Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai tanácsadását, hogy munkajogi és adózási szempontból van-e arra lehetőség, és nem okozhat problémát, ha kereskedelmi cég ügyvezető igazgatója – aki főállásban munkaviszonyban végzi tevékenységét – ugyanezen cég számára eseti marketing tanácsadásra megbízási szerződés keretében kiegészítő tevékenységű katás számlát állítson ki alkalmi jelleggel?Köszönöm szépen szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Intézményünk meghatározott feladat elvégzésére hosszabb távú (4 hónap) megbízási szerződést köt magánszemélyekkel, akiknek úgy tudom, hogy van állandó munkahelyük. Kérdéseim ezzel kapcsolatban: hogy szükséges-e nekem a megbízottakat a NAV felé bejelentenem vagy elegendő, ha nyilatkozatot kérek tőlük arra vonatkozóan, hogy a szerződéskötés időpontjában rendelkeznek állandó, a NAV-nál bejelentett munkahellyel, valamint a biztosítotti jogviszonyukat érintő változásról haladéktalanul értesítik a megbízót? Esetleg szükséges a munkahelyüktől egy munkáltatói igazolást kérni? ha a szerződés időtartama alatt a megbízottnak megszűnik a munkahelye, akkor milyen dátummal kell őt a NAV felé bejelentenem, mert gondolom, ebben az esetben már köteles vagyok őt regisztrálni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Andrea
Tisztelt szakértők! 6 lakásos társasházban - melynek egyik tulajdonosa is vagyok - közös képviselői tevékenységet látok el. A díjazás milyen formában lehetséges, megbízási szerződés alapján, vagy egyszerűsitett foglalkoztatásként? Én heti 40 órában máshol mint alkalmazott dolgozom, adószámmal rendelkezem. A havi díjazás 15 000 forint a közös képviseletért. Milyen különböző adót, járulékot kell megfizetni, a közös képviselőnek, illetve a társasháznak és ezt milyen formában teheti meg? Köszönöm válaszukat
Tisztelt Cím! A gazdasági társaságokról szóló törvény a társaságokban való személyes közreműködést 3 féleképpen nevezte meg. Lehetett munkaviszony, megbízási jogviszony, és tagi jogviszony alapján résztvenni a társaság tevékenységében, Munkaviszony alapján a "tag" munkavállalóként, tagsági jogviszony alapján tagként, megbízási szerződés alapján, ha a juttatás elérte a minimálbér 30%-át lett biztosított. Járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. törvény határozta meg. Az új Ptk. hatálya tartozó cégek esetében is ez a 3 lehetőség áll fenn? Egyszemélyes társaság tagja (aki nem ügyvezető) személyesen közreműködhet megbízási szerődéssel 0 forint juttatásért, úgy hogy nem lesz biztosított, és a 0 forint összegre tekintettel járulékot sem fizet?
Tisztelt Szakértő! Sport egyesület közfoglalkoztatásban alkalmaz egy munkavállalót ugyanezen egyesület ugyanezt a munkavállalót szeretné megbízási szerződéssel foglalkoztatni. A két jogviszony lehetséges-e? Sajnos a közfoglalkoztatási törvényben nem találtam erre vonatkozóan leírást. A munkaügyis ügyintézővel úgy gondoljuk hogy esetleg egyszerűsített foglalkoztatás lehetséges. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő Egy megbízási szerződés teljesítési ideje 2014. október, de a kifizetés csak idén teljesül. A 2014. decemberi 08-as bevallást más okból önellenőriznem kell, leszámfejthetem-e a megbízási díjat decemberre, vagy már januárra kell?
Tisztelt Szakértő! Eseti megbízás alapján grafikai tevékenységet végző magánszemély számlaképesség kapcsán adószámot igényelt. Milyen adóbevallási határidő vonatkozik rá? Az egyes megbízásokhoz kapcsolódó biztosítási kötelezettség elbírálása hogyan történhet? – ha csak számla kiállítása történt a szolgáltatásról, – ha a számla mellett megbízási szerződést is kötöttek, melyben szerepel a munka elvégzésének kezdő és záró dátuma – ez esetben is a tényleges munkavégzés eltérhet ettől az időtartamtól. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre várnám mielőbbi szíves válaszát: 1956-ban született nő munkaviszonyban töltött ideje alatt munkahelyén 1 évig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Ezen időszak alatt megbízási szerződéssel másik munkahelyen dolgozott, ahol minden, a törvényi előírásoknak megfelelő járulékot befizettek utánna. Beleszámít-e a 40 évbe a megbízási szerződéssel ledolgozott időszak? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Megbízási szerződésem van 2014. 01. 01-től 2014. 12. 31-ig tartó időszakra, havi 20 000 forint megbízási díjjal. Egy összegben kértem a számfejtést az időszak végén, amit a napokban megtesznek. Kérdésem: érvényes-e a minimálbér 30 százalékánál alacsonyabb megbízási díjra vonatkozó tb-szabály, miszerint nem jött létre biztosítási jogviszony, ezért nem kell tb-járulékot fizetnem? A kifizetőnek a 27 százalék szochót be kell fizetnie. És mit kell még fizetnie? Mivel az összeget januárban számfejtik és fizetik ki, helyes-e a 1508-as bevallás alkalmazása? Köszönettek: Kun Edit
Tisztelt Szakértő! Szeretnék alkalmazni egy üzletkötőt a vállalkozásom szolgáltatásainak ajánlására megbízási szerződéssel 9 hónapra. Magánszemélyről van szó, máshol nincs munkaviszonya. A Polgári törvénykönyv 474-483. paragrafusaiban azt olvastam, hogy a megbízottnak a megbízó általi utasítás teljesítése során felmerült költségeit köteles megtéríteni. Ezt valóban így kell alkalmazni, vagy ettől el lehet térni? Én úgy szeretném a szerződést megkötni vele, hogy bizonyos költségeket térítenék meg számára, például utazási költséget. Az illető tömegközlekedéssel oldaná meg az utazást, venne egy bérletet; erről a vállalkozásom nevére kérjen számlát? Helyes megoldás ez az utazási költségek megtérítésére? Vagy ez egyéb adót vonna még maga után? A tételes költségelszámolás esetén a költségekről a számlát saját nevére kérje és gyűjtse? A megbízási díja nem fix összeg lenne, hanem jutalék formájában; ez szabályos lenne? Annak már sikerült utánanéznem, itt, az oldalukon, hogy a minimálbér 30 százalékát meghaladó és nem meghaladó jövedelem esetén milyen közterheket kell befizetnem a jövedelme után, ez a rész számomra világos, csak sajnos a fentebb írtak nem egészen. Előre is köszönöm válaszát. Nikolett
Lehet-e egyidejűleg ugyanazzal a munkavállalóval munkaviszonyra irányuló, illetve megbízási szerződést is kötni ugyanazon intézményben, kétféle feladat ellátására? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Belső egyházi jogi személyként igen kislétszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal). Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Andrea
Tisztelt Szakértő! Mint katás adózó megbízott könyvelő szeretném, ha segítséget kapnék. Alapítványoknál a felajánlott 1 % szja elszámolásakor sajnos már csak az összeg 25 százaléka számolható el működési költségre. Az 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek szerint sajnos a könyvelési díjról kiállított számlát nem lehet elszámolni. Ha viszont megbízási szerződést kötnénk, máris bekerülne a személyi jellegű kiadások közé, míg a könyvelésről szóló számla csak az igénybevett szolgáltatások között van. Kérdésem: 1. Lehet-e ilyen szerződést kötni a főállású katás adózás mellett? 2. Be kell-e jelenteni a 14T1041 nyomtatványon, ha járulékköteles a megállapított összeg? 3. Kell-e tb-kiskönyvben beírni, ha a kifizetett összeg alapján egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-kötelezett (azaz, ha biztosított időszaknak is minősül)? 4. Megemeli-e a katánál figyelembe vett szolgálati (365 nap helyett 303 napot) idejéhez az összeget (81 300 forint és a minimálbér arányosítása miatt)? Köszönöm a segítséget és a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi cég egy Amerikában élő, amerikai állampolgárt alkalmi megbízási szerződéssel foglalkoztat. Az illető a munkát otthon, Amerikában elvégzi, és interneten keresztül juttatja el a magyarországi cég számára. A kifizetéskor az illetőtől kell-e adóelőleget levonni, és a cég fizet-e az összeg után szochót vagy ehót?
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég rendszeresen foglalkoztat külföldi állampolgárokat megbízási szerződéssel. A következő esetek fordulnak elő: – Uniós állampolgár Magyarországra jön a magyar cég megbízásából, és itt látja el a feladatot, majd hazautazik (ez lehet hogy csak egy nap). – Uniós állampolgár nem utazik ide Magyarországra, hanem saját hazájában látja el a feladatot, interneten keresztül juttatja el a magyar cégnek. – Harmadik állambeli állampolgár ideutazik a feladat ellátására. – Harmadik állambeli állampolgár nem utazik ide, hanem otthonról dolgozik, és interneten juttatja el a munkát A feladat ellátásáért a magyar cég fizeti a juttatást. Melyik esetben hogyan kell eljárni adóelőleg-levonást illetően?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték