132 találat a(z) leányvállalat cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Németországi anyavállalatnak van Magyarországon fióktelepe. Bérbeadással foglalkozunk, Európa-szerte vannak fióktelepek, leányvállalatok a cégcsoporton belül. Az eszközök a legtöbbször elég nagy értékűek, több 10 millió forintot vagy még többet is érnek, és rendszeresen "vándorolnak" a leányvállalatok között, mert ezekből a különösen drága eszközökből a cégcsoportnak sincs sok, és a bérlésnek megfelelően szállítják egyik leányvállalattól a másikig. Egy hónapig itt van bérbe adva Magyarországon, aztán teherautóval kivisszük Prágába, és ott lesz 2 hónapig, majd visszajön hozzánk. A kérdésem az, hogy ez közösségen belüli termékmozgatásnak számít-e, és felmerül-e ezzel kapcsolatban áfafizetési, levonási, bevallási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Adott egy angol részvénytársaság, amelynek a tőketartalékában van x ezer euró. Az angol cég 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft. Hogyan tud az angol cég tőketartalékából a magyar cég tőketartalékába átkerülni az x ezer euró? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!

Kérdés

A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha a Magyarországon lévő gazdasági társaságban magánszemély tulajdonos 80 százalékban tulajdonos, illetve ugyanez a magánszemély 80 százalékban tulajdonos a külföldi cégben is? A külföldi és a magyar vállalkozás között gazdasági kapcsolat van. Kérdésem, hogy ebben az esetben kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? A másik kérdés, ha ez a külföldi vállalkozás Magyarországon céget alapít (egyszemélyes társaságként) az leányvállalatnak minősül-e? Köszönettel: Péter Zsuzsanna

Cikk

Évek óta kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a transzferáras ügyletek ellenőrzésére. A NAV ellenőrei a limitált kockázat egyenlő alacsony (de biztos!) haszon elvet tartják szem előtt. Az érintett vállalatok alapos, minden részletre kiterjedő transzferár-dokumentációval védhetik meg elszámolásukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi cég Magyarországon leányvállalatot hozna létre. Vannak-e erre vonatkozóan adókedvezmények? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság korábbi években Ukrajnában leányvállalatot alapított, amelybe a törzstőkét dollárban fizette meg. Az ukrajnai cég társasági szerződésében hrivnyában állapították meg a törzstőke összegét. Helyes-e, ha a mérlegbeszámoló fordulónapján – jelen esetben december 31-én – az aktuális hrivnya árfolyamára átszámolják az üzletrész értékét, vagy a dollár aktuális árfolyamán tartják nyilván, mert dollárban szerepel az analitikus nyilvántartásukban is ez a befektetett eszközérték? Köszönettel: Simonné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy külföldi tulajdonú cég magyarországi leányvállalata nyithat-e külföldön bankszámlát, vagy kötelező a magyarországi bankszámla? Azt lehet tudni, hol található erre válasz? Esetleg melyik törvény rendelkezik erről? Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

Tovább szigorítja az Európai Unió a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetés adózását szabályozó irányelvet. A módosítás célja, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályokat kijátszva ne tudjanak kibújni a multinacionális cégek az adófizetési kötelezettség alól – hívja fel a figyelmet a Ryan adótanácsadó cég. A tervezett új szabályok alapján a tagállamoknak meg kell tagadniuk az irányelvben foglalt kedvezményeket, ha egy ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése. Az uniós elképzelések azonban olyan új jogértelmezési kérdéseket is felvetnek, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a szabály gyakorlati alkalmazásakor.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. alapít egy másik kft-t. 100 százalékban tulajdonosként. Az alapító okiratban 3 millió forint jegyzett tőkét határoz meg. Befizet indulásként 50 ezer forintot (366 K384). A cégbíróság bejegyezte a céget (T366 K271). A be nem fizetett jegyzett tőke 2 millió 950 ezer forint. Mi a helyes számviteli elszámolás erre a kötelezettségre? Köszönöm válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

1 2 3 4 5 6 7 8 9

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közösségi beszerzés könyvelése

Szipszer Tamás

adószakértő

Költségelszámolás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink