Az efo egy rugalmas, egyszerű adminisztrációjú és kedvező közterhekkel járó munkavégzési forma, amelyet alkalmi munkára, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, valamint filmipari statiszták alkalmazására lehet használni. Szigorú szabályok vonatkoznak azonban az Efo törvény szerinti kedvezményes közteherviselés igénybevételére.
A munkaerőhiány különösen erőteljesen érzékelhető a mezőgazdaság területén, kiváltképp az intenzív időszakokban, például betakarításkor. Cikkünkben áttekintjük, milyen előnyökkel jár a mezőgazdasági idénymunka keretei között történő foglalkoztatás.
Az egyszerűsített foglalkoztatás mint atipikus foglalkoztatási forma méltán népszerű Magyarországon: kedvező közteherviselési kötelezettségekkel jár, illetve mentesítést biztosíthat a munkajogi szabályok egy része alól, továbbá a létesítése is meglehetősen egyszerű. Cikkünkben az egyszerűsített foglalkoztatással járó főbb munkajogi szabályokat, előnyöket ismertetjük.
Gazdasági társaság a kiva hatálya alá tartozik, melynek egyik feltétele, hogy a létszáma nem haladhatja meg a 100 főt. A cégnél jellemzően több a női munkavállaló és ebből eredően a gyeden és gyesen levő kismama is. Ezen munkavállalóinkat szükséges lenne pótolni, hogy a gazdasági feladatainkat teljesíteni tudjuk, ez immár 10 főt jelent. Kérdésünk: a tartósan távol levők: értsd kismamák ezen helyzetben beleszámítanak a kiva létszámkorlátjába vagy sem? Ha új dolgozókat veszünk fel, akkor meghaladjuk a 100 főt és akkor az adózási szabályokat megsértjük ezzel, vagy ezen csoportot nem kell figyelembe venni a létszám megállapításánál? Kérem a segítő válaszukat azon vonatkozásban is, hogy ezt feloldandóan a NAV felé van-e bejelentenivalónk vagy egyéb kötelezettségünk! Köszönettel: Toronicza István
Tapasztalatok szerint sokaknak okoz gondot az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeretének számítása.
Tisztelt Szakértő! Hat hónapot meghaladóan, 100 fő biztosítottat foglalkoztató munkáltató esetében a törvény kötelezően előírja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését. Kérdésünk, hogy ki számít bele a 100 főbe? Csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak, vagy a megbízási jogviszonyban lévők is? Például, ha 1 évre kötünk megbízási szerződést a megbízottal, és teljesítésigazolás alapján havi kifizetések történnek részére, akkor ő is beleszámít a 100 fős létszámkorlát számításába vagy nem? Konkrétan kiket kell számításba venni, illetve számít-e, hogy részmunkaidős alkalmazott-e valaki vagy sem? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a 2010. évi LXXV. törvény 1. § (2) a) pontjában található főállású személy meghatározásához kapcsolódik. A törvény az Mt.-re hivatkozik, amelyben ez a szóhasználat konkrétan nem található. Ki minősül főállású személynek? Társaságunk két ügyvezetője heti 16 órás (részmunkaidőben) munkaviszony keretében van foglalkoztatva. Olvasataim szerint a főállású személy a munkaviszony keretében foglalkoztatott teljes vagy részmunkaidős személy. Jól értelmezzük, ha a 16 órás munkaviszony keretében foglalkoztatott személyt főállásúnak tekintjük, és az efotörvény 1. § (2) b) pontjában meghatározott létszámkorlátot vesszük figyelembe? Várom szíves válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték