A kiva alapja minimálisan a személyi jellegű kifizetések összege. A személyi jellegű kifizetések a számvitelben a bérek, az egyéb személyi jellegű kifizetések (cafeteria és egyéb személyi jellegű kifizetések) és bérjárulékok. Érdeklődöm, hogy az egyéb személyi jellegű kifizetések a kiva alapját képezik-e, gondolok itt a bejárási költségtérítésre, a kiküldetési költségekre, illetve a cafeteria kifizetésekre. Válaszát köszönöm.
2017.01.01-től több ügyfelünk is áttért a társasági adóról a kivára. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: 1. Az előző évben 100 millió forint nettó árbevételt elérő társaságokra vonatkozik-e 2017. december 20-áig (a kivaalanyiság ideje alatt) az iparűzési adóra a feltöltési kötelezettség? 2. Be kell-e jelenteni valamilyen formában az önkormányzat felé, hogy a társaság áttért a kivára?
Tisztelt Szakértő! Úgy tűnik, hogy a kiva adózás választásakor (áttéréskor) a kapcsolt cégek árbevétel- és létszámadatát együttesen kell vizsgálni, de a működés során tovább már nem adódnak össze ezek az adatok, azaz a megszűnés eseteinél a kapcsolt válalkozások hasonló adatait már nem kell összeszámítani. Jól gondolom? Üdvözlettel: CsK
Tisztelt Szakértő! Van-e a kiva hatálya alá tartozó, 100 millió forint árbevételt meghaladó adózók esetében feltöltési kötelezettség december 20-áig? Válaszát köszönöm.
Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít. A kft. megfelel a kiva törvényben írt feltételeknek, így szeretné ezt az adózási módot választani. Mivel az önkormányzattal kapcsolt vállalkozás a kft., ezért össze kell számítania létszámot. Az önkormányzat foglalkoztatotti létszáma és a kft. foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg az ötven főt, de mi alapján nézem a bevételt és a mérlegfőösszeget az önkormányzatnál?
Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit kft. választhatja a kiva adózási módot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kiva törvény adóalanyai között külön a fióktelep nincs kiemelve. Kérném segítségét, hogy egy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe választhatja-e a kiva szerinti adózást? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves válaszát. Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszony keretében lát el minden tevékenységet. A munkaviszony részmunkaidős. A kft. a kiva szerint adózik. Ebben az esetben a kiva alapja a munkaszerződés szerinti összeg vagy a minimálbér 112,5 százaléka? Az értelmezési problémát az okozza számomra, hogy a kivatörvény szerint a tag = társas vállalkozó. Munkaviszony esetén a közreműködő tag a tb szerint azonban nem minösül társas vállalkozónak. Vonatkozik-e rá tehát a 112,5 százalékos szabály vagy sem? A jogszabály szerint: (2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kiva adóalany év közben osztalékelőleget fizet ki tagjai részére, az növeli a kiva adóalapját? Vagy tekintettel arra, hogy ez csak pénzmozgás és nem jóváhagyott osztalék – ahogy a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) b. pont fogalmaz – így ekkor (a kifizetéskor) nem számít adóalap övelő tételnek? Ha az utóbbi az igaz, akkor majd következő évben, ha osztalékként jóváhagyják a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor, akkor kell megfizetni a teljes osztalék összege után a kivát? Azaz ekkor lesz adóalapnövelő tétel? Másik kérdésem, hogy ha egy cégnek van a kiva adóalanyiságot megelőző időszakból is felhalmozott nyeresége (eredménytartaléka) és osztalékot vesz ki, mitől függ, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére vagy a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett eredménye terhére veszi-e ki az osztalékot? Ezt a cég dönti el? Vagy a megszerzett eredmény sorrendjét figyelembe véve, először a kiva adóalanyiságot megelőző időszakról származó eredménytartalékából kivettnek számít az osztalék? Majd ha az elfogyott, utána lehet kivenni a kiva adóalanyiság alatt megszerzett eredményt? Köszönöm válaszát!
2017-től megváltozott a kivaalapba nem személyi jellegű kifizetésként kimutatott összeg elszámolása, ami érintette az elhatárolt veszteség keletkezésére és felhasználására vonatkozó előírásokat is.
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Egy kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. Kérdésem, hogy a családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot?
Kiva hatálya alá tartozó társas vállalkozás a 1708-as havi bevallás 01-es lapján vallja be a béren kívüli juttatások után az 1,18-as adóalap után fizetendö 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót?
Szeretném segítségét kérni: a befizetett kiva előlegeket, illetve az év végi tényleges kivát hogyan könyveljük, kontírozzuk?
Tisztelt Szakértő! Nagyon szűkszavú a 1771-es útmutatója a kivára áttérés témájában, csak az IFRS-t választókra gondoltak. Évközi áttéréssel kapcsolatosan érdekel: 1. Az elmúlt évben kapott fejlesztési támogatást – mely PIE között szerepel – a kivára most áttérő vállalkozás. Az elszámolás folytatódhat a kiva tv. 28. § szerint (nem kötelező a megszűnés szabályait alkalmazni, ha az eredeti feltételek teljesülnek). Tehát logikusan A. változat: az értékcsökkenés számviteli elszámolásával párhuzamosan kell feloldani az elhatárolást most és a következő években is, a mérlegkészítéskor? Az értékcsökkenést úgysem vesszük figyelembe a Kiva megállapításakor. 2. A most benyújtandó 1771-es bevallás 01-02 lapján nincs PIE, ezért annak összege a kötelezettségben szerepeljen? B. változat lehetne, hogy most áttérés előtt a támogatott eszköz nettó értékét terv szerinti értékcsökkenésként elszámoljuk, elhatárolást megszüntetjük, s az eszköz a továbbiakban csak maradványértéken fog szerepelni a mérlegben. 3. Kivára áttéréskor kell-e évközi IPA-bevallást benyújtani? A választ előre is köszönöm.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték