Az Európai Unió Tanácsa 2015. december 10-én elfogadta a 2015/2349 számú végrehajtási határozatot, amely engedélyezi Magyarország számára a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv rendelkezéseitől eltérve a fordított áfa alkalmazását a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében. A Tanács az eltérésre 2017. december 31-éig biztosít lehetőséget Magyarország számára – közölte a NAV.
Tisztelt Adózóna! Munkavégzésre hivatalos állományból kirendelt magánszemélyeknek hogyan adható Erzsébet étkezési utalvány? Az így munkavégzésre kirendelt dolgozók nem felelnek meg az Mt. szerinti "kirendelés"-nek, azaz nem az a munkáltató fizeti ki a bérüket, akinél a munkavégzés történik. Lényegében a munkát végző magánszemélyekkel a juttató semmilyen közvetlen kapcsolatban nincs. Elképzelésük szerint azokat a magánszemélyeket jutalmaznák, akik jól dolgoznak. A jutalmazás akár többször egymás után is (nem csak évi 3 alkalommal) megtörténhetne, melynek összege alkalmanként egy 500 forint értékű Erzsébet-utalvány lenne. Van erre Önök szerint valamiféle megoldás? A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szerkesztőség! Egy magyar székhelyű és telehelyű kft. (tulajdonosa 25% - ban magyar magánszemély, 75%-ban osztrák székhelyű és telephelyű kft.) munkavállalói - 2014.01.01-től jelenleg is, folyamatosan - kirendelés keretein belül az osztrák kft.-nél, Ausztriában végeznek munkát, az osztrák cég telephelyén. A munka beosztása és a munka felügyelete, valamint az elvégzett munka felelőssége az osztrák cég jogköre. Jelenleg Magyarországon fizeti a magyar munkáltató a társadalombiztosítási járulékot a dolgozók bére után, míg a személyi jövedelemadó Ausztriában kerül levonásra és befizetésre. Kérdésem az lenne, hogy az OECD Modellegyezmény 15. cikk alapján a fenti esetben ki tekinthető gazdasági munkáltatónak és a dolgozók után melyik államban kötelező megfizetni a járulékot annak ismeretében, hogy ez a foglalkoztatás nem tekinthető kiküldetésnek? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a munka törvénykönyvében történt 2013. évi változással kapcsolatos. Munkavállaló kirendelése milyen feltételekkel lehetséges? Az Mt.-ben lévő időbeli korlátot hogyan kell értelmezni? A 44 nap és 352 óra időben hogyan oszlik meg? Ezt arányosan kell nézni teljes évben, és hónapra visszaosztani, vagy akár 2-3 hónap alatt felhasználható? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.
Július 1. napjától újraszabályozták a kirendelés, átírányítás és a kiküldetés szabályait. Ezek a fogalmak megszűnnek, helyette a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásáról beszél a törvény. Nézzük a részleteket.
A munkavállalót a munkáltató többféle jogcímen is mentesítheti a munkavégzés alól.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték