Tisztelt Szakértő! Újonnan alakult kft. társasági szerződésében nincs (aláhúzással) jelölve, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban tevékenykedik. A szerződés minta alapján készült. Mi ilyenkor a teendő? Az ügyvezetők munkaviszonyosak szeretnének lenni, megtehető-e ez ebben az esetben? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
A kft.-nek két tagja van. Mindkét tag megbízási jogviszonyban ügyvezető juttatás nélkül. Az egyik tag munkaviszonyt létesített a kft.-vel napi 4 órában egyéb tevékenységre. Kérdésem, hogy meg kell-e a tagok után fizetni az elvárt járulékokat? Köszönöm a vállaszukat: Kocsis Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy megbízással foglalkoztatott személy részére adható-e az szja-törvény 3. számú melléklet II. fejezet 6. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségtérítés? Amennyiben adható, milyen módon lehet elszámolni, ha 10 százalék költségátalány szerinti elszámolást választ, illetve, ha tételes költségelszámolással más költséget is el kíván számolni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk két, több hónapos megbízási szerződést kötött, amelyek egy április 30-án zárult projektre szóltak (az egyik megbízás 2014 novembere, a másik 2015 márciusa óta állt fenn). Ugyanakkor az ennek keretében elvégzett munkák átvételére, illetve a teljesítés igazolására, valamint a kifizetésre csak május 20. után kerül sor. A megbízási díjak várhatóan elérik a bejelentési kötelezettség értékét. Kérdéseim: a) Ebben az esetben is elegendő a T1041-es nyomtatványon a bejelentést a kifizetést (és/vagy a teljesítésigazolás kiállítását) követő napon megtenni? b) a bejelentést a projektzárásig tartó időtartamra (április 30-áig), vagy a kifizetésig terjedő időtartamra (május 21-éig) kell megtenni? c) a 2014. novemberétől fennálló jogviszony is bejelenthető a 15T1041-es nyomtatványon? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Gyakran elhangzó kérdés, hogy milyen társadalombiztosítási terheket kell fizetni a gazdasági társaság (tag) ügyvezető után. Noha ezt a problémát számos alkalommal, és sokféle nézőpontból tárgyaltuk már, továbbra is aktualitással bír.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi szituációban. Leendő ügyfeleim cégalapítás előtt állnak. Hárman alapítanának kft.-t 1/3-1/3-1/3 arányban. Elképzeléseik alapján mindhárman ügyvezetők is lennének egyben. Ketten rendelkeznek 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, így náluk működhetne az ügyvezetés, megbízási jogviszonnyal, nulla forintért? A 3. tag nem rendelkezik jelenleg munkaviszonnyal. Kérdésem a következő, van-e annak akadálya, hogy a harmadik tag munkaviszonyban legyen ügyvezető (előreláthatólag 200.ezer forint bruttó bérért), míg a másik két tag megbízással, nulla forint megbízási díj fejében ügyvezessen? Mire figyeljünk az alapító okiratnál? Kell azt okiratba foglalni, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban szeretnék ellátni a tagok? A harmadik ügyvezetőnél (tag is), aki munkaviszonyos lenne, a bérére vonatkozóan a normál járulékalappal kell számolni? Milyen esetekben kell a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékalapokat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Kell-e fizetni bért, illetve vasárnapi pótlékot a hozzátartozó, illetve az ügyvezető vasárnapi munkájáért. Olvasóink kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Egy bt. beltagja katás, és a társasági szerződés szerint az ügyvezetést megbízásban látja el, akkor milyen adókötelezettségei vannak? Havonta 50 ezer forint katát a megbízási jogviszony után is fizetnie kell? Van lehetőség arra, hogy ingyenes látja el az ügyvezetést megbízottként?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni: 1. Megbízási díjas és választott tisztségviselő, aki nem társas vállalkozó, illetve társas vállalkozásnak nem személyesen közreműködő tagja, béren kívüli juttatás (cafetéria) részére adható-e? 2. Az Szja tv. 70. §-a szerint a nyugdíjban részesülő magánszemély, aki a nyugdíjazást megelőzően a munkáltatónál dolgozott, milyen jogcímen kaphat béren kívüli juttatást? Célunk az, hogy a nyugdíjas munkavállalónak ezáltal ne keletkezzen adóköteles jövedelme. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünknél egy előadás-sorozaton különböző szakértők közreműködnek. Többségében vállalkozók, számlát hoznak, de van, akinek máshol van rendes munkaviszonya, csupán alkalmanként közreműködik. Kérdésem az, hogy ebben az esetben be kell-e jelenteni a NAV-nál a 1041-es nyomtatványon? Ha igen, akkor mikor, az előadás időpontjában, vagy kifizetéskor is lehet? Én ugyanis későn kaptam meg az információt, és most nem tudom, hogy önrevízióznom kell az előző havi bevallást, vagy bevallhatom adott hónapban? (Az előadás februárban volt, de kifizetve márciusban lett.) Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Az őstermelők esetében kérdés, hogy ha egyéb keresőtevékenységet is folytatnak, akkor őstermelőként kell-e a tb-közterheket megfizetniük. Ahhoz, hogy könnyen áttekinthető legyen, mikor kell az őstermelőknek a tb-közterheket megfizetni, táblázattal kiegészített tájékoztatást adunk az őstermelő biztosítási jogviszonyáról.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Kiskereskedelmi tevékenységet folytató kft. tagja, aki mezőgazdasági őstermelőként biztosított (előző év árbevételének 20 százaléka után fizet maga után járulékot) beállhat-e dolgozni a boltba megbízási szerződéssel? Nem ő az ügyvezető, csak 24 százalékban tulajdonos a kft.-ben. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy vasárnap milyen jogviszonyban dolgozhatnak a kft.-tulajdonosok a boltban? Válaszát előre is köszönöm.
Lehet-e alkalmazott az egyszemélyes kft. tulajdonosa a saját társaságában? Igénybe veheti-e az 55 év felettiek után járó szochokedvezményt? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az ügyvezető az új Ptk. hatályba lépésével az ügyvezetést csak munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban láthatja el. Kérdésem az lenne, hogy ha 1. jelenleg az ügyvezető társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést és a személyes közreműködést is, akkor neki az ügyvezetői tevékenységre március 16-ától megbízási jogviszonyt, vagy munkaviszonyt kell létesíteni? Be kell adni külön a T10-41-en? 2. Ha az 1.pont szerinti társas vállalkozó, heti 36 órát meghaladó jogviszony mellett tevékenykedik, vagyis eddig nem fizetett járulékot maga után, annak most már mindenképp, valamilyen díjazás mellett kell az ügyvezetést ellátni? 3. Ha egy kft. társ-i szerződése nem rendelkezik arról, hogy miként láthatja el az ügyvezető a tevékenységet, vagy éppen megbízást ír elő, de munkaviszonyban látja el, akkor módosítani kell a társasági szerződést? 4. Egyszemélyes kft. esetében is ellátható lesz az ügyvezetés munkaviszonyban? Mert náluk eddig mindenképp társas vállalkozói jogviszony volt, kivéve, ha erről a társ-i szerződés külön rendelkezett. 5. Ha eddig az ügyvezető társas vállalkozó volt, dönthet úgy, hogy mind az ügyvezetést, mind a személyes közreműködést napi 8 órás munkaviszonyban látja el? 6. Megbízásnál a tiszteletdíj lehet 0 Ft? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék útmutatást kérni szociális szövetkezetben végzett munka díjazásának adó- és járulékvonzatáról. Milyen adó-, illetve járulékteher tartozik a tagi munkavégzés keretében szerzett jövedelemhez (élelmiszer, illetve pénzbeli kifizetés esetén)? És, ha a szövetkezet tagja megbízási vagy munkaszerződés alapján végez tevékenységet a szövetkezetben, másképp adózik-e, mintha csak sima, tagi munkavégzés során részesülne jövedelemben? Válaszát előre is köszönöm! P.Zs.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték