Tisztelt Szakértő! Négyórás munkaviszonyban adható-e az alkalmazottnak lakáscélú támogatás? Van olyan feltétel esetleg, hogy mennyi ideje kell a munkavállalónak az adott vállalkozásnál dolgoznia, hogy a munkáltató adhasson neki támogatást? Konkrétan: ha ma beléptetünk egy alkalmazottat, holnap már megkaphatja a lakáscélú támogatást? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Surányi Imréné! Társaságunk az egyik alkalmazottjának kamatmentes kölcsönt nyújtott a lakáshitele törlesztéséhez. A kölcsönt egy összegben utaltuk át, és a hitel tőkerészének csökkentésére használta fel. (Mindenben megfelelt az adómentesség követelményeinek.) A kölcsönszerződés szerint a kölcsönt 7 év alatt kell törlesztenie, mely 7 millió forint volt. Társaságunk szándéka szerint minden évben az aktuális törlesztő részletet elengedi. Mi a helyzet, ha a 7 év alatt a lakást eladja, és helyette családi házat épít? Adómentes maradhat a még hátralévő kölcsön összege? A törlesztés ütemezése maradhat az eredeti szerződés szerint vagy szerződést kell módosítani? Befolyásolja az eladás ténye az adómentességet? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Férj és feleség egy kft. alkalmazottai. 25 millió forint értékben lakást vásárolnak, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Kérdésem, hogy mindkét munkavállaló megkaphatja-e a kft.-től a 30%-os (7,5 millió forint) támogatást adómentesen, 8 évre leosztva? Kaphatnak-e 8 év alatt évente fejenként 937 500 forintot adómentesen a kft.-től, tehát összesen 15 millió forintnyi támogatást?
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja, aki ügyvezető és tagi jövedelmet vesz fel a cégtől, kaphat-e a kft.-től adómentesen lakáscélú hitel havi fizetésére támogatást, vagy csak akkor, ha alkalmazottként lesz foglalkoztatva? A lakáshitel összegének 30%-áig vagy a lakás vételárának 30%-áig lehetne ezt a támogatást adni? Köszönöm válaszát.
Ügyvédi iroda alapítója munkavállalóként dolgozik saját irodájában. Adhat "saját magának" adómentes lakáscélú támogatást lakáshitelének előtörlesztéséhez? Ugyanez lenne a kérdés bt. és kft. egyszemélyes, társasági szerződés alapján munkavállalóként alkalmazott tulajdonosával kapcsolatban. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vásároltam egy lakást. A munkáltatómnál lakáscélú támogatást kértem a cafetériakeretemből. Leadtam az általa kért dokumentumok, valamint a lakcímkártyám másolatát. A lakcímkártyámon állandóként az új lakcím van, de rajta van az ideiglenes is, mert még nem költöztem át az új helyre. Most a munkáltató arra kér, hogy csináltassak egy másik lakcímkártyát, melyen nem szerepel az ideiglenes cím, csak az állandó, mert különben nem áll módjában a lakáscélú juttatást biztosítani. Van ilyen előírás, jogszabályi rendelkezés vagy bármilyen állásfoglalás, ami ezt elrendeli, vagy ez csak egy belső előírás? Várom szíves válaszát. Köszönettel: Ágnes
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?
A személyi jövedelemadózást érintő javaslatok is szerepelnek a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagban. A javaslatok egy része a nyáron már kihirdetett, részint csak jövőre hatályba lépő rendelkezéseket érinti. Cikkünk ezek közül hívja fel a figyelmet a legfontosabbakra.
Tisztelt Szakértő! Adható-e adómentesen munkáltatói lakásvásárlási támogatás, ha a támogatással hitel nélkül tudja a lakást a dolgozó megvásárolni? (Az egyéb feltételek fennálnak.) A NAV ügyfélszolgálata szerint az szja-törvény 1. számú melléklet 9.3.1. a 9.3.2.-vel együtt érvényes, azaz csak hiteltörlesztésre adható adómentesen. Ha ez helytálló, akkor, ha hitelt vesz fel a dolgozó – 4 millió forintot – azt visszafizetheti helyette a munkáltató adómentesen?
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm a válaszát. Még mindig az előző témánál maradva: a bankot megkérdeztem, hogy hogyan történjen az alkalmazottnak a támogatás utalása, nem tudtak választ adni. Én úgy értelmezem a rendeletet, ,,hogy nyilatkozom a bank felé lakáscélú támogatás utalásáról, és az összeget átutalom – amit nem tudok, hogy utalhatom-e a lakáseladó számlájára, ha az szerepel az adásvételi szerződésben, vagy az alkalmazott számlájára kell utalnom a támogatás összegét? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő, az alábbiakban kérem segítségét! Alkalmazottnak családi ház vásárlására adna cégünk támogatást. A családi ház – mely megvételre kerül –, kivett lakóház, udvar és vendéglő címen van a tulajdoni lapon bejegyezve (a lakórész az emelet külön bejárattal, a vendéglő a földszint). Az adásvételi szerződésen külön nevesítve van a lakóház értéke és a vendéglő értéke . A teljes ház az alkalmazott tulajdonába kerül. A lakóház értékének 30%-át adhatja a cég támogatásként, ebben az esetben is? A lakóházrészben 2 db 12 m2-nél kisebb szoba és egy nagy nappali van mely 30 m2 feletti. a 2 kisszoba 2 lakószobának felel meg? Ha igen, akkor összesen 4 db lakószoba van a lakóházban? Jól értelmezem a rendeletet, és a fentiek szerint a támogatás kifizetésre kerülhe? Köszönöm válaszát. Hné
Az szja törvényben megfogalmazott támogatási értékhatár (maximum 5 millió forint és a vételár 30 százaléka) és a "több munkáltató" kitétel személyenként vagy lakásonként értelmezendő? Például egy lakásra, ahol 1 tulajdonos és 2 haszonélvező van. mind a hárman jogosultak a lakáscélú támogatásra 5 millió forntinak vagy a vételár 30 százalékának megfelelő összegben, vagy hármuk támogatására összesen kell értelmezi a törvényt? Mi a helyzet, ha férj-feleség 50-50 százalékban tulajdonos: jogosultak-e mindketten az 5 milliós támogatásra? Várom válaszukat. Szántó János Annumerus Consulting Kft. info@annumerus.hu
2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások.
Magánszemély ingatlant vásárolna, amelyhez saját tulajdonú cége, amelyben munkaviszonyban dolgozik, adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást nyújtana. Az épület egy földszinti és egy emeleti részből áll, külön bejárattal, a közművek is részben elkülönülnek. Az alsó részt a saját tulajdonú cég kizárólag irodaként használná, az emeleti részbe költözne a család. Ebben az esetben a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe kell-e venni a cég által használt helyiségeket? Amennyiben nem, elegendő egy bérleti szerződés vagy használati jogot is kell alapítani a cég számára?
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói lakáscélú támogatás kapcsán szeretném megkérdezni, hogy egy kft. két tulajdonosa, akik egyben ügyvezetők is és munkaviszonyban látják el a feladataikat, a cafetéria rendszerén belül támogathatják lakáscélú kölcsöneik törlesztését? A másik kérdésem az lenne, hogy ha a magánszemélynek kettő lakása van, akkor két lakás esetén is adható a támogatás? Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték