Így loptak el 62 millió forintot egy magyar bankszámláról Cikk
Egy banki ügyintéző bevonásával több mint 60 millió forintot loptak el egy nő bankszámlájáról – közölte a rendőrség csütörtökön a honlapján.
Egy banki ügyintéző bevonásával több mint 60 millió forintot loptak el egy nő bankszámlájáról – közölte a rendőrség csütörtökön a honlapján.
Közel fél éve új internetes átverés szedi áldozatait, amely elsősorban a hazai, főként online szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat célozza meg. Az átverést a legtöbb szakember „túlfizetéses” átverésnek nevezi, olvasható a usernet.hu közleményében.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk telephelyére betörtek, és a kasszával együtt ellopták az egyik, már megkezdett számlatömböt is. Rendőrségi jegyzőkönyv készült. Kérdésem, hogy a NAV felé milyen jelentési kötelezettség áll fenn ebben az esetben? Köszönettel! Jánosiné Balla Ágnes
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.
Négy év alatt közel ötven kamionnyi árut lopott el az a szlovák-magyar bűnbanda, amelynek tagjai ellen üzletszerű csalás miatt tett vádemelési javaslatot a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön a rendőrség honlapján.
Csaknem 662 millió jen, vagyis 6,3 millió dollár értékben loptak el hekkerek kriptodevizát Japánban a tavalyi év folyamán – közölte csütörtökön a japán rendőrség, amely első ízben hozott nyilvánosságra összesítést ilyen jellegű bűncselekményekről.
A kormány által 2013-ban bevezetett fémkereskedelmi szabályozásnak köszönhetően ma Magyarországon minimálisra csökkent a fém- és kábellopások, az illegális fémkereskedelem, valamint a rongálások száma – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Hatalmas összeggel, 2,5 milliárd euróval tartoznak a görög fogyasztók a DEI állami áramszolgáltatónak – adta hírül a vállalat közlésére hivatkozva a Kathimerini című görög lap.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Van egy kft., amely nyílt végű lízing keretében személygépjárművet lízingel. Az autót 5 hónap után ellopták. A nagyobb összegű kezdőrészlet áfát az üzemi használat arányában igényeltük vissza és minden hónapban ennek változása szerint korrigáltuk. A lopáskor ez az arány 78% volt. 1. kérdés: A lopás után a kezdő részletből vissza nem igényelt 22% áfaésszel mi a teendő? Vissza lehet ilyen esetben igényelni ezt a részt, vagy egyéb ráfordításként ki kell vezetni? 2. kérdés: Az öt hónap után fennmaradt lízingdíjat a lízingbe adó egy összegben kiszámlázta a vállalkozás felé. Ezt az áfát vissza lehet-e igényelni? Ha igen teljes egészében, vagy csak valamilyen arányban? Köszönettel: Szennai István
Tisztelt Szakértő! A házipénztárból a pénztáros ellopott 2 millió Ft-ot 2016-ban, amit elismert. Rendőrségi feljelentést is tettünk, az eljárás még folyik, bírósági tárgyalás még nem volt kitűzve. A pénztárhiány egyéb ráfordításként könyvelendő a pénztárral szemben. De a feljelentés alapján a követelésünket előírhatom T 36 - K 96, még a 2016-os évre? Köszönettel
Köteles ellenőrzést végezni az illetékes hatóság, ha felmerül az élelmiszer-biztonsági szabályok megszegésének gyanúja. A gyanú fennállása elégséges az ideiglenes intézkedések meghozatalához – szögezte le ítéletében a Kúria.
Ügyfélszolgálati előadó hazavitte egy ügyfél irodában felejtett napszemüvegét pünkösd előtti pénteken, miután befejezte a munkát. Az ügyfél visszament az irodába, kereste a szemüvegét, a kamerafelvételekből kiderült, ki tette azt el. A munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta a dolgozót. A munkavállaló pert indított, a végső szót a Kúria mondta ki az ügyben.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai szerint 2016 első félévében Magyarországon 24,1 százalékkal nőtt az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma. A növekedés kedvező hatással lehet a casco-biztosítások piacára is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az elmúlt időszakban nem történt lopás a takarékszövetkezeti szektorban, és nem igazak a szektor eredményeivel kapcsolatos állítások sem – reagált a Takarékbank az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének állításaira.
Tisztelt Szakértő! Bt.-beltag meghalt – aki a volt férj –, a feleség a kültag. A bt. 2014. évi mérlegében – mely jelen esetben a hagyatéki tárgyalás alapja, igaz tevékenységet sem folytatott 2015. évben, tehát bankköltségen kívüli változás nem történt a bt.-ben – jóváhagyott osztalék lett előírva, könyvelve, határozat is beadva 2,5 millió forint értékben. Ez az összeg viszont a bt. rendelkezésére is állt, mivel a pénztárban volt ennyi készpénz. Hagyatéki tárgyalás során a kültag kéri az őt megillető 50 százalékot. A kérdéseim a következők lennének: Mi lesz a másik 50 százalékkal, mert egyik örökös, és a kültag sem akar beltag lenni, tehát nagy valószínűséggel végelszámolásra kerül sor. Ez a kötelezettség bt. részéről ottmarad, és a pénztárban is a fedezetéül szolgáló összeg. Viszont a beltag halála után – akinél minden papír, pénzeszköz volt – lakását az egyik örökös teljesen kipakolta. A másik örökös kérheti a rá jutó 25 százalékot? Mi lesz a bt. úgynevezett névértéke? Ugyanis a közjegyző, mint társasággal szemben fennálló követelésként jegyzőkönyvezte a kültag követelését. De ezt lenne miből kifizetni, ha nem más kezébe került volna a készpénz. Legjobb tudomásom szerint a tagság megszűnését követő 3 hónapon belül a kültagot ki kell fizetni. Ha nem lesz kifizetve, mert az ingatlan eladásából akarják, akkor mi a helyzet, meddig kell várni a kültagnak a pénzére? Mi lesz a sorsa annak a készpénznek, ami nem lesz meg? Elnézést a sok kérdésért, és remélem, érhető is voltam. Tisztelettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől