foglalkoztat. Az illető a munkát otthon, Amerikában elvégzi, és interneten keresztül juttatja el a magyarországi cég számára. A kifizetéskor az illetőtől kell-e adóelőleget levonni, és a cég fizet-e az összeg után szochót vagy ehót?
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég rendszeresen foglalkoztat külföldi állampolgárokat megbízási szerződéssel. A következő esetek fordulnak elő: – Uniós állampolgár Magyarországra jön a magyar cég megbízásából, és itt látja el a feladatot, majd hazautazik (ez lehet hogy csak egy nap). – Uniós állampolgár nem utazik ide Magyarországra, hanem saját hazájában látja el a feladatot, interneten keresztül juttatja el a magyar cégnek. – Harmadik állambeli állampolgár ideutazik a feladat ellátására. – Harmadik állambeli állampolgár nem utazik ide, hanem otthonról dolgozik, és interneten juttatja el a munkát A feladat ellátásáért a magyar cég fizeti a juttatást. Melyik esetben hogyan kell eljárni adóelőleg-levonást illetően?
Tisztelt Szakértő! Egy cég programozási feladattal bízott meg. Számlát kérnek tőlem, ezért adószámos magánszemélyként a tevékenységi körömet kibővítettem a számítógépes programozással. A munkát 200 000 forintért vállaltam el. Ahhoz, hogy ez a pénz nálam is maradjon, gondoltam, hogy a számlára 286 000 forintot írok, így a 16 százalékos adó és a 14 százalék eho befizetése után megmarad a pénzem. A kft. mindenképpen le akarja költségként írni a nekem fizetett pénzt, ezért számlát kér, de csak 200 000-et fizet. Ha megbízási szerződést írnánk, a megbízási díjat is el tudná számolni, de fizetési kötelezettségei lennének, 89 000 forint, ha jól számolom. Szerintük 200 000 forintig nem kell adót fizetni a magánszemélynek, de a NAV és más könyvelők szerint ilyen szabály nincs is. Milyen megoldás van ebben a konkrét esetben? Köszönöm szépen a válaszadást!
Tisztelt Szakértő! 1.Egy kft. amely oktatást végez a KLIK-nek, oktatókkal köt szerződést ,akik számlát adnak a kft.-nek az oktatásról. Az oktatók kaphatnak-e számlán kívül utazási költségtérítést, vagy ezt is ki kellene számlázniuk a kft. felé? Van-e bármilyen külön törvény, ami szabályozza, hogy az oktatóknak útiköltség jár, ha például vizsgáztatnak? 2. Ha a kft. megbízási szerződést köt magányszemélyekkel, akkor ők a megbízási díj részeként kapják az útiköltséget vagy azon felül kalkulálják? Ha külön kapják, akkor kell-e utána adózni?
Tisztelt Szakértő! Kérném, szíveskedjenek segíteni, hogy be kell-e jelenteni, illetve beküldeni a 1041-es nyomtatványt abban az esetben, ha megbízási szerződéssel fizetünk ki valakinek például könyvelési díjat havonta a minimálbér 1/3 részénél kevesebb összegben? A megbízási dij megállapításánál kell-e óraszámot meghatározni?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem igen rövid! Megbízási szerződés esetében a szocho alapját mi képezi, a szerződésben rögzített megbízási díj, vagy annak a költséghányaddal csökkentett része? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 2014 decemberében szülő nő 2008. június 1-től 2013. szeptember 18-ig munkaviszonyban állt. 2013. szeptember 22-től 2013. december 15-ig munkanélküli járadékban részesült. 2013. december 16-tól határozatlan idejű megbízási szerződéssel dolgozott a minimálbér 30 százalékát elérő havi jövedelem mellett 2014. augusztus 20-ig. Ezt követően nem volt biztosított 2014. október 15-ig. 2014. október 15-től munkaviszonyban áll, havi 250 ezer forint fizetéssel. Szeretném megkérdezni, hogy a terhességi-gyermekágyi segély hogyan kerül megállapításra, mi fogja képezni annak az alapját? Mi képezi majd a tgyás utáni gyed alapját? Változna-e és ha igen, hogyan a Tgyás és a Gyed alapja akkor, ha a biztosítás folyamatos lenne, azaz 2014. augusztus 21-től kezdődne a jelenlegi munkaviszonya? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Ügyfelem 8 hónapos gyermekével van gyeden. Alkalmanként egy cég foglalkoztatni szeretné megbízási szerződéssel. Kérdésünk, hogy foglalkoztatható-e ebben az esetben a gyed mellett, mivel még a gyermek nincs egy éves? Köszönjük a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy Bt. katás adózási módot választott, azonban nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírsággal sújtották. Emiatt a kata adózási körből 09. 02-án kiesett. Az nem kérdés számomra, hogy az 50 ezer forintos havi katatételt meg kell fizetni, hiszen ha valaki egy napig is volt katás, nem tehet mást. Azonban azzal, hogy a társasági adótörvény hatálya alá helyeződött 09.03-ától, a beltag után (aki után eddig kellett fizetni az katát, és semmilyen jogcímen nem mentesülhet a járulékfizetés alól) meg kell fizetni az időarányos tb-járulékot? Felteszem, annak jelentősége a kérdés szempontjából nincs, hogy munkaszerződésesként vagy megbízási szerződésesként kíván tovább működni a beltag a cégben. Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték