Kötelező-e a munkavállalónak munkába járási költségtérítést (bérletet, illetve ha másképp nem oldható meg, 9Ft/km térítést) kifizetni, vagy a munkabére tartalmazhatja az utazás költségét, ha a munkavállaló nem az adott városból jár dolgozni? Illetve a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak kell-e munkába járási költségtérítést fizetni? Válaszukat előre is köszönöm Zsók Gabriella
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék az alábbiakkal kapcsolatosan. Ha egy heti 40 órás munkaviszonyt megszüntetve, két munkáltatónál lenne részmunkaidőben 20, illetve 20 órában egy munkavállaló, akkor az mennyiben térne el a korábbi teljes munkaidős státuszához képest, ha a munkabére ebben az esetben is a garantált bérminimum felett lenne, arányosan? Illetve van-e lehetőség 40 órás munkaviszony mellett megbízási szerződés alapján máshol is munkát vállalni? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Cégünk szeretne egy, a tulajdonában álló ingatlant értékesíteni. Ennek lebonyolításával egy magánszemélyt (nem egyéni vállalkozó és nem rendelkezik adószámmal) kívánunk megbízni, és amennyiben a magánszemély által közvetített vevő kifizeti az ingatlan vételárát, akkor cégünk a magánszemélynek meghatározott összegű sikerdíjat fizetne. Kérdésünk, hogy köthetünk-e magánszeméllyel a fenti feladat ellátására megbízási szerződést? Kifizetőként milyen mértékű adó- és járuléklevonási kötelezettség terheli cégünket? Keletkezik-e ehofizetési kötelezettsége valamelyik félnek? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk alkalmazotti jogviszonyban látja el teendőit. A kérdésem az, hogy pontosan meghatározott feladatot elláthat-e a munkaviszony mellett eseti megbízási szerződéssel? Köszönöm.
2016. szeptembertől osztrák ügyvezetője van a cégünknek. Ausztriában fizeti az egészségbiztosítást és ragaszkodik is hozzá, ezért itt nem kap TAJ számot és nem vonunk tőle egészségbiztosítást. Mint ügyvezetőnek megbízási szerződése van. Szívesen fizetne a nyugdíjalapba és le is vonnánk tőle, de a jelenlegi bevalláson ezt nem tudjuk megtenni. Úgy gondoljuk, hogy szochót sem kell fizetni, hanem ehót.Tudnának segíteni abban, hogy helyesen járjunk el? Köszönettel:Welchnerné
Tisztelt Szakértő! Nyelvoktatással fogalkozó kft. megbízási szerződéssel foglalkoztat máshol bíztosítási jogviszonnyal nem rendelkező nyelvtanárokat magánszemélyként. A megbízási szerződés időtartama szeptember–december hó. A havonta kifizetendő megbízási díj a tanár által teljesített órák számától függ (havi óraszám szorozva az óradíjjal). Ennek megfelelőn havonta változó összeg, amely bizonyos hónapokban nem éri el a minimálbér 30 százalékát. (A hat havi megbízási díj átlaga eléri a minimálbér 30 százalékát. ) Kérdésem a következő: a szerződés megkötésekor a tanárokat be kell-e jelenteni a 1041-es nyomtatványon, vagy havonta utólag kell bejelenteni a 1041-esen, amennyiben a megbízási díj eléri a minimálbér 30 százalékát? S ennek megfelelően, akár havonta is változik a számfejtés során levont járulékok köre? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Egy masszőr a tevékenységét részben egyéni vállalkozóként, részben megbízási szerződéssel végzi. A megbízási szerződéssel végzett tevéknység adózásásánál elszámolhat-e 10% költséghányadot? Köteles pénztárgépet használni, ha nincs telephelye, házhoz megy a szolgáltatást elvégezni? Köszönöm.
Magánszeméllyel köt megbízóm megbízási szerződést mely szerint a magánszemély havi kettő napon levezet egy tárgyalást a külföldi menedzsment részére. A szerződést 2016. június 1-jével kötötték, határozatlan időre. A megbízott eddigi teljesítései: jún. 15-16., júl. 21-22., aug. 23-24. Szeptember 7-én fizetik ki a díját, 90%-os adóalappal, önálló tevékenységből származó jövedelemként. A magánszemélynek az OEP-pel egyéni biztosítása, taj száma van, máshol nem biztosított. Tudomásom szerint ilyenkor T1041-est kell benyújtani. A megbízási jogviszony esetén tudomásom szerint egy nappal a biztosítás megállapítása után kell a T1041-est beküldeni, erre a kifizetéskor kerülhet sor esetünkben. A megbízás természetesen tovább folytatódik a szerződés szerint. Elbizonytalanodtam a T1041-es kitöltésekor. A szerződés szerint, ami június 1-jével köttetett, már akkor lehetett tudni, hogy a napidíjösszeg biztosítási jogviszonyt hoz létre, az igaz, hogy azt nem lehetett pontosan tudni, hogy a megbízom hajlandó-e fizetni a 6 napi teljesítésért. Mit kell írnom a T1041-esre kezdő napként? Le kell-e zárnom a bejelentést a kifizetés napján? Ehhez képest napokra vagy hónapokra kell kitöltenem a 1608-as bevallás biztosítási dátumait? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét: egy kft. két tulajdonosa megbízási szerződéssel ügyvezető, nincs mellette 36 órás jogviszonyuk. A megbízási szerződésben foglalt díj havi 220 ezer forint (10 % költséghányadot alkalmaznak), de ez az összeg csak 4 havonta kerül kifizetésre (tehát 4 havonta kapnak 880 ezer forintot). A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben azokra a hónapokra, amelyekben nincs kifizetés, meg kell-e fizetniük társas vállalkozóként a minimum járulékalap után a járulékaikat, vagy mivel a kifizetett összeg több hónapra vonatkozik és az egy hónapra eső összege meghaladja a havi minimum járulékalapot, csak 4 havonta, a kifizetett összeg után van járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel: VL
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem megbízási szerződést kötött egyszeri alkalomra. A megbízott rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. A díjazása bruttó 75 500 forint, ami meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kérdésem az, hogy be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonyt a 16T1041 nyomtatványon? Az Art.-nak volt olyan rendelkezése, hogy ebben az esetben nem keletkezik biztosítási jogviszony, (bejelenteni nem kell csak a 08-as bevallást beadni), de most ezt nem találtam meg a törvényben. Köszönettel: Burián Tamásné
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 16 évesnél idősebb, nappali tagozatos tanulóval kíván megbízási szerződést kötni. Telefonálás lenne a feladata, adott számú partnert kellene értesítenie. Nem szabnánk időbeni határt munkája elvégzésére, saját időbeosztása szerint dolgozna, a feladat elvégzéséért 25 ezer forint megbízási díjat fizetünk részére. A cég telephelyén és telefonjával végezné a munkát. Ugyanezzel a tanulóval ugyanilyen feltételekkel a későbbiekben kerítésfestésre is megbízási szerződést kívánunk kötni. Szintén nem szabnánk időbeni határt munkája elvégzésére, saját időbeosztása szerint dolgozna, a feladat elvégzéséért 25 ezer forint megbízási díjat fizetünk részére. A cég telephelyén és festékével végezné a munkát. Kérdésem, hogy köthető-e mindkét munkára megbízási szerződés, és a biztosítási jogviszony elbírálása fentiek alapján hogyan történik? Köszönettel: Reményiné
Ügyfelem, egy magyarországi kft., megbízási szerződés kötött egy EU-ban működő magyar nagykövetséggel, egy műsoros esten való közreműködésre. A kft. közreműködőként megbízási szerződést kötött kettő zongoraművésszel, mint szintén közreműködő magánszemélyekkel. A két magánszemély közölte, hogy a jövedelem után a helyi (külföldi, EU-s) országban, annak szabályai alapján fog adózni. Mit kell tennie a kft.-nek, milyen járuléklevonási, illetve járulékfizetési kötelezettségei lesznek?
Sokadszorra merül fel a kérdés, hogy adott tevékenységet végzőket lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni. Egy friss olvasói kérdésben a fogorvosok és asszisztenseik esetében fogalmazódott meg, hogy helyénvaló-e a megbízási szerződés. Ennek kapcsán dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszában sorra vette a megbízási, illetve a munkaviszonyos szerződés alkalmazásának fontos ismérveit.
Tisztelt Szakértő! Egy fogászati kft. fogorvost és asszisztenseket foglalkoztat megbízási szerződéssel. A fogorvos részére havidíjat, az asszisztensek részére óradíjat rögzít a megbízási szerződés. A megbízás arra szól, hogy a fogorvos és az asszisztensek a kft. fogászati rendelőjében, illetve röntgenrészlegében a kft. eszközeivel, illetve műszereivel, a rendelési időkben fogorvosi, illetve asszisztensi feladatokat látnak el. Olvastam a témához kapcsolódó bírósági határozatokat, amiből azt a következtetést vontam le, hogy a különböző ismérvek alapján ezek munkaviszonynak minősülnek, és a megbízási szerződés nem állja meg a helyét. Jól gondolom ezt? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Adószakértők! Könyvelő cégként segítségüket kérjük az alábbi probléma helyes megoldásához. Magyarországi kft. nem kizárólagos megbízási szerződést kötött német állampolgárságú, Ausztriában állandó lakóhellyel rendelkező magánszeméllyel (aki a megbízó kft. ügyvezetőjének a férje) - ingatlanértékesítés érdekében , kellő anyagi háttérrel rendelkező vevők felkutatására. 2015 decemberében a külföldi állampolgár egy magyar céget közvetített, így februárra esedékessé vált a sikerdíj kifizetése. Az illetőség igazolása régebbi, tudjuk ez évit kell kérnie, addig nyilatkozat is elfogadható? Érvényes erre az esetre, hogy az adót nem kell levonni, bevallani és megfizetni, a bevétel nem adóztatható belföldön, ha a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja? Egyéb teher terheli-e a kifizetést, 08-as bevalláson kell-e jelenteni? Először találkoztunk ilyen problémával, nem szeretnénk, ha valami elkerülné a figyelmünket, s helytelenül járnánk el. Segítségüket megköszönve várjuk válaszukat. Tisztelettel:Kovács Lászlóné Profitax-C Kft
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték