Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy nyugdíj mellett megbízásos szerződéssel dolgozó személyt és munkáltatóját milyen levonások (például járulékok) terhelik? Megtisztelő tájékoztatását előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét: sportvállalkozás megbízási szerződéssel foglalkoztat külsős helyszíneken edzőket. Az edzők megbízási díja a megtartott edzések számával arányos, a kifizetés a megtartott alkalmak alapján, havonta történik. Az edzők feladatai a megtartott edzéseken felül is rögzítettek: adminisztráció, pénzkezelés, kapcsolattartás a szülőkkel, készülés az edzésekre, esetlegesen eszközök beszerzése, havi elszámolás a központban. Fenti esetben merül fel az a kérdés, hogy a minimálbér 30-ad részének megállapításánál mihez kell viszonyítani? Mivel nem csak az edzés napján, az edzés időpontjában merül fel feladatuk, lehet a havi kifizetést a havi minimálbér 30-ad részéhez viszonyítani, vagy a napi minimálbért kell nézni? Esetleg csak a megtartott 1 órás edzésre a minimálbér óradíjához kell viszonyítani? A viszonyítási alap a bruttó megbízási díj vagy a költségnyilatkozat alapján költségekkel csökkentett jövedelem? Van-e valamilyen szabály arra vonatkozólag, hogy a kifizetés mikor történik, lehet-e hosszú távú szerződést kötni és például félévente kifizetni a megbízási díjat? Ez esetben mi a viszonyítási alap a biztosítás elbírálásánál? Köszönöm.
A nyugdíjas megbízási szerződése szochoköteles vagy sem 2019-ben, s a megbízási szerződések tekintetében lesz-e változás 2018-hoz képest?
Tisztelt Adózóna! az alábbi kérdésem lenne: Egy cégben az ügyvezetést megbízási szerződéssel (minimális összegért) látja el egy másik cégben teljes munkaidőben dolgozó magánszemély. Kérdésem kaphat-e ő az általa képviselt cégben egészségpénztárba fizetett adomány alapján egészségpénztári számlájára befizetést, kedvezményes adózással? Köszönettel: Borbás Katalin
Tisztelt Szakértő! Több belföldi társaságban azonos személy az ügyvezető. A társaságok közül van olyan is, amelyben egyedüli tag az ügyvezető pozíció mellett ez a természetes személy. Teljes munkaidős alkalmazottként biztosítva van a társaságok egyikében. Az összes többi társaságnál az alapító okiratban vagy társasági szerződésben megbízási díj szerepel az ügyvezető díjazásaként, de egyik cégnél sem történt megbízási díj kifizetés. Kérdésem, hogy elfogadható-e ez a gyakorlat? Az „ingyenes” munka működhet-e, és ha igen, milyen dokumentációval kell alátámasztani jelen eseteknél? Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú nyugdíjas magánszeméllyel két megbízási szerződést kötne: egyet forgatókönyv írására és egyet rendezői feladatok ellátására. A magánszemélynek más biztosítással járó jogviszonya nincs. A kérdésem a következő: alkalmazható-e mindkét szerződésben meghatározott teljes összegre az ekho szerinti adózás? Ha valamelyik szerződés nem esik az ekho hatálya alá, akkor milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak a kifizetés kapcsán? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja és ügyvezetője vállalkozásában készülő filmjében produceri feladatokat látna el. Személyes közreműködése okán havonta fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de az ügyvezetésért jövedelmet nem vesz fel. Amennyiben a kft.-vel külön megbízási szerződést köt a produceri tevékenységre, az így kifizetett összegre választhatja-e az ekho szerinti adózási szabályokat?
Többször merül fel a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál, hogy hogyan lehet ezt jogszerűen csökkenteni. Ennek egyik esetét firtatta egy olvasói levél, amelyben a kérdező úgy gondolkodik, hogy az alvállalkozói teljesítmények miatt lehet erre mód.
Egy magánszemély kizárólag külföldi (közösség) tartózkodási hellyel rendelkezik és magyar társaság megbízási szerződés alapján kíván neki kifizetést eszközölni. A megbízott közösségi államban egyetemi (főiskolai) hallgató, a saját országában nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, így A1 lapot nem tud beszerezni. A kérdés az, hogy köthető-e vele megbízási szerződés, kell-e utána valamilyen egészségbiztosítással kapcsolatos járulékot megfizetni? A fentiekből következik, hogy a munkavégzés külföldön történik. Köszönettel és üdvözlettel Löffler András Löffler és Orbán Kft.
Tisztelt Szakértő! Hat hónapot meghaladóan, 100 fő biztosítottat foglalkoztató munkáltató esetében a törvény kötelezően előírja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését. Kérdésünk, hogy ki számít bele a 100 főbe? Csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak, vagy a megbízási jogviszonyban lévők is? Például, ha 1 évre kötünk megbízási szerződést a megbízottal, és teljesítésigazolás alapján havi kifizetések történnek részére, akkor ő is beleszámít a 100 fős létszámkorlát számításába vagy nem? Konkrétan kiket kell számításba venni, illetve számít-e, hogy részmunkaidős alkalmazott-e valaki vagy sem? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértők! Egyik ügyfelünk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy megbízási szerződést köt valakivel, a megbízási díj havi 500 ezer forint, de majd csak januárban fogja kifizetni. Azzal kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni, hogy ebben az esetben hogyan, mikor kell bejelenteni. Az ügyfél kérdése pedig az volt, hogy ha az érintett személy elmegy orvoshoz, ez alapján a jogviszony alapján el fogják-e látni? Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Társaságunk közlekedési eszköz javitására meghatározott időre szerződést kötött. Erre az időszakra dolgozókat vettünk fel, akiknek főállásu heti 40 órás munkaviszonya volt hasonló munkakörben. Megbízási szerződést kötöttünk lakatos, szerelő, járművezető munkára. A dolgozókat nem meghatározott munkarendben havi bérként foglalkoztattuk, minden ledolgozott órára fizettünk. Hónapon belül volt, hogy ledolgozott óra nem is volt, vagy 0-40 óra. Megbizásos bérre 10 százalékos költséghányad lett elszámolva. Kérdésem: szabályos volt-e a megbízásos szerződés megkötése? 15 főről van szó. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Röviden vázolnám a szituációt. Van egy szórakozóhelyünk. X Kft. rendelkezik rendezvénytartási engedéllyel, amely bérbe adja a vendéglátási egységet (pultok használata, jegy) az Y Kft.-nek. Mindkét cégnél 1-1 ügy.vez.igazgató van. Az Y Kft-nél vannak a dolgozók alkalmival bejelentve. Az alkalmi keretünk sajnos lassan elfogy. Tudtommal 5 személy állandó bejelentésével tudnánk a keretet megemelni, de ezt nem szeretnénk. X Kft.-ben nincs alkalmi munkavállaló. Két kérdésem lenne. Az megoldható valamilyen szinten, hogy X Kft. úgy adja bérbe Y Kft.-nek a vendéglátási részt, hogy egyúttal X Kft. is végzi el a munkát? (Oda lennének akkor bejelentve a dolgozók.) Nem munkaerő-kölcsönzésre gondoltunk, mert az bonyolult. Illetve, ha ez nem megoldható. Akkor megbízási szerződéssel alkalmazhatjuk a munkavállalókat? Egy időben ilyen alkalmazásban voltak, de volt egy NAV-ellenőrzésünk és megbüntettek minket, és azt mondták, hogy alkalmanként kell a dolgozókat bejelenteni. Mit javasolnak, mi az a módszer, amivel a legköltséghatékonyabban tudjuk foglalkoztatni a dolgozókat?
2018. június 5-én megjelent szakértői elemzésükkel kapcsolatban szeretném kérdeni a következőt. (http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_es_kapcsolodo_vallalkozas_ertelmez_02GTZ2#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201609_old_subscribed) A XXGPXX Kft. 51 százalékos többségi tulajdonosának, aki egyben az ügyvezető is, a közvetlen családtagja katás egyéni vállalkozóként vállalhat-e munkát a GPXX Kft.-ben? A családtag, aki rendelkezik főállású 8 órás munkaviszonnyal adminisztratív és kisegítő területen segítené a kft. munkáját havi rendszerességgel, vagy eseti megbízással, attól függően, hogy a törvény lehetővé teszi-e a rendszeres munkavégzést vállalkozási, vagy megbízási szerződéssel. Válaszukat előre is köszönöm. Lugosi Zoltán
Tisztelt Szakértő! Egy meleg ételt készítő társaság futárral szállíttatja ki az ételt. A futárral nem kötnek semmilyen írásbeli szerződést, de az alábbi dokumentum egy példányát aláírás után átadják részére. A futár saját gépkocsival,11-23 óráig dolgozik, jellemzően 10 000-15 000 forint a kifizetett összeg erre az időtartamra. „Kifizetési pénztárbizonylat/ Alulírott X.Y. (szül.év-hó-nap. Adóaz.jel:…) elismerem, hogy a mai napon 13 000 forint költségtérítést az Ételkészítő Kft. részemre kifizetett. 2018. hó-nap. Aláírás:………………… X.Y. Adóelőleg-nyilatkozat a 2016. évben az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről A nyilatkozatot adó magánszemély neve: X.Y. (szül.év-hó-nap, adóaz. jele:…..) Az önálló tevékenységemre tekintettel kapott költségtérítés adóelőlegének megállapítása során a bevételből 13 000 forint felmerülő, elismert költség levonását kérem. Kelt: 2018….hó-nap. ……………………..X.Y. (szül.év-hó-nap) A magánszemély nyilatkozatának tartalmát tudomásul vettem. A magánszemély adóelőlegét a nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg. A kifizető megnevezése: Ételkészítő Kft. Adószáma:…….. Kelt: 2018.-hó-nap.” A fentieket egy darab „pénztárgépszalag-szerű” gépi nyomtatványon nyomtatták ki. A fejrovatban téves év megjelölés szerepel! Kérdéseim: helyes-e, hogy nem készül írásbeli szerződés? Nyilatkoztatható-e a magánszemély 100 százalékos költségelszámolásról? Bizonylatolni kell-e a magánszemélynek a költségelszámolást? Köszönettel: Reményiné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték