Tisztelt Szakértő! Áttanulmányoztam a vonatkozó szakirodalmat, de nem világos előttem, hogy a munkáltatónak milyen közterhet kell fizetnie az ilyen jellegű juttatás után? (A dolgozónál adómentes.) Továbbá kérdésem még, hogy az 5 millió forintos keretösszegen belül (illetve a lakás értékének a 30 százalékáig) van-e előírás, hogy évente, havonta stb. mennyi támogatást adhat a munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát az "Adómentes munkáltatói támogatás lakáscélra" című kérdésemre, amelyet szeretnék még egyszer tisztázni konkrét esettel. Tehát, ha egy 30 millió forint vételárú ingatlant vesz kettő tulajdonos (férj és feleség) 50-50 százalék arányban, tehát 15-15 millió forint értékben, akkor egyidejűleg adómentesen kaphatnak 4,5 millió forintot fejenként, azaz összesen 9 millió forintot (ez a 30 millió forint 30 százaléka). Előre is köszönöm!
Lakáscélú adómentes munkáltatói támogatás körében az alábbi kérdések merültek fel: 1. Egyszemélyes kft. tagja alkalmazotti jogviszonyban végzi feladatait, belefér-e a lakáscélú adómentes munkáltató támogatás kapcsán a munkavállaló fogalmába? 2. Jelenleg egy 50 százalékban saját tulajdonú ingatlanban lakik nevezett személy és e mellett új ingatlan építésébe kezd, ehhez szeretné igénybe venni a munkáltatói adómentes lakáscélú támogatást. Kell-e vizsgálni, hogy jelenleg tulajdonnal rendelkezik - és ez alapból kizáró tényező-e - vagy elengedő az építési engedély alapján az építendő ingatlannal kapcsolatban vizsgálni az adómentesség körülményeit? 3. Mivel új építésű ingatlannal kapcsolatban szeretné igénybe venni a támogatást, igy a lakcímkártyára vonatkozó kitételt nem tudja teljesíteni, figyelmen kívül hagyható-e a támogatás megítélése során?
Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben egy kft. tagja kívánja igénybe venni az 5 millió forintos lakáscélú támogatást a saját kft.-ből, arra ugyanúgy lehetőség van-e, ha munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, mint bármely más alkalmazott esetében?
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként fizeti meg a járulékokat, élhet-e az adómentes lakáscélú támogatás lehetőségével? Amennyiben igen, milyen feltételek esetén? Milyen dokumentumokat kell csatolni az adómentesség igazolásául? Válaszát előre is köszönöm.
Rendre felmerül a kérdés, hogy házastársak esetében mikor tekinthető az egyik-másik fél esetében sajátnak egy adott ingatlan, s kaphat-e az is támogatást, aki adós ugyan, de nem ő fizeti a törlesztőrészleteket.
Tisztelt Szakértők! Adható-e adómentes lakáscélú támogatás (hitel törlesztőrészletének megfizetésére) abban az esetben, ha a támogatott személy a cég ügyvezetője, s egyben résztulajdonosa, heti 36 órát meghaladó munkaviszonya máshol van, az adott (saját) cégnél heti 2 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Figyelembe kell-e venni a támogatás juttatásánál a munkabérét, illetőleg az a saját cégénél bejelentett munkaóráit, vagy nála is a maximum 5 millió forint, illetőleg a 30 százalékos érték a mérvadó? Válaszukat előre is köszönöm.
A következő kérdésekre szeretnénk választ kapni: Egy kft. ügyvezetője személyesen közreműködik a kft. tevékenységében a vezetői feladatokon kívül. Ezt tagi jogviszonyban (nem munkaviszonyban) látja el jelenleg. Ez a magánszemély július 15-étől munkaszerződést kötne a kft.-vel a vezetői feladatok és projektmenedzseri munkakör ellátására. Ebben az esetben a kft. adhat-e adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást és kamatmentes munkáltatói kölcsönt, ha az ingatlan minden esetben megfelel a méltányolható lakásigény kormányrendeletben meghatározott követelményeinek (méret és együtt költözők száma tekintetében)? A folyósítás természetesen a munkaviszony megkötése után történne mindkét esetben; gondot okozhat-e, hogy csak kéthetes munkaviszony után kapja meg ezt a dolgozó? Jelen esetben hitelkiváltásról beszélünk. Az ingatlan a munkavállaló 50 százalékos tulajdonában van, a másik 50 százalék az élettársa tulajdonában van már több éve. A munkáltatói lakáscélú támogatás az ingatlan értékének 30 százalékáig adható. A mi esetünkben az ingatlan értéke az eredeti vételár, vagy a jelenlegi piaci érték, vagy a hitelintézet által kiadott teljes eddigi futamidőre felszámított kamattal növelt eredeti vételár? Milyen igazolásokra, nyilatkozatokra van szüksége a kft.-nek ahhoz, hogy teljesen le legyen adminisztrálva, és teljes körűen le legyen fedve az adómentesség és a kamatmentesség lehetősége? Szükséges-e a tagnak munkavállalóvá válnia, vagy tagként is megilletik ezek a lehetőségek? .
Adhat-e a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak ugyanakkora összegű lakáscélú támogatást, mint amennyi a munkabére? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Családi házban lakom a szüleimmel, édesapám 69, édesanyám 61 éves múlt. A ház tulajdonjoga 50-50 százalékban a testvéremé és az enyém. Szüleinknek haszonélvezeti joguk van. A ház felső szintjén 3 apartman lett kialakítva, amit 7-es adószámmal, mint vendégházat üzemeltet édesanyám. A ház többi részét lakjuk hárman. Ezen a két szinten összesen van 1 hálószoba (15 m2) és egy nappali (25m2), valamint egy dolgozó szoba (10 m2). Kérdésem az lenne, hogy munkáltatómtól kérhetek-e korszerűsítéshez, felújításhoz adómentes támogatást? A tevékenységhez használt házrész szobáinak a száma is beleszámít a méltányolható lakásigénynél?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak adhatunk-e adómentesen lakás építéséhez vissza nem térítendő támogatást? Ha igen, az szja-törvény melyik szakasza alapján nyújtható adómentesen? A felépített lakás megfelel a méltányolható lakásszükségletnek, és a munkavállaló rendelkezik az építési költséget igazoló számlákkal. Az szja-törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja, mintha csak a lakáscélú HITELEKHEZ adott támogatást engedné adómentesen: "munkáltató által..., hitelintézet... útján, annak igazolása alapján, ....nyújtott vissza nem térítendő támogatás..." Kérem szíves segítségét, előre is köszönöm. Novák Katalin
Tisztelt Adózóna! Kérdésem az adómentesen adható munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos. Az szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.1. c) pontja szerint lakáscélú felhasználás: c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése. A munkavállaló átadta a lakóház bővítésének építési engedélyezési tervét, mely szerint a lakóház bővítése a tetőtér beépítésével, a tetőtérben új helyiségek kialakításával valósul meg. Az építészeti műszaki leírás az alábbiakat tartalmazza: A bővítmény nagysága: 5,76 m2, Helyiséglista: - Meglévő helyiségek: 2 szoba, étkező, közlekedő, konyha,fürdő : összesen 53,08 m - Új helyiségek: 2 szoba, fürdő, tároló, közlekedő, lépcsőtér: összesen 37,46 m2. Kérdésem, hogy ebben az esetben, ha a lakóház alapterülete csak 5,76 m2-rel nő, de ugyanakkor a lakóház hasznos lakható területe 37,46 m2-rel nő, megfelel-e az szja tv. 9.3.1. c) pontban foglalt lakáscélú felhasználásnak és –természetesen a többi feltétel vizsgálata és megfelelése esetén - adhat-e a munkáltató fenti tetőtér beépítéshez pénzintézettől felvett hitel törlesztéséhez adómentes munkáltatói támogatást? Válaszukat előre is köszönöm.
Betéti társaság társaság munkát végző kültagjának adhat-e vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, milyen összegben adómentesen, illetve milyen feltételei vannak?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a 2014-ben adott munkáltatói lakáshitel törlesztéséről – amit a munkáltató fizetett a dolgozó meglévő lakáshitelére – kell-e a NAV-nak adatot szolgáltatni, és ha igen, melyik bevalláson? Köszönöm válaszát: Éva
A bt. beltagja, akinek ez a munkaviszonya, adhat-e magának vissza nem térítendő lakástámogatást? Ha az átutalás 2015. január 5-én történt, elszámolható-e az 2014-ben?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték