Tisztelt Szakértő! Egyesületünk a vezető tisztségviselők díjazására megbízási szerződést kötne. Van mindenkinek emellett 36 órás munkaviszonya is. Kell-e az alapszabályban ezt rögzíteni, ha igen, melyik szervnek a hatásköre a díj megállapítása?
Társas vállalkozót 4 hónapra megbízási szerződéssel teljes munkaidőben foglalkoztatna egy másik cég. Kell neki, mint társas vállalkozónak járulékot fizetnie? (A 36 óra foglalkoztatással járó munkaviszony esetén nem kell fizetnie járulékokat.) A megbízási jogviszony viszont munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Megfelel ez a foglalkoztatással járó munkaviszonynak?
Tisztelt Szakértő! A megbízási jogviszony bejelentése ügyében lenne kérdésem. Ha egy cég megbízási jogviszonnyal foglalkoztat magánszemélyt, akkor a magánszemély bejelentése az adóhatóság felé ugyanúgy, mint alkalmazottnál már a megbízás kezdetekor meg kell, hogy történjen, vagy elég későbbi dátummal bejelenteni? Illetve ha lehet később is, akkor mi az a dátum, amikor legkésőbb be kell jelenteni? Köszönettel:Agent kft.
Cégünk ügyvezetőjének nincs havi 36 órát elérő munkaviszonya, csak részidős, ahol fizetik utána a járulékokat. A társaságban személyesen is közreműködik, taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítettük, miszerint az ügyvezetésre heti 4, a személyes közreműködésre heti 20 órát fordít. (Ezt a társaság ügyfeles szerződései alátámasztják.) Kérjük, erősítsék meg, hogy mint társas vállalkozó, személyes közreműködésére tekintettel lesz biztosított, és meg kell fizetni utána az előírt járulékokat, viszont azt nem kell kétszer megtenni azért, mert ügyvezető is. Illetve kérjük, erősítsék meg, hogy amennyiben máshol 36 órát elérő munkaviszonyt létesít, úgy sem személyes közreműködéséért, sem ügyvezetés okán a cégnek nem kell járulékokat fizetni utána. Ha mégis, úgy megoldást jelentene-e, célszerű-e megbízási szerződést kötni vele egyik vagy mindkét tevékenységére?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni állásfoglalásukat. Kétszemélyes kft. egyik tagja munkaviszonyban ügyvezető, és személyesen közreműködik, a másik tag máshol rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal. Kérdésem: a másik taggal köthet-e ingyenes megbízási szerződést a kft. a könyvelési feladatok elvégzésére?
Egy vietnami állampolgárról beszélünk, akinek van tanulmányi ittlétre tartózkodási engedélye, van egészségügyi szolgáltatásra jogosultságról igazolása (taj szám), van adóazonosító jele. Kérdés, hogy ezzel a magánszeméllyel köthet-e egy magyar vállalkozás megbízási szerződést? Ha igen a válasz, akkor milyen bejelentési kötelezettségeink vannak a hatóságok felé? Nagyon köszönöm előre is a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Van lehetőség akár heti 5 órás munkaidőre is munkaszerződést kötni az arányos garantált bérminimum figyelembevételével? Ebben az esetben is biztosított lesz a foglalkoztatott? Jól tudom, hogy a minimálbér 30 %-os jövedelemhatárral kapcsolatos biztosítotti státusz csak a megbízási szerződésesekre vonatkozik? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Cégünk a németországi anyavállalat magyarországi fióktelepe, amely a közeljövőben egy pár hónapos projekt kapcsán logisztikai munkakörben foglalkoztatna egy külföldi állampolgárt. A munka projekt jellege miatt nem akarjuk munkavállalóként foglalkoztatni, viszont el kell dönteni, hogy milyen egyéb mód jöhet még számításba. Az illető ausztrál állampolgár, de van brit útlevele is. Köthetünk vele megbízási szerződést, aminek nincs akadálya, viszont az illetőnek van egy ausztrál illetőségű vállalkozása. A kérdés, hogy köthetünk-e ezzel a céggel szerződést, és befogadhatjuk-e a havonta kiállítandó számláját úgy, hogy ez nem ütközik a magyar jogszabályokba, illetve mire kell ebben az esetben különösen odafigyelni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Megbízási szerződést lehet kötni takarító munkára? Úgy emlékszem, hogy azt csak szellemi tevékenységre lehet. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szíves válaszukat kérni: Adott egy kft. (1. számú), amelynek két tagja van, két másik kft. (2. és 3. számú). Az 1. számú kft. ügyvezetője a 2. számú kft. egyik tagja. Ügyvezetői tevékenységét megbízás keretében látja el. Ezzel kapcsolatosan az egyik kérdésem, hogy ilyen esetben lehet-e az ügyvezető megbízási díja 0 forint? A másik kérdésem az lenne, hogy a megbízási szerződést az 1. számú kft. ügyvezetőjével ki írja alá? Aláírhatja bármelyik (a 2. vagy a 3. számú) kft. bármelyik ottani ügyvezetője? Szíves válaszukat várom.
Tisztelt Szakértő! Bt. végelszámolója a nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi a végelszámolói feladatokat. Mivel a végelszámolás záró időpontja nem ismert, lehet-e a megbízási díjat egy összegben kifizetni a végelszámolás befejezése előtt, illetve lehet-e a megbízási díjat és annak járulékait egy alkalommal bevallani a 08-as bevallásban? Köszönettel: Szabó Lászlóné
1. Korábban III. csoportos rokkantnyugdijból 2012-től átforduló kft.-üzletrész tulajdonos az átmeneti szabályok szerint "dolgozhat", azaz a keresete nem érheti el az ellátásának a kétszeresét és a minimálbért. (Ellátása minden hónapban meghaladja a minimálbért, sőt a garantált bért is.) Fentieket úgy kell értelmezni, hogy mindkét feltételnek meg kell felelni, tehát, ha az ellátásának kétszerese több mint a minimálbér, akkor a keresete meghaladhatja a minimálbért? 2. A kft.-ben minimális időben személyes közreműködést vállalna. Ha ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban teszi, akkor "főállású" társas vállalkozónak minősülne, az arra irányadó szabályok szerint kellene megfizetni a járulékokat utána akkor is, ha díjazást nem vesz fel. Ez esetben a rehabilitációs elllátás szempontjából a kereseti határt a nyugdíjjárulék alapja jelenti. Mivel ez jóval alatta marad az ellátásának, elvileg a társas vállalkozó "státusznak" sincs akadálya? Mivel nem teljes időben venne részt személyesen a kft.-ben, hanem egészségi állapotának megfelelően maximum heti pár napban és pár órában (például heti 8, maximum havi 32), köthető vele megbízási szerződés, ami lényegesen kevesebb járulékkötelezettséggel járna. Kérdés, hogy a megbizási szerződés megköthető-e a garantált bér időarányos értékére? Ugyanis ez esetben a megbízási díj nem érné el a minimálbér 30 százalékát, igy nem lenne nyugdíjjárulék-alap. Félünk, hogy a megbízási szerződést netán nem fogadják el személyes közreműködés ellenértékének, hisz a tag osztalékra is jogosult.
A kérdésem az lenne, hogy milyen szabályok szerint kell eljárni, ha az alapszabályban szereplő sporthoz kapcsolódóan edzőt szeretnék foglalkoztatni? Megbízási szerződés vagy munkaszerződés kötése kell-e, illetve kit, és milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelnek? A foglalkoztatott edzőnek (mint magánszemélynek) hogyan kell ezt szerepeltetnie a bevallásában? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Irodai adminisztrációs és tolmácsolási feladatok ellátására foglalkoztatható-e a hallgató megbízási szerződéssel, ha igen, mire kell figyelni a szerződés megkötésekor? Megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén kötelező-e a munkába járás költségtérítése? Válaszát ezúton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy cikkíró versenyt hirdetett, melynek harmadik helyezettje 100 ezer, második helyezettje 200 ezer, az első pedig 300 ezer forintot kapna nettóban. A kérdésem az, hogy ezt milyen formában tudja kifizetni a cég a nyerteseknek, és milyen adózással, és van-e bejelentési kötelezettsége a cégnek? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték